vissza a főoldalra

 2015.07.26. 

Tiltás a közösség védelmében

Tereinket olyanok vették birtokba, akik veszélyeztetik a polgárok biztonságát

Július elsejétől Zalaegerszeg egyes közterületein tiltott az életvitelszerű tartózkodás. Balaicz Zoltán polgármestert arról kérdeztük, hogy nem érzik-e ezt hajléktalan-ellenes intézkedésnek? Ezzel az önkormányzati jogszabállyal megvédhetik a közrendet és a kulturális értékeket?

 Már most érvényben van az a helyi jogszabály, miszerint Zalaegerszeg egyes közterületein tiltott az életvitelszerű tartózkodás. Ilyen típusú döntést annak idején Józsefvárosban is hoztak, de végül is az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult, így maradt minden a régiben. Nem félő, hogy ez lesz a zalaegerszegi határozat sorsa is?

 – A helyi szabályozás nem hajléktalan- és szegényellenes, egyáltalán nem a lakhatási szegénység szankcionálásának irányába mutat. A rendelet nem azokat érinti, akik élve a lehetőséggel, a hajléktalan szállón igyekeznek újraépíteni az életüket és dolgozni is szeretnének – ők ezután is számíthatnak az önkormányzat támogatására. Zalaegerszeg város közterületeit olyan emberek vették birtokba, akik veszélyeztetik az ott élők, az arra járók biztonságát. A rendeletalkotást megelőzően természetesen egyeztettünk a rendészeti és szociális szervezetek munkatársaival, a rendőr-főkapitánysággal, a közterület-felügyelőséggel, a polgárőrséggel, a hajléktalanszálló vezetőjével, a vöröskereszt képviselőivel. A szakmai fórumok alkalmával összegeztük a tapasztalatokat, s kiderült, hogy mintegy 20-25 főről van szó, akik nem hajlandóak igénybe venni a szociális ellátórendszert, nem keresik fel az orvost sem, márpedig akad közöttük HIV-, TBC-, illetve Hepatitis-fertőzött is. Többüknek van tartózkodási helye vidéken, akiknek nincs, azokat fogadná a hajléktalan szálló, de nem tartanak igényt rá, nem lehet már őket meggyőzni semmiről. Viselkedésük nem tolerálható, játszótereket foglalnak el, fertőzést terjeszthetnek. Nem hajléktalan problémáról van tehát szó, hanem társadalmi kérdésről. A közterületeken életvitelszerűen megvalósuló tartózkodás tilalmáról szóló rendelet – a Kúria korábbi döntésének megfelelően – nem terjed ki az egész városra, csak meghatározott területekre. A rendelet megalkotására a szabálysértési törvény ad egyébként felhatalmazást a közbiztonság, a közrend, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében.

 Miként jelölték ki azokat a közterületeket, ahol nem éjszakázhatnak, nem verhetnek sátrat egyes személyek? Akik eddig ezt tették, veszélyeztették a közrendet is?

 – A rendeletben foglaltak védendő értékeket határoznak meg, a játszóterek, oktatási intézmények, kulturális és sportlétesítmények, valamint azok 50-150 méteres körzete esik a tilalom hatálya alá. Zalaegerszeg önkormányzata az utóbbi időszakban jelentős összegeket fordított a közterületek rendbetételére, felújítására, ezek rendezettségének megőrzése is fontos szempont volt. Mindent egybevetve, sajnos, egyre több negatív jelenséget tapasztaltak a városlakók, akik panaszaikat meg is osztották velünk.

 Ki felügyeli a jogszabály betartását?

 – A rendőrök szólíthatják fel az érintett embereket arra, hogy távozzanak az adott közterületekről. Amennyiben nem tesznek eleget a felszólításnak, szabálysértést követnek el.

 A hajléktalanok szegény emberek, őket bizonyára pénzbírsággal nem lehet büntetni. Mi lesz akkor a retorzió?  

