vissza a főoldalra

 2015.07.17. 

Megvédjük és támogatjuk határon túli testvéreinket

Komoly hiány van jó szakemberekből

Ha nemzetpolitika, akkor Potápi Árpád államtitkár válaszol. Meg kell erősítenünk a határon túli magyar közösségeket, segíteni kell a határon túli magyar vállalkozásokat. Ha ezt a munkát a következő években el tudjuk végezni, akkor beszélhetünk arról, hogy újra meg tudtunk kapaszkodni itt a Kárpát-medencében.

 A közelmúltban átfogó tanulmány készült a külhoni magyarság helyzetéről. A benne foglaltakat felhasználja-e a kormány a nemzetpolitikai irányok kijelölésében?

 – Létrejött egy munkacsoport a külhoni magyarság jelenlegi helyzetének feltárására. A több helyen rendelkezésre álló adatok összegyűjtését, rendszerezését végezte el a munkacsoport, amely alapján a folytonosság mellett a finomhangolás is megtörténik a nemzetpolitikában.

 A külhoni magyar közösségek esetében elmondható, hogy a diszkrimináció a pénzügyi, illetve a támogatási intenzitásában is megfigyelhető?

 – Számos jogsérelem éri a külhoni magyarságot, ezért kiemelten támogatjuk a jogvédő szervezeteket, a Kisebbségi Jogvédő Intézetet. A magyarság vállalása határon túl sokszor gazdasági hátrányt is jelent. Ezért fontos, hogy a nemzetpolitikának egyik prioritása legyen a gazdaságfejlesztés.

 Miként lehet segíteni a határon túli magyarság gazdasági felzárkózását?

 – A külhoni magyar közösségek gazdasági felzárkózásához elengedhetetlen, hogy átfogó képünk legyen arról, melyek a munkaerőpiac igényei, milyen kapcsolatban áll a szakképzés a munkaadókkal, hogyan lehet a szakképzést olyan irányba fejleszteni, hogy az a jövő kérdéseire válaszolva képezze a felkészült és szükséges munkaerőt. Ennek érdekében indítottuk el idei éves tematikus programunkat, a 2015 a külhoni magyar szakképzés évét, amely keretében kutatásokkal, régiós koncepciók elkészítésével feltérképezzük a fentieket, valamint a helyi érintettek bevonásával megfogalmazzuk hosszú távú céljainkat is.

 Jól sejtem, hogy mindebben az oktatásnak is nagy szerepe van?

 – A Nemzetpolitikai Államtitkárság tematikus programjai tekintetében mindig is központi helyet kapott az oktatás. Úgy gondoljuk, hogy az oktatás az a színtér, amely garancia lehet arra, hogy a gyerekek magyar közegben, a magyar értékeket, szaknyelvet megismerve, a későbbiekben azt alkalmazva, majd magyar párt választva gyermekeiket is magyarként nevelik fel.

 Milyen módon választják ki az oktatókat vagy mentorokat?

 Programjainkkal próbálunk minden érintetett meg szólítani. Ez nem klasszikus értelemben vett oktatási program oktatókkal és mentorokkal. Összesen közel 10 ezer diákot közvetlenül is érintenek programjaink.

 Ehhez a stratégiához megfelelő forrás is rendelkezésre áll?

 A kormány a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programra 500 millió forintot különített el az idei évben. Ennek jelentős részét egyébként tanműhelyek, tangazdaságok létrehozására fordítjuk.

 Pályázatokat is kiírnak a határon túli magyar vállalkozók számára?

 – 2015-ben programelemeink elsősorban a szakképzős diákokra és pedagógusokra irányultak: továbbképzéseket szervezünk a gazdálkodási ismeretek és a vállalkozói ismeretek fejlesztésére, átjárhatósági ösztöndíjat biztosítunk egy hónapon át több mint 140 diák számára, több mint 150 külhoni diákot láttunk vendégül a Szakma Sztár című rendezvényen, módszertani csomagot készítünk, amelyet eljuttatunk valamennyi külhoni magyar szakképző intézménybe.

 Hogyan tudják elősegíteni, hogy az erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai kis- és középvállalkozások megismerjék az egységes uniós piac működési feltételeit és mozgásterét?

 – Programjaink keretében több olyan fórumot is szervezünk, amely keretében a kis- és középvállalkozások tájékozódhatnak az európai uniós lehetőségekről. Az idei évben programunk egyik módszertani füzete is ezt veszi majd számba.

 A magyarországi vállalkozók a határon túli területeken könnyebben találnak olyan partnereket, akik távolabbi vidékek vállalatai felé tovább fejleszthetik az együttműködést?

 – Igen, valóban, a magyar–magyar kapcsolat ebben az irányban is nagyon gyümölcsöző lehet.

 El lehet érni, hogy a külhoni magyar cégek vezetői magyar feliratokat használjanak és magyar dolgozókat alkalmazzanak?

 – Azt nem tudjuk meghatározni, hogy egy vállalkozó milyen anyanyelvű dolgozót alkalmazzon, arra azonban felhívhatjuk a figyelmét, hogy ha megteheti és rendelkezésre áll a megfelelő képzettségű magyar anyanyelvű munkavállaló, akkor a közös cél érdekében törekedjen alkalmazására. A magyar feliratok használatát a szomszédos országokban törvények szabályozzák, amelyek minden állampolgárra, vállalkozásra, intézményre vonatkoznak.

 Az ellenzék azt hangoztatja, előbb Magyarországot kell gazdaságilag helyzetbe hozni, s utána törődjünk csak a határon túliakkal. Mi erről államtitkár úr véleménye?

 – A jelenlegi magyar kormány – ellentétben az előzőekkel, a baloldaliakkal – összmagyar nemzetben gondolkodik. A külhoni magyar vállalkozások megerősödéséből vagy a magyarországi cégek terjeszkedéséből az ottani magyarság is hasznot húz, hiszen magyar munkavállalókat alkalmaznak, magyar beszállítóktól, termelőktől szerzik be a szükséges alapanyagokat. Ha a kormány ebben segíteni tud, akkor nem gyengíti magyarországi gazdaság teljesítményét, hanem erősíti azt. Mindez Magyarország gazdasági megerősödését szolgálja.

 Amennyiben programjaik sikeresek lesznek, kevesebben hagyják el szülőföldjüket a határon túli magyarok?  

– Nemcsak Magyarországon, de az egész régióban ismert, hogy komoly hiány van jó szakemberekből, vagyis hatalmas az igény a gazdaság részéről az ilyen munkaerő iránt. Ennek felismerése, és a benne rejlő lehetőségek kiaknázása komoly segítséget jelenthet a határon túli magyar közösségek számára, hiszen a fiatalok szakképzési támogatásával lehetőséget teremthetnek arra, hogy felnőttként szülőföldjükön maradva tudjanak boldogulni. A szülőföldön maradás alapvető feltétele a társadalmi és gazdasági státus megerősödése, ezért indít az államtitkárság olyan programokat, melyek célja a gazdaságpolitikai szemléletmód erősítése is.