|
 2015.07.31.
Megvalósulhatnak a kanizsai álmok
Szeretnénk, ha újra beindulna a sörgyártás
Kormányzati segítséggel
bővül a 150 hektáros ipari park, elkerülő út épül, és
fellendülhet a turizmus is a Mura-vidéken. Jelenleg Nagykanizsán
hét, a környező településeken pedig tizenöt-húsz százalékos
a munkanélküliség – nyilatkozta lapunknak Dénes Sándor polgármester.
Orbán Viktor miniszterelnök jelentős beruházásokat
ígért Nagykanizsán. Kormányzati támogatás nélkül nem tudnák
véghezvinni a fejlesztéseket?
– Saját erőből ezt biztosan nem tudnánk megvalósítani.
Nagykanizsa és térsége legnagyobb társadalmi-gazdasági problémája
a magas munkanélküliség. Jelenleg Nagykanizsán hét, a környező
településeken pedig tizenöt-húsz százalék körül mozog a
munkanélküliség. Ezért kellene elsőként iparterületet
fejlesztenünk. Megtettük a kezdeti lépéseket; a Terület- és
Településfejlesztési Operatív Program keretéből, a közel 8
milliárd forintból iparterület-fejlesztésre több mint 2,7
milliárd forintot terveztünk. De az az iparterület, amelynek a
feltárása fontos lenne számunkra, 500 hektáros. S ezt 2,7
milliárdból nem tudjuk megvalósítani. Ezért kértük a kormány
segítségét.
Pedig azt hihetnénk, hogy Dunántúlon sokkal
jobban élnek az emberek, mint a keleti országrészben.
– Általában bennünket is a nyugat-magyarországi térséghez
sorolnak. Győr-Moson-Sopron megyében, és Szombathely környékén
gyakorlatilag nem beszélhetünk munkanélküliségről.
Miniszterelnök úr számára készítettünk egy olyan térképes
kimutatást, ami rávilágít arra, hogy Zala megye körülbelül
olyan gazdasági helyzetben van, mint az északkelet-magyarországi
terület. Csak néhány százalékkal vagyunk jobb helyzetben.
Mi ennek az oka?
– Nálunk
1990-ben a privatizáció miatt számos iparág megszűnt. Így a
sörgyártás, az üveggyártás, bezártak a téglagyárak; a bútorgyártás,
a gépgyártás volumene is jelentősen csökkent. Ennek ellenére
megmaradt és továbbfejlődött a város ipari és kereskedelmi
kultúrája.
Milyen konkrét beruházásokban állapodtak meg a kormányfővel?
– Abban az esetben, ha egy jelentős, nagy befektető érkezik
Nagykanizsára, akinek 400-500 hektárnyi beépíthető területre
van szüksége, akkor a terület megvásárlásában segítségünkre
lesz a kormány. A városrehabilitációs projektek folytatásaként
megépül egy 3000 főt befogadó multifunkcionális sport-, és
rendezvénycsarnok, valamint egy 50 méteres fedett úszómedence.
A lakosság számára vonzó város a befektetők szempontjából
is alapvető fontosságú tényező.
Idén elkészül a várost elkerülő új út, ugyanakkor
egy másik építéséről is megállapodtak Orbán Viktorral. Miért
kell Kanizsának két elkerülő út?
– Őszre elkészül a 61-es út elkerülő szakasza. A
tervezett déli elkerülő út teremtené meg a közúti közlekedési
kapcsolatot Nagykanizsa északi részén, az M7-es mellett meglévő
és tervezett iparterület és a városközponttól délre, a vasúti
rendező pályaudvar környékén lévő ipari terület között.
Jelenleg a két iparterületet csak a belvároson keresztül lehet
megközelíteni. Célunk a városközponton átmenő teherforgalom
megszüntetése. Az új déli elkerülő út az ősszel elkészülő
61-es elkerülő út folytatásaként épülne két részletben.
Miniszterelnök úr arra tett ígéretet, hogy az első, négy és
fél milliárd forintba kerülő szakaszt megépíti az állam három
éven belül. Emellett a tőlünk nem messze levő M 70-es autóút
2×2 sávosra szélesedik.
Említette, hogy megszűnt a kanizsai sörgyártás. Ma,
mikor a retro korszak dívik, egyetlenegy beruházó sem akarta
feltámasztani a helyi söripart?
– A képviselő-testületnek is az a vágya, hogy
Nagykanizsán újra beinduljon a sörgyártás, még úgy is, ha
először csak kézműves szinten. Akármerre járok az országban,
s elmondom, hogy Nagykanizsáról érkeztem, sokan megjegyzik:
Kanizsán voltam katona, és az eltávozáskor nagyon finom söröket
ittunk. Tehát él az emberekben a nosztalgia a kanizsai sör iránt,
s ezért mi nem adtuk föl, hogy újrateremtsük a városban a söripart.
Ám a cél eléréséhez nem elég a város elhatározása, hanem
befektetőt kell keresnünk.
Beszéltünk Nagykanizsa kedvező geopolitikai helyzetéről.
A közelben található Hévíz-Balaton Airport sem jár előnyökkel
a város számára?
– A harmincnégy kilométerre lévő repülőtér nagyon
hamar elérhető, s mindez kissé fellendítette
idegenforgalmunkat. Hévízről kevesebben, inkább Zalakarosról
jönnek át turisták. Esetükben főleg bevásárló turizmusról
és városnézéséről van szó. A város főtere két évvel
ezelőtt újult meg, és tovább szeretnék szépíteni belvárosunkat,
mely a turizmus fejlesztését is szolgálja.
Fejlesztenék a Mura-vidéket is. Melyek ennek a
programnak az elemei?
– A Mura-programot Cseresnyés Péter képviselő úr, aki
a polgármesteri székben elődöm volt, indította el, mely
program elnyerte miniszterelnök úr tetszését. A Mura-vidékén
is magas a munkanélküliség, s a térségben működnek olyan
kistermelők, kisvállalkozások, amelyeketket segíteni lehetne
abban, hogy termékeiket piacra juttassák. A térségben százötven
kilométer új kerékpárút épül a közeljövőben, amely a
turizmus fejlődését szolgálja. A koordináló feladatot pedig
Nagykanizsa megyei jogú város látná el.
Medveczky Attila
|
