|
 2015.07.17.
340 milliárd eurós nem
A görög válság
tulajdonképpen az amerikai bankrendszer, majd ezen keresztül a
világ pénzügyi rendszerének anomáliája. A válság alapja,
hogy a hitelminősítők a bankrendszerből induló pénzügyi válság
eredményeként szakmányban minősítettek államokat bóvlinak
2010-től. 2011-ben az arab tavasznak nevezett akciósorozat lángba
borította a Földközi-tenger afrikai és keleti partjait, miközben
a pénzügyi rendszer térde kényszerítette az európai part
országait. Hogy a két eseménysor között volt-e összefüggés,
közös akarat, valamiféle terv? Nem állíthatjuk, hogy volt, de
a gyanú mégis jogos.
Tény, hogy miközben
Olaszország és Spanyolország rendes alattvaló módjára
meghajolt és kemény pénzeket fizetett ki, aközben a görögök
beintettek. A beintés következményeit Európa gazdag északi államai,
főleg a németek 340 milliárd euró hitelezésével enyhítették.
Nagyjából ennyibe került leválasztani a görög bankrendszert
a globálisról.
Ezt a 340 milliárd
eurót akarják most valahogy visszakapni, de a görögök a sok
irgum-burgum ellenére most vasárnap újra nemet mondtak. Emögött
a nem mögött felsejlik az orosz medve jóindulatú brummogása,
hogy nem lesz itt semmi baj, ha nagyon kell, mi adunk pénzt.
Akárhogy is, a görögök
kitartottak, bár feltehetőleg ezt a 340 milliárdot így vagy úgy,
de kihúzzák belőlük. A költői kérdés, hogy vajon az egész
folyamatot elindító Egyesült Államoknak miért nem nyújtják
be a számlát?
Csorja Gergely
|
