vissza a főoldalra

 2015.06.05. 

A magyar gazdaság teljesítménye

Voltak olyan időszakok, amikor nem volt felelős állami gazdálkodás, ennek lett az eredménye az eladósodottság. Emiatt veszélybe kerültek az uniós források, magas kamatokkal keltek el az állampapírok. Most, hogy a kormány benyújtotta Magyarország Konvergencia Programját és a Nemzeti Reform Programot az Európai Bizottságnak. Banai Péter Benő államtitkárt kérdezzük a költségvetésről és az államadósságról.

 Mennyiben más ez a konvergencia-program, mint az előző?

 – Alapvetően más a makrogazdaság és az államháztartás helyzete, mint öt évvel ezelőtt. A 2008–2009-ben kibontakozó gazdasági válság az egész világgazdaság peremfeltételeit radikálisan megváltoztatta a korábbi évekhez képest, és ennek Európa számos államában, így Magyarországon is nagyon drasztikus következményei lettek. A magyar államháztartás kifejezetten rossz állapotba került: jelentős volt az államháztartási hiány, eladósodott az állam és a lakosság nagy része, főleg devizahitel formájában. Csekély volt a gazdasági növekedés mértéke, és a foglalkoztatás aránya is csökkent. Tehát egy igazán nehéz helyzetben lévő országot sújtott a gazdasági válság. Ezért 2010-ben az Orbán-kormány elsődleges feladata a válságkezelés volt, s ez nyilván tükröződött a 2010–2011-es konvergenciaprogramban, valamint az akkori intézkedésekben. A válságkezelés időszaka lezárult, amit a múltbeli tényszerű adatok is alátámasztanak. Ezek közül az egyik mutató az államháztartás hiánya. A 2000-es évek közepén egymást követte hat olyan év, amikor az uniós tagállamok közül nálunk vagy a legnagyobb, vagy a második legnagyobb volt a deficit. Ennek következményeként az államadósság mértéke 80 százalék fölé emelkedett. Ehhez képest az elmúlt években – elég komoly erőfeszítések árán – sikerült 3 százalék alá csökkentetni az államháztartás hiányát, s az államadósság mértéke csökkenő tendenciát mutat. Ennek is köszönhető, hogy lezárult a túlzottdeficit-eljárás. Az Eurostat-adatok alapján 2011-hez képest igen kevés ország tudta csökkenteni az államadósságát. Ez az egyik nagy mutatószám, ahol jelentős javulást láthatunk, s ez is bizonyítja, hogy teljesen mások most a feltételek, mint 2010-ben. A reálgazdasági folyamatok változása a másik jelentős mutató. Mára a növekedési arányok európai szinten is jók, és ezen belül a magyar gazdasági növekedés 2013-as és a 2014-es 3,6%-os mutatója igen kedvező volt. 2015-ös gazdasági növekedésünk nemcsak a kormányzat, hanem az elemző intézetek szerint is 3 százalék körül alakulhat. A reálgazdasági mutatókat illetően a foglalkoztatást kell kiemelni. A 2000-es években, a válság időszakában rendkívül alacsony volt a foglalkoztatási ráta. Ezen a téren szintén jelentős változást sikerült elérni. 2015 első negyedévében 2010 hasonló időszakához képest hazánkban majdnem 440 ezer fővel többen dolgoznak. A plusz foglalkoztatottság a legnagyobb arányban a versenyszférában valósult meg. Ez is azt mutatja, hogy most egészen mások a gazdasági peremfeltételek, mint 2010-ben. Már nem az államháztartás konszolidációjára kell koncentrálnunk, nem is arra, hogy a nagy ellátórendszerekben milyen átalakításokat hajtsunk végre, vagy hogy megteremtsük a fegyelmezett államháztartási gazdálkodás és gazdasági növekedés jogszabályi alapjait – hiszen ezek megvalósultak az új Alaptörvénnyel, a stabilitási törvénnyel, valamint az új önkormányzati törvénnyel –, hanem a korábbiaknál sokkal stabilabb reálgazdasági és államháztartási alapokra történő építkezésre fókuszálhatunk. Mindez a 2015-ös konvergenciaprogramból is kitűnik.

 A konvergenciaprogram 2018-ig szól. Ez alatt a három év alatt, hogy lesz a közfoglalkoztatottnak újra munkája?