– A szabálysértési törvény értelmében a közterületi tartózkodás szabályainak megsértőjével szemben – a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén – közérdekű munka, amennyiben az érintett azt nem vállalja, pénzbírság szabható ki. A közérdekű munka, valamint a meg nem fizetett pénzbírság végrehajtására az általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásának nincs helye. Ha az illetőt az adott szabálysértést megelőző hat hónapon belül már kétszer jogerősen felelősségre vonták ugyanezen okból, elzárás büntetése szabható ki rá. Reméljük azonban, erre nem kell sort keríteni egyetlen esetben sem.

 A június közepi önkormányzati ülésen szó esett még a város 2019-ig szóló kulturális koncepciójáról. Mi jellemzi Zalaegerszeg kulturális életét, s azon hogyan szeretnének javítani?

 – Az új, öt esztendőre szóló kulturális koncepció megalkotásánál arra törekedtünk, hogy az a korábbiakkal ellentétben inkább gyakorlatorientált dokumentum legyen, mely konkrétan meghatározza a főbb irányokat, célokat. A város rendkívül gazdag rendezvényekben, valamennyi évszakhoz kötődnek nagyobb szabású, adott esetben országos, nemzetközi jelentőségű fesztiválok és kisebb, településrészi rendezvények is. Ami a tematikájukat illeti, rendkívül színes események ezek, a hagyományőrző eseményektől a művészeti összejöveteleken át a gasztronómiai forgatagig gyakorlatilag minden megtalálható a palettán. Célunk, hogy Zalaegerszeg ünnepei, rendezvényei a jövőben is a megszokott színvonalon várják a város lakóit, és a hozzánk látogatókat. Ismert, hogy az előző ciklusban a közgyűjteményi intézmények a megyei jogú városok fenntartásába kerültek, ezzel Zalaegerszeg két jelentős intézmény „gazdája” lett. Amellett tehát, hogy számba vettük kulturális értékeinket, át kellett gondolnunk az intézményszerkezet esetleges átalakítását is. A változás nem érintené a jól működő településrészi hagyományokat, de áttekinthetőbb gazdálkodást, szervezést hozna magával. Természetesen az infrastrukturális feltételek javítására, a korszerűsítésre szintén minden lehetőséget meg kell majd ragadnunk, a renoválás, a bővítés érintene színházat, mozit, múzeumot egyaránt, a Göcseji Falumúzeumot élővé tennénk, a Gébárti-tavat körbejárhatóvá. Az elmúlt évben a város tulajdonába került az egykori Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ épülete, ennek teljes felújítása és funkcióval való megtöltése is az előttünk álló öt év feladata lesz. Sok más mellett otthonra találna benne a városi képtár, melynek megvalósításával lassan négy évtizedes vágy teljesülne be. Tervezzük a Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont, valamint az Alsóerdei Rekreációs és Szabadidő Központ, Kalandpark létrehozását – mindkét elképzelésünk kormányzati támogatást élvez. Szeretnénk egy kulturális és civil, valamint egy hagyományőrző házat megnyitni, elindítanánk egy kulturális internetes portált, törekszünk egy esztétikus és élhető belváros kialakítására, képzőművészeti alkotásokkal is gyarapodna a zalai megyeszékhely. Mindemellett pedig a helyi kulturális egyesületek, alapítványok, együttesek további támogatása is szerepel a koncepcióban.

 Rendelkezésre áll elég összeg a koncepcióban megfogalmazott célokhoz?

 – Szerencsére az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak köszönhetően 2020-ig 11,2 milliárd forint áll rendelkezésünkre, ez lehetőséget nyújt a városi terek felújítására is. A koncepcióban megfogalmazott elképzelések egy részét a város saját forrásból biztosítja majd, de természetesen megragadunk, meg is kell ragadnunk minden pályázati lehetőséget. Az uniós források közül jó eséllyel remél támogatást a város a Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés, tehát a CLLD pályázati lehetőségektől.

Medveczky Attila