vissza a főoldalra

 2015.07.17. 

Németország soha nem fizette ki adósságait

Franciaország is csellel szabadult meg küladóssága nagy részétől

A német gazdasági csoda az adósság elengedésének köszönhető, pont annak, amit ma a németek megtagadnának Görögországtól. Thomas Piketty francia közgazdász, A tőke a 21. században című bestseller szerzője a Die Zeit német lapnak adott interjút a görög adósságválságról. A könyve megjelenését követően a világ egyik legbefolyásosabb közgazdászának kikiáltott Piketty nagy vitát kiváltó művében a javak és vagyonok újraelosztásának szükségessége mellett érvelt. Az angol fordításban a Medium.com-on közölt interjúban nagyon meggyőzően fejtegeti, hogy a megszorítás-dogmát erőltető konzervatívok, főképp Németországban, még ha akaratlanul is, de azon munkálkodnak, hogy megsemmisítsék Európát és az európai eszmét. Németországnak szerinte különösen megértőnek kellene lennie a görög helyzettel kapcsolatban, hiszen ő az az ország, amely soha nem fizette vissza adósságát – így nincs abban a helyzetben, hogy kioktasson erről másokat.

Az államadósságok történelméből világos, valaha Nagy-Britannia, Németország és Franciaország is a mai Görögország helyzetében volt, sőt még inkább el voltak adósodva. Piketty szerint nagyon sokféle módja van egy adósság kiegyenlítésének, nemcsak az, amit Párizs és Berlin a görögökkel el szeretne hitetni – szögezte le.

“Könyvemben számba veszem a bevételek és gazdagság történetét, beleértve a nemzetgazdaságokat is. Ami megütött írás közben, hogy Németország valóban az egyetlen és legjobb példa olyan országra, amely a történelem folyamán soha nem fizette ki külső adósságait. Sem az első, sem a második világháború után. Ám gyakran kikényszerítette más országoktól a fizetséget, például az 1870-es francia-porosz háború után, amikor Franciaországtól nagyszabású javítási munkálatokat követelt, és meg is kapta. A francia állam évtizedekig szenvedett emiatt. A közadósság történelme egyébként tele van ironikus fordulatokkal. Ritkán követi a rendről és igazságosságról alkotott elképzeléseinket” – nyilatkozta a közgazdász, aki szerint hatalmas vicc, hogy pont a németek tartanak erkölcsi prédikációkat arról, hogy az adósságokat márpedig törleszteni kell. A történelem két utat mutat egy adósságokba keveredett országnak, hogy törlesszen. Az egyiket a brit birodalom alkalmazta, amikor a napóleoni háborúk után mintegy száz évig kényszerült törleszteni a részleteket, ezt a lassú megoldást ajánlják most Görögországnak is. A brit birodalom szigorú megszorításokat vezetett be, ami működött, de milyen áron: több mint száz éven keresztül a brit gazdaság 2-3%-át költötték a hiteltörlesztésre, többet, mint mennyit oktatásra és iskolafenntartásra szántak. Ennek nem kellett volna így történnie, és most sem kellene ez történjen – érvelt Piketty. A másik út a németek által választott, ami sokkal gyorsabb, és három komponense van: infláció, a magánvagyonok különleges megadózása, és az adósságok elengedése. Szóval, a német gazdasági csoda voltaképpen a német adósság elengedésének köszönhető, pont annak, amit ma a németek megtagadnának Görögországtól – magyarázza a közgazdász. 1945-ben a háború után Németország adóssága több mint 200%-a volt az ország GDP-jének. Tíz évvel később a közadósság kevesebb mint 20%-ára csökkent a GDP-nek. Ugyanabben az időszakban Franciaország is hasonló csellel szabadult meg küladóssága nagy részétől. Soha nem tudtunk volna kilábalni az adósságból a pénzügyi megszorításokkal, olyanokkal, amilyent ma Görögországnak ajánlunk – szögezte le. Az 1953-as londoni adósságegyezséget (London Debt Agreement) is megemlítette, amikor is a német küladósság 60%-át elengedték, és Németország belső adósságait átstrukturálták. Ugyanúgy, ahogy a második világháború után, most is szükség lenne összeülni és egy konferencián az összes európai adósságot megvizsgálni, hiszen elkerülhetetlen, nemcsak Görögországban, hanem más európai országokban is, hogy az összes adósságot átstrukturáljuk – javasolta. “Nem követelhetjük, hogy az új generációk évtizedekig fizessenek szüleik vétkeiért. A görögök valóban nagy hibákat követtek el. 2009-ig minden athéni kormány hamisította a könyvelését. Ennek ellenére a görögök fiatal nemzedékei ugyanúgy kevéssé felelősek az öregek vétkeiért, mint ahogyan a fiatal németek az ötvenes és hatvanas években. Előre kell tekintenünk. Európát az adósságok elengedésére és a jövőbe való befektetésre alapozták. Nem a végtelen vezeklés gondolatára” – fogalmazott Piketty.