 – Alapvető célunk, hogy mindenkinek legyen munkája, ami nem csak a gazdaság, hanem az egészséges társadalom működése szempontjából is lényeges. Egyértelmű, hogy akinek van munkája, teljesen más lelkülettel él, mint aki szeretne, de nem tud sehol sem elhelyezkedni. A konvergenciaprogram azzal számol, hogy a gazdasági növekedéssel fokozatosan bővül a versenyszféra foglalkoztatottainak száma. De azt is gondoljuk, hogy az elkövetkezendő években nem tud akkora növekedés megvalósulni, hogy a versenyszféra felszívja azt a réteget, amely munkaképes és dolgozni szeretne. Éppen ezért a versenyszférában történő foglalkoztatás mellett a Startmunka-programokat is kiszélesítjük. Azzal számolunk, hogy a Startmunka-programban munkához jutók száma fokozatosan növekszik 2018-ig; a jövő évi költségvetési tervezetben például 70 milliárd plusszal számolunk az idei kiadási szinthez képest. Jelenleg 10 százalék körüli azoknak az aránya, akik a közmunka után a versenyszférában tudnak elhelyezkedni. Szeretnénk, ha ez a mutató magasabb lenne, de amíg ez nem lehetséges, addig a közmunka keretében kell értelmes munkát adni az e területen dolgozók számára. A konvergenciaprogram becslést is tartalmaz a foglalkoztatottak számának alakulására. Mivel a foglalkoztatási mutató nagymértékben függ az európai környezettől, ezért felelőtlenség lenne pontos számot mondani, de több százezres bővülést tartunk reálisnak.

 Mit tesznek a feketegazdaság visszaszorítása érdekében?

 – A feketegazdaság visszaszorítása minden ország célja. Az EU-ban léteznek olyan fórumok, melyeken a feketegazdaság elleni kérdésekről egyeztetnek a tagállamok. Sajnos eddig egyetlenegy országban sem sikerült teljes mértékben megszüntetni a feketegazdaságot. Magyarországon csupán becslések készültek a feketegazdaság arányáról. Pozitívum, hogy a becslések alapján olyan intézkedések születtek, melyek által a fekete- és szürkegazdaság aránya csökkent. Az egyik lényeges jogszabály a fogyasztási és forgalmi szabálytalanságok kiszűrésére irányult, ez pedig az online pénztárgépek rendszerének bevezetése. Az áfa területén a számlaösszesítők alkalmazásával és több más lépéssel próbáltuk a feketegazdaságban eltitkolt jövedelmeket fehéríteni. Az online pénztárgéprendszer költségvetési bevételi hatása 100 milliárd forintos nagyságrendű. Ennek a rendszenek a kibővítését a kormány elviekben eldöntötte. Ez a bővítés szóba jöhet például a taxisoknál, a fodrászoknál, valamint a kozmetikusoknál. Azt is tudjuk, hogy a foglalkoztatók sokszor nem vallják be a valós jövedelmet; sokakat minimálbérrel jelentenek be, majd zsebbe fizetnek az alkalmazottaknak. Ezért vezettük be a személyi jövedelemadó rendszer átalakítását, amelynek szintén volt fehérítő hatása, mert az egykulcsos rendszer nyomán mindenkinek 16 százalékos adót kell fizetni. Így már nem éri meg a munkáltatóknak az, hogy zsebbe fizessenek az alkalmazottaknak a minimálbéren felül. Mindemellett a jövőre életbe lépő élő sertés tőkehús áfacsökkentésének is lehet fehérítő hatása.

 Az ellenzék szerint nem növekszik a közalkalmazottak bére.

 – Az adócsökkentésnél és a plusz kiadások teljesítésénél fontos szempont, hogy a felelős állami gazdálkodás továbbra is megvalósuljon. Voltak olyan időszakok, amikor ezekre úgy került sor, hogy annak nem volt meg a fedezete. Ennek az eredménye a jelentős mértékű eladósodás lett. Akkor veszélybe kerültek a Magyarországnak jutó uniós források is. Emellett az állam finanszírozási költsége rendkívül magas lett. Miután a magyar állam jelentős mértékben eladósodott, az állampapírokat rendkívül magas kamatszinten finanszírozták azok, akik hajlandóak voltak megvenni azokat. Ez azért problémás, mert a kamatokat a magyar állampolgároknak kell kifizetniük. Értem, s megértem, hogy minden közszférában dolgozó a jelenlegi kereseténél többet szeretne hazavinni. Ahogy azt is, hogy minden állampolgár kevesebb adót szeretne fizetni. De azt gondolom, hogy csak akkor hozhat felelősen adócsökkentésről vagy béremelésről döntést az Országgyűlés, ha ezeknek a többletkiadásoknak megvan a fedezetük. Emellett az elmúlt évek eredményei alapján most már a közszféra több területén úgy kerülhetett sor a bruttó bérek emelkedésére, hogy azoknak megvolt a fedezetük. A pedagógusoknál indult el 2013-tól egy nagyon jelentős béremelés. Ezt megelőzően, 2012-ben az egészségügyben dolgozóknál történt béremelés. Idén pedig a háziorvosok kapnak mintegy tízmilliárd forintos többletforrást. Ez a program jövőre is folytatódik újabb tízmilliárd forinttal. A szociális szférában dolgozóknál 2014 elejétől pedig bérpótlék áll rendelkezésre. Ilyen pótlékokat a fegyveres testületeknél dolgozóknál is bevezettünk. A legjelentősebb emelésre ezen a területen idén júliustól kerül sor. A kormánytisztviselők 2016-ban kaphatnak jelentősebb béremelést. Tehát a különböző területeken, a gazdaság teherbíró képessége alapján már megvalósult a béremelés, s ez a következő években is folytatódik. Nemcsak a bruttó bér, hanem az adójogszabályok is meghatározzák azt, hogy ki mennyi nettó jövedelmet visz haza. Ilyen szempontból 2016-ban minden foglalkoztatott nyertese lesz a jövő évi költségvetésnek és adóváltoztatásnak, hiszen a személyi jövedelemadó kulcsa 15 százalékpontra csökken.

 Egyes közgazdászok szerint az államadóság szintjét jogszabály módosítás nélkül nem lehet 70% alá csökkenteni. Ehhez pedig kétharmados többség szükséges.

 – Feltételezéseink szerint a következő években a magyar gazdaság növekedésének üteme meghaladhatja az uniós átlagot – hasonlóan a tavalyi vagy a 2015-ös évhez. Ha ez megvalósul, akkor az már önmagában az adósságunk GDP-arányos csökkenését eredményezheti, aminek alapfeltétele a fegyelmezett államháztartási gazdálkodás. S hogy kell-e ehhez törvénymódosítás? A gazdasági növekedés elősegítéséhez vagy az optimális költségvetési mutatók megtartásához nem kell törvénymódosítás. Abban egyetértek a közgazdászokkal, hogy szükséges a stabilitási törvényben szereplő adósságképlet módosítása. Az Alaptörvény meghatározza, hogy a mindenkori kormánynak olyan költségvetést kell készítenie és végrehajtania, amely az államadósság csökkenését eredményezi. A stabilitási törvény pedig azt a képletet határozza meg, amely leírja, hogy konkrétan milyen mértékben szükséges ezt a csökkentést megvalósítani. A jelenlegi képlet adott esetben túlságosan is szigorú költségvetés tervezését tenné szükségessé, amely nem tudná a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést kellő mértékben támogatni. Ezért a kormány javasolja majd az országgyűlésnek a stabilitási törvényben szereplő képlet módosítását. Ehhez elegendő a képviselők több mint felének a támogatása, tehát nem kétharmados törvényről van szó.

 Mikorra várható a program brüsszeli véleményezése?

 – A határidők minden tagállam vonatkozásában azonosak. A konvergenciaprogramot az eurózónán kívüli tagállamoknak, míg a stabilitási programot az eurózóna tagjainak kell benyújtaniuk. Az Európai Bizottság az egyes programokról értékelést, ajánlást fogalmaz meg, amelyet a pénzügyminiszterek és a gazdasági miniszterek tárgyalnak meg július közepén. Ezt követően az állam- és kormányfők veszik napirendre az ajánlásokat július végén. A Bizottság a múlt héten tette közzé saját gazdasági előrejelzését, amelyben felfelé változtatta a magyar gazdaság növekedési kilátásait. A kormány és a bizottság a főbb irányokat illetően azonosan látja a folyamatokat. 2015-re Brüsszel 2,8 százalékos növekedéssel számol, míg a magyar kormány 3,1 százalékkal. Mind a két szám 3 százalék körüli, sőt egyes hazai és külföldi elemzők akár 3,5 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tartanak. Az államháztartásra vonatkozóan a kormány 2015-re 2,4 százalékos hiánnyal, míg a Bizottság 2,5 százalékkal számol. 2016-ben pedig magyar részről 2 százalékos deficit, Brüsszel számításai szerint viszont 2,2 százalékos hiány várható. Tehát a bizottság kissé pesszimistább, de azt elismeri, hogy a hiány alacsonyabb lesz idén, mint a tavalyi.

 Mit tartalmaz a reformprogram, s mennyiben van összhangban a konvergenciaprogrammal?

 –Minden tagállamnak az úgynevezett európai szemeszter keretében áprilisban kell benyújtania mind a makrogazdasági államháztartási folyamatokra koncentráló konvergencia- vagy stabilitási programot – attól függően, hogy az adott tagállam tagja-e az euró övezetnek, avagy sem –, mind pedig a strukturális átalakításokat, a növekedést meghatározó tényezőket bemutató reformprogramot. Az utóbbi vázolja, hogy a növekedéshez a foglalkoztatás milyen mértékben járul hozzá. A két dokumentumnak összhangban kell lennie egymással.