|
 2015.07.26.
KRÍZIS
Azt mondják, ez
pusztán görög ügy, de szerintem minden félperifériára tolt
vagy csúszott ország ügye. Ahol a hazai termelési bázis
fejlesztése helyett a fesztiválozás és a szimpla fogyasztói társadalom
építgetésével megelégszenek, csak idő kérdése, hogy a
„szabadpiac mindent elintéz” dogmát istenítők varsájának
foglyai legyenek.
Az nem titok, hogy
Görögország ezt az adósságmennyiséget visszafizetni képtelen.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői és Donald Tusk, az Európai
Tanács elnöke is azt állítja: át kell rendezni a görög adósságot
és egy részét el kell engedni. Csábító nyilatkozatok
hangzanak el, melyek szerint a megszorítások erőltetése következtében
való szakítás okán (tehát ha kirúgták volna a görögöket)
az eurózóna megszűnne a remény, a demokrácia és a prosperitás
jelképének lenni. De azért azt senki sem olvashatja ki a
nyilatkozatokból, hogy egyszerre jó ember lett a hóember. Nem.
A geopolitika itt a döntéseket irányító főszereplő.
1981-ben nyilván nem véletlenül lett Görögország tag. A görög
történelemmel összenőtt külső eladósodás az EU-ba való
belépés (1981) után úgy növekedett, mint a hólabda, amely
lefele gurul a hegyről. A komprádor burzsoázia, a gazdasági-politikai
elit, mert neki az integráció előnyökkel szolgált, a liberálisok
által nálunk is fetisizált mindenható szabadpiaci erőkre bízta
az ország gazdasági fejlődését. Majd a piac elintézi mondták:
hát, ami azt illeti el is intézte őket szépen. Vették fel a kölcsönöket,
a Goldman Sachs segített a statisztikák hamisításában, a
hazai termelési bázis kiépítése helyett a legszimplább, leghülyébb
fogyasztói társadalom kiépítésére ment el a rengeteg kölcsön.
Sőt a termelési bázis fejlesztéséről, mint a periférián lévő
országokban általában, a görögök esetében sem lehetett
hallani. Ha ’81 előtt volt is valami kis kezdemény, azt még
csírájában eltaposták. Pedig hát az integrációnak lehettek
volna, sőt ma is lehetnének nemesebb céljai is.
És a szomorú az,
hogy most sem a görög válság megoldásán törik a fejüket.
Szó nincs valamiféle görög termelésre alapozott gazdasági bázison
való építkezésről. Á, dehogy! Amerika, miután Oroszország
és Kína belengette, hogy szeretettel várja a kitaszítottat,
elkezdte bizgetni Európát, hogy ne őrüljön már meg, Görögország
geostratégiai helyzetét a Földközi-tenger keleti medencéjében
vegye már figyelembe! Egy dörzsölt vezető ennek a kivételes
helyzetnek megkérhette volna az árát. Tulajdonképpen szerintem
bármit kérhetett volna Ciprasz ám a fináléban mégis elgyengült.
Európának közben a fejébe verték, hogy az USA és a NATO
geostratégiai érdekei mindenek felett. Putyin most is eszénél
volt természetesen. Hogy miért húzták ezt az ügyet, mint a rétestésztát?
Miután az USA érdekei mellett Németország érdekei is eltörpülnek
s az euró meggyengítése se tesz rosszat ugyebár a dollárnak,
be akarták bizonyítani, hogy az EU egy gittegylet! Oszt jó
napot! Tudom, ilyet nem hogy kimondani, de még gondolni sem
lehet, én meg leírom: miért is kell Németország és Oroszország
együttműködését tűzzel-vassal irtani? Miért kell teleóbégatni
a világot, hogy formálódik az orosz–kínai tengely? Miért
nem hagyták békén az arabokat, miért szabadították a világra
az Iszlám Államot? Miért özönlenek milliók Európába? Ezek
olyan kérdések, amelyekre választ kellene találnunk! Ezek
olyan kérdések, amelyek miatt ma Magyarországon minden ép elméjű,
nem szélütött, legalább harminc éves embernek azon kellene törnie
a fejét, hogy mit tegyünk, hogy jól tegyük. Ennek érdekében
kellene szót érteniük a hatalmon lévőknek és az ellenzéknek.
Ehelyett piti, kispályás torzsalkodásokkal vagyunk tele. Persze
azokkal, akik még ezután is a megszorításokra épülő, majd a
piac mindent elintéz, neoliberális pénzügyi politika hívei,
bizony isten nincs mit kezdeni. Két okból: ha nem látják
elavult dogmáik tarthatatlanságát, akkor hülyék, és azért,
ha meg látják, és mégis emellett kardoskodnak, akkor aljasok,
és azért.
cz
|
