vissza a főoldalra

 2015.06.05. 

Van egy álmom: a kolozsvári Mátyás király szobor és a csíksomlyói búcsú legyen hungarikum

Erdély, Felvidék, Délvidék és Kárpátalja magyar értékei

Szakáli István Loránd: Az általános vélekedéssel szemben a hungarikumok alatt nemcsak a hazai élelmiszer-különlegességeket értjük, hanem a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait is.

 A 2010-es kormányváltás után átalakult a hungarikumok gondozását képviselő szemléletmód. Mi változott?

 – Az Országgyűlés 2012. április 2-án ellenszavazat nélkül fogadta el a hungarikumtörvényt azzal a céllal, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, gyűjtéséhez és dokumentálásához, lehetőséget biztosítva minél szélesebb körben való megismertetésükhöz, megőrzésükhöz, védelmükhöz. A törvény megalkotásával nem egy „hungarikumgyár” létrehozása volt a cél, amely ontja magából a kiemelkedő nemzeti értékeket, hanem egy alulról felfelé építkező rendszer az ún. nemzeti értékpiramis kiépítése. A törvény a kisebb közösségek számára összetartást segítő, közösségépítést serkentő lehetőséget biztosít, így lehetőségük van a helyi, települési, tájegységi értékek számbavételére, megismertetésére. Ha szemléletváltásról beszélünk, akkor leginkább erről érdemes beszélni, azaz, hogy a hungarikumokról ráirányítsuk a társadalom figyelmét helyi, települési értékeink tárházára. Természetes, hogy a hungarikumokat kiemelt figyelem övezi, de azt szeretnénk, hogy a legkisebb településeken fellelhető nemzeti értékek se vesszenek el. A helyi közösségek tárják fel, dokumentálják és adják át az ifjú generáció számára. A másik fontos és hangsúlyos kérdés, hogy kitágítsuk a sokszor csak az étel, ital szegmensben gondolkodó közfelfogást, és rávilágítsunk arra, hogy hungarikumok és nemzeti értékek az agrár- és élelmiszer-gazdaságon kívül a szellemi kulturális örökségen, az egészség és életmódon keresztül még számtalan ágazatot magában foglal. Az általános vélekedéssel szemben tehát a hungarikumok alatt nemcsak a hazai élelmiszer-különlegességeket értjük, hanem a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait is.

 Milyen lépések vezetnek ahhoz, hogy egy termék, kulturális érték, hungarikum legyen?

– A hungarikummá nyilvánítás egy a piramisépítéshez hasonló, alulról felfelé építkező, többlépcsős folyamat. Ennek első lépcsőfoka az adott érték felvétele a települési értéktár (tájegységi értéktár), a külhoni magyarság értéktára vagy az ágazati értéktár valamelyikébe. Egy konkrét településhez köthető nemzeti értéket az adott települési értéktárba kell benyújtani. Amennyiben az adott településen települési értéktár nem működik, az illetékes megyei értéktárhoz. Miután a települési értéktárbizottság felvette a nemzeti értéket, felterjeszthető a megyei értéktárbizottsághoz, amennyiben megyei jelentőségű értékről van szó. Országhatáron túl fellelhető nemzeti érték esetében a külhoni magyarság értéktárába kell kérni a felvételt. Ha olyan nemzeti értékről van szó, amely a területiség elvéhez nem köthető, az adott nemzeti érték gondozója vagy fenntartója a tárgy szerinti minisztérium által működtetett ágazati értéktárhoz nyújthatja be a javaslatát. A piramiselv szerint ezt követően lehet kérni az adott nemzeti érték felvételét a Magyar Értéktárba, majd a Hungarikumok Gyűjteményébe, melyekről már a Hungarikum Bizottság dönt.

 Hazánkban érdeklődnek a hungarikumok iránt?

 – Természetesen, a hungarikum törvény hatályba lépése óta élénk és folyamatos érdeklődés tapasztalható belföldön és külföldön egyaránt, hiszen ez egy minőséget visszaigazoló elismerés. Presztízskérdés a 48 értéket tartalmazó Hungarikumok Gyűjteményének részévé válni. Ennél is többet mond, hogy immár több mint 500 települési értéktár jött létre és minden megyében megalakultak a megyei értéktárak. Ez azt jelenti, hogy ennyi közösséget sikerült arra ösztönözni, hogy elkezdjenek gondolkodni saját különleges értékeikről, aminek hitünk szerint felbecsülhetetlen közösségépítő- és szervező ereje van, ami talán a legfontosabb eredmény. A nemzeti értékekben és hungarikumokban gazdasági, külgazdasági, turisztikai és kultúrdiplomáciai potenciál van, ezek kihasználása érdekében azonban sokat kell még dolgozunk. Kérdésként többször megfogalmazódott, hogy például a „közfelkiáltásos hungarikumoknak”, ezek közé sorolhatjuk például a Rubik-kockát, a Kodály-, illetve a Pető-módszert, amit a világ minden táján ismernek, vagy legalább hallhattak róla, miért nincsenek még ott a gyűjteményben. Mivel ez egy alulról építkező rendszer, fontos, hogy ezeket az értékeket is felkarolják az erre illetékesek, és megszülessen az a javaslat, amelynek nyomán hungarikummá válhatnak.

