2015.07.17.
Mocsai Lajos „hibája”
A Debreceni
Egyetem (DE) díszdoktorává avatta a Testnevelési Egyetem
rektorát, a kiváló kézilabda-mesteredzőt, Mocsai Lajost. Külön
pikantériája az ügynek, hogy bár a balliberális média értesülései
szerint az egyetem oktatóinak nagy része határozottan
tiltakozott a tervezett doktorrá avatás ellen, ám amikor
hivatalosan szavazásra lett bocsátva az ügy, az intézmény
legfőbb döntéshozó szerve, a szenátus teljes konszenzussal
fogadta el a jelölést, így Mocsai Lajos végül mégis a DE díszdoktora
lett…
Előre bocsátjuk,
hogy Mocsai Lajos a legcsekélyebb mértékben sem szorul védelemre.
Eddigi tevékenysége, és egész, a sport sajátosságának köszönhetően
előttünk zajló edzői, tanári, valamint vezetői pályafutása
alapján teljes joggal kapta meg a DE megtisztelő címét. Méltó
rá, hogy díszdoktor legyen! Ám volt itt egy rendszerszerűen működő
mechanizmus, melynek emberei hozzászoktak ahhoz, hogy négy évtizeden
át ők mondták meg, kiből lehet doktor, kiből nem.
Érezhetően
nehezen viselik, hogy ennek a döntésnek a privilégiuma esetleg
kikerül a kezükből, de legalábbis osztozniuk kell rajta másokkal.
Ezért támadták számos fórumon azt a körülbelül egy évvel
ezelőtti ötletet is, miszerint a kormányzat néhány szakterület
felelős és méltó szervezetének lehetőséget adna doktori címek
adományozására. Például a Magyar Művészeti Akadémia vagy a
Magyar Olimpiai Bizottság mint az adott területek tekintélyes
szervezetei. Biztosra vehető, hogy az ötletet elképesztő elánnal
támadóknak nem az a baja, hogy a MOB vagy az MMA jelölése után
esetleg hárommal vagy öttel több doktor lesz az országban,
hanem az, hogy azt a három vagy öt új doktort nem ők jelölhetik
ki, hanem mások.
Mocsait legalább
6-8 éve rendszeresen „eláztatják” valamiért. Amikor
egyszerre volt az MKB Veszprém edzője és férfi szövetségi
kapitány, akkor az volt a baj, hogy álláshalmozó. Amikor aztán
lemondott a Veszprém vezetőedzői posztjáról, és maradt csak
kapitány, akkor az lett a baj, hogy bár jól keres, alig
dolgozik, hiszen a kapitányi munka csak időszakos. A londoni
olimpiai 4. helyezés után egyes fórumokon őt okolták, hogy
nem sikerült a dobogón végeznie a férfiválogatottnak, holott
azzal a játékoskerettel, abban a mezőnyben minden képzeletet
felülmúló bravúr volt bekerülni a legjobb négy közé.
Amikor hatvan évesen úgy döntött, hogy lemond kapitányi
posztjáról és megpályázza az önállósuló TF rektori munkakörét,
ráfogták, hogy menekül a süllyedő hajóról, majd később
azt, hogy ha megnyeri is a rektori pályázatot, az csak azért
lesz, mert közismerten jobboldali beállítottságú. Holott ha
van ember, aki alkalmas a TF vezetésére, akkor az éppen Mocsai
Lajos, hiszen közel négy évtizede kötődik a tanintézményhez,
és miután nemcsak hallgatója, de később tanára, kutatásvezetője,
majd dékánhelyettesi beosztásban menedzserigazgatója is volt már
az egyetemnek, talán ő az egyedüli, aki a padsorokban ülő
hallgató, a katedrán álló tanár, illetve a vezetői
hivatalban dolgozó szakember fejével is képes gondolkodni, és
megoldást találni az ismét önállóvá vált egyetem előtt álló
kihívásokra és a felmerülő problémákra.
Látható tehát,
hogy bármit tesz is Mocsai, nem tud jót tenni, vagy ezért, vagy
azért, de egészen biztos, hogy céltábla lesz belőle, holott
edzői és tanári pályafutása önmagáért beszél, eredményeit,
kiemelkedő sikereit hosszan lehetne sorolni. 1982-ben, 28 évesen
edzőként BEK-et nyert a Vasas női csapatával. Vezetésével
1986-ban a férfi nemzeti együttes megszerezte eddigi egyetlen
vb-érmét, két évvel később, a szöuli olimpián pedig a 4.
helyen végzett a Mocsai-csapat. 1989 és 1998 között tíz eredményes
esztendőt töltött a világ legerősebb férfibajnokságában, a
német Bundesligában. A Lemgo csapatával KEK-et, a
Nettelstedttel két alkalommal City-kupát nyert. 1998 és 2004 között
a magyar női válogatott szövetségi kapitánya volt. Irányításával
a női válogatott 1998-ban Eb-bronzérmet, 2000-ben olimpiai ezüstérmet
és Európa-bajnokságot nyert, 2003-ban pedig világbajnoki döntőt
játszott. 2008-ban KEK-et nyert az MKB Veszprém csapatával.
2010-ben ismét a magyar férfiválogatott szakvezetője lett,
legjobb eredménye a londoni olimpián elért negyedik helyezés.
Csapataival a magyar bajnokságot hétszer, a Magyar Kupát hat
alkalommal nyerte meg. Európai mesteredző, magyar mesteredző,
2002-ben megkapta az Európai Kézilabda-szövetség Életmű Díját.
A szakmaiak mellett számos állami és közéleti elismerésben
is részesült. 2000-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel,
2014-ben pedig a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal
kitüntetést kapta.
Mocsai Lajos példás
családapa, feleségével lassan negyven éve házasok, négy
gyermeket neveltek fel. Felsőmocsoládon, a kicsiny Somogy megyei
faluban a családhoz kötődő, de kétségbeejtő állapotú kúriát
több évtizedes kemény munkát és rengeteg pénzt rááldozva
felújították, amely így mára a község büszkesége és első
számú látványossága lett. Vagyis Mocsai Lajos – ellentétben
a rendszerszerűen működő mechanizmus kiszolgálóival, akiknek
mások gyalázásánál több nem telik a képességeikből –
magánemberként is képes volt maradandó értéket teremteni.
Tette mindezt úgy, hogy bár sohasem a mellét döngetve, de azért
nagyon is egyértelműen kifejezte és kifejezi a mai napig, hogy
hol áll, milyen értékrend szerint él és gondolkodik. Ez pedig
roppant veszélyes a rendszerszerűen működő mechanizmus haszonélvezői
szemében. Mocsai Lajos ugyanis sokak számára példa lehet arra,
hogy nem csak idegenszívűként, de magyarságát büszkén vállalva,
hazája érdekében dolgozva is lehet valakiből sikeres ember a
hivatásában és magánemberként egyaránt.
Ez a nagy „hibája”
Mocsai Lajosnak, ezért támadják ennyire bőszen mindenért, talán
nem is sejtve azt, hogy minél inkább támadják, annál inkább
tisztelni és becsülni fogjuk őt itt, ezen a térfélen! Ráadásul
ez a tisztelet és megbecsülés teljesen független attól, hogy
végül – hála Istennek – mégis díszdoktor lett
Debrecenben.
Kovács Attila
|