|
 2015.06.19.
Az értelmiségi hivatás és a sok
gyermekes család összeegyeztethető
A gyermekek után járó adókedvezmény bevezetésének, majd a
kedvezmény járulékokra kiterjesztésének kedvező hatását
nap mint nap érzik a családosok
Székely Hajnalkát
a Nagycsaládosok Országos Egyesülete idén lezárult nagyszabású
szociológiai kutatásának eredményeiről és a kormány családpolitikai
intézkedéseinek következményeiről kérdeztük.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) idén
fejezte be nagyszabású szociológiai kutatását. Ez a fölmérés
főleg a gyermekvállalásra fókuszált?
– A fölmérést tagcsaládjaink körében végeztük el,
s nemcsak a gyermekvállalásra, hanem például a szociális
helyzetre is rákérdeztünk. 600 családot választottak ki egy
számítógépes program segítségével kérdezőbiztosaink a NOE
több mint 13 ezer tagcsaládjából. Már elkészültek a
diagramok, táblázatok, de még tart az adatok feldolgozása. Ami
a szociológiai kutatásunk kuriózuma volt, hogy a kérdezőbiztos
nem csak egy családtagtól kérdezett, hanem mindkét szülőtől
és a 15 évnél idősebb, a családdal együtt élő gyermekektől,
fiatal felnőttektől is. Így összesen körülbelül 1700 embert
tudtak megkérdezni. A kérdőívben szerepeltek szociális jellegű,
az életmóddal kapcsolatos kérdések is. Természetesen a
gyermekvállalás motivációjára, a vallásosságra, a családon
belüli munkamegosztásra, a munkahelyi elfoglaltságra is rákérdeztünk.
Azt is felmértük, hogy mennyire elégedettek az országos egyesület
szolgáltatásaival. Az is kiderült, hogy azok érzik elégedettnek
maguknak, ahol a családi munkamegosztás optimális, tehát mindkét
szülő végez háztartási munkát, sőt a nagyobb gyermekek is.
Mit mutatnak az adatok, az anyagi szempontok
mennyiben befolyásolják a családalapítást?
– Érdekes módon az anyagiak befolyásolják a legkevésbé
a családalapítást. Tehát nem jellemző, hogy valaki azért vállalt
három, vagy annál több gyereket, mert nagyon jól keres. A
nagycsaládosok közül kevesen tartoznak a középosztályhoz, főleg
az átlagosnál rosszabb anyagi körülmények közt élnek. Arra
a kérdésre, hogy a tervezetthez képest miért vállaltak több
gyermeket, a szülők azt felelték, mert gyermekeikben örömüket
lelik. Érdekes módon az egyházakhoz való tartozás kevésbé
befolyásolta a gyermekvállalást.
Több fórumon megfogalmazzák a kérdést: karrier, vagy
család? S elterjedt az a sztereotípia, hogy a magas iskolai végzettséggel
rendelkezőkre jellemző a gyermekvállalás halogatása, és az
alacsony gyermekszám. Ezt a nézetet a kutatási adatok alátámasztották?
– Bizakodásra adhat okot, hogy a nagycsaládok 29 év
alatti gyermekeinek körében a diplomások jelentős