“Ha azt mondtuk volna nektek, németeknek az ötvenes években, hogy nem ismertétek be megfelelően a hibáitokat, még mindig az adósságot törlesztenétek. Szerencsére, akkor ennél sokkal intelligensebbek voltunk” – tette hozzá.

Arra a felvetésre, miszerint a német pénzügyminiszter szerint a görög kilépés az eurózónából egy erősebb Európát kovácsolhat össze, Piketty figyelmeztetett: ha Európából sorra kirúgják a tagállamokat, a máris létező bizalmi válság az EU-n belül csak súlyosbodni fog.

“Mindez egy hosszú, elnyújtott, agonizáló periódust eredményezne, amelyben azt kockáztatnánk, hogy feláldozzuk Európa szociális modelljét, demokráciáját, civilizációját a konzervatív, irracionális megszorítások oltárán” – vélte.

“Úgy gondolja, mi, németek nem vagyunk eléggé nagylelkűek?” – kérdezi a riporter, mire Piketty maliciózusan válaszol. “Miről beszél? Nagylelkű? Jelenleg Németország profitál Görögországból, hiszen a kölcsönöket egy összehasonlíthatóan magasabb kamatlábbal adja.” A megoldás tehát szerinte az összes európai adósság átstrukturálása, illetve egy új európai intézményre – akár egy EP-bizottságra – hárulhatna annak kidolgozása, mekkora legyen egy tagállam esetében a maximális megengedhető költségvetési hiány annak érdekében, hogy az adóssága ne nőjön. Piketty a francia vezetést is bírálta: François Hollande támogatja a német elképzeléseket, és nem értette meg, hogy a pénzügyi válság óta sok dolog megváltozott, “felül kellene kerekednünk nemzeti egoizmusunkon”. Németország az újraegyesítést sikertörténetként könyvelheti el, ám annyira büszke lett erre, hogy elkezdett másokat kioktatni, ami infantilis kissé – fogalmazott Piketty. Németországnak újra kell gondolnia a dolgokat, másképp álláspontja az adósságválságról hatalmas veszélybe sodorja Európát – figyelmeztetett a közgazdász. Mindazok, akik ki akarják űzni a görögöket az eurózónából, a történelem szemétdombján végzik – szögezte le. Piketty azt üzeni Angela Merkel német kancellárnak: ha biztosítani akarja helyét a történelemkönyvekben, ahogyan Helmut Kohl tette az újraegyesítés kapcsán, akkor megoldást kell találnia a görög kérdésre. Össze kell hívnia az adósságkonferenciát, ahol mindenki tiszta lappal indulhat, ugyanakkor az országok egy megújult, az eddigieknél sokkal erősebb fiskális fegyelemmel kezdhetik rendbetenni a dolgokat.

(net)