 A határon túli magyar közösségek is létrehozhatnak értéktárakat?

 – Itt egy nemzeti jellegű törvényről van szó, ami nem magyarországi, hanem nemzeti értékekről és azok közt hungarikumokról tesz említést. Ugyanúgy nemzeti érték az országhatárokon túl élő magyarsághoz köthető érték, mint a velünk együtt államalkotóként elismert nemzetiségekhez köthető értékek, gondoljunk csak a mohácsi busójárásra, vagy a 100 Tagú Cigányzenekarra. Amíg azonban az országhatáron belül valódi sikertörténetként gondolhatunk a nemzeti értékgyűjtő, más néven „hungarikummozgalomra”, addig külhonban az eredmények nem ilyen egyértelműek. A mozgalom serkentése érdekében az idén először sikerült célzottan határon túli értékgyűjtést támogató pályázatot kiírni, amire a Földművelési Minisztérium 50 millió forintot különített el, és kezdeményeztük a hungarikumtörvény módosítását is, melynek egyik legfontosabb célja, hogy a folyamatba való bekapcsolódást a külhoni közösségek számára is vonzóvá tegyük.

 Ezáltal Erdély, Felvidék, Délvidék és Kárpátalja magyar értékei a magyarság szélesebb nyilvánossága előtt is ismertté válhatnak?

– Igen, a külhoniak számára kiírt pályázatnak ez az egyik célja, valamint hogy az országhatáron túl lévő pályázó szervezetek minél szélesebb körben vonják be a helyieket az értékgyűjtésbe, tevékenységüket igazi mozgalommá fejlesszék. A külhoni magyar közösségekben kibontakozó hungarikummozgalom segítségével teljes képet kaphatunk a nemzetünket alkotó közösségek egyediségéről, különlegességéről. Ennek a közös építkezésnek nem titkolt célja a nemzeti tudat erősítése, a magyarság egészének összefogása.

 A hungarikumtörvény módosítása mennyiben érinti a külhoni értékgyűjtés folyamatát?

 – A hatályban lévő törvény egységes külhoni magyar értéktárról beszél, amelybe az összes határon túli magyar közösség értékei beletartoznak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem eléggé vonzó lehetőség, és a határon belüli rendszerhez hasonlóan, a külhoni közösségek számára is lehetővé kell tenni, hogy létrehozzák saját, a területiség elvén alapuló települési, tájegységi értéktáraikat. Ezek létrehozásában a törvénymódosítási javaslat kiemelt szerepet szán azoknak az elismert külhoni magyar szervezeteknek, amelyek részt vesznek a Magyar Állandó Értekezlet munkájában, és legjobban átlátják az adott közösségek belső viszonyait.

 Lehet-e hungarikum egy olyan épület, vagy intézmény, ami a határ másik oldalán található?

 – Természetesen, annak ellenére, hogy egyelőre ilyen érték még nincs a Hungarikumok Gyűjteményében. De erre minden lehetőség megvan már most is. Ha megfelelő javaslat érkezik, akkor azt a Hungarikum Bizottság, amelynek állandó jelleggel három, külhoni szervezetek által delegált tagja is van, megtárgyalja és dönt a Gyűjteménybe kerülésről. Ha megenged nekem egy kis szubjektivitást, akkor az én egyik álmom, hogy a Fadrusz János alkotta kolozsvári Mátyás király-emlékmű, vagy a csíksomlyói búcsú, mint százezreket megmozgató, élő hagyomány bekerüljön a hungarikumok közé.

 A külhoni értékeket mely szervezeteknek kell megőrizni, népszerűsíteni?

 –A feladat és a felelősség közös, mindanynyiunk érdeke, hogy minden nemzeti érték fennmaradjon, és megismerhető legyen. Természetesen a külhonban található nemzeti értékek esetében kiemelt szerep hárul a határon túli magyar szervezetekre, legyenek azok politikai, civil vagy egyházi jellegűek, de mindenek előtt az önmaguk értékeire büszke és azokért tenni is hajlandó helyi közösségekre.

Medveczky Attila