2015.06.05.
„Ezer per tavasza" Kolozsváron a
többnyelvű városnévtáblákért
A Musai-muszáj
kezdeményező csoport képviselője, Bethlendi András a sajtótájékoztatón
elmondta, hogy a többnyelvű városnévtáblák ügyében több
mint kétezer kolozsvári polgár kérvényét iktatták a polgármesteri
hivatalban, melyekre elutasító válasz érkezett. Ezért az ezer
per tavaszát hirdették meg. Mint elmagyarázta, azt tűzték ki
célul, hogy legalább ezer felperest állítanak a Minority
Rights Egyesület mellé a kétnyelvű táblák kihelyezéséért
elindított perben.
Egy kolozsvári
sajtótájékoztatón Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere
és Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat megbízott elnöke
is aláírta azt a kérelmet, amellyel a többnyelvű városnévtáblák
ügyében a polgármesteri hivatal ellen indított perhez
csatlakoztak.
A Musai-muszáj kezdeményező csoport képviselője,
Bethlendi András a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a többnyelvű
városnévtáblák ügyében több mint kétezer kolozsvári polgár
kérvényét iktatták a polgármesteri hivatalban, melyekre
elutasító válasz érkezett. Ezért az ezer per tavaszát
hirdették meg. Mint elmagyarázta, azt tűzték ki célul, hogy
legalább ezer felperest állítanak a Minority Rights Egyesület
mellé a kétnyelvű táblák kihelyezéséért elindított
perben.
Hozzátette, hogy a kolozsvári bíróság történetében
nem volt még példa olyan perre, melyben ilyen nagy a felperesek
száma. Szerinte a számokkal azt lehet bizonyítani, hogy nemcsak
a politikai elit, hanem a társadalom kéri a többnyelvű helységnévtáblák
kihelyezését Kolozsváron. A kezdeményezők szerint eddig több
mint 250-en csatlakoztak a perhez.
A sajtótájékoztatón egyébként a városnak és a megyének
a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott
elöljárói mellett Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti
Tanács (EMNT) régióelnöke, Soós Anna, a Babes-Bolyai Tudományegyetem
(BBTE) rektorhelyettese, Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar
Tudományegyetem dékánja, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar
Opera igazgatója, Marius Tabacu, a Kolozsvári Filharmónia
igazgatója, Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház
művészeti igazgatója, Lucian Nastasa-Kovács a Kolozsvári Művészeti
Múzeum igazgatója is aláírta a perhez való csatlakozást.
Horváth Anna az MTI kérdésére elmondta, nem tart a bírálatoktól
amiatt, hogy a város alpolgármestereként a polgármesteri
hivatal ellen pereskedik. Hozzátette, ő nem valami ellen, hanem
valamiért lépett be a perbe. Vákár István úgy vélte, ha kínaiul
akarták volna kiírni a város nevét, annak biztosan nem lenne
akadálya, a magyar felirat viszont még mindig ellenérzéseket vált
ki Kolozsváron.
Marius Tabacu sajnálatosnak tartotta, hogy olyan dolgokért
kell pereskedni Kolozsváron, amelyeknek természeteseknek kellene
lenniük. Szép Gyula értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy
vannak, akik számára az fontos, hogy a magyarság ne érezze
otthon magát a városban. Visky András elképzelhetetlennek
tartotta, hogy Kolozsvár elnyerhesse 2021-re Európa kulturális
fővárosa címét anélkül, hogy felmutatná, hogy kik lakják a
várost, és kik hozták létre évszázadokon át azt a kulturális
környezetet, amire ma a város valamennyi lakója büszke.
A Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport azt követően
indított látványos akciósorozatot a város többnyelvű helységnévtábláiért,
hogy egy holland egyesület keresete nyomán a bíróság
alapfokon kötelezte a várost a többnyelvű táblák kihelyezésére,
a polgármesteri hivatal fellebbezése nyomán azonban a másodfokon
ítélkező bíróság érvénytelenítette a határozatot, mert
úgy találta: a holland egyesület nem pereskedhet a kolozsvári
magyarok nevében. Ezt követően a holland egyesület jogi képviselői
által bejegyzett Minority Rights Egyesület nyújtott be újabb bírósági
keresetet.
A román közigazgatási törvény azokon a településeken
írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség
teszi ki a lakosság legalább ötödét, de húszszázalékos
kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. A
legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második
legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után.
A csaknem 50 ezer kolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakossághoz
viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki. A városháza több ízben
azzal hárította el a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó
magyar kéréseket, hogy a törvény nem kötelezi erre.
MTI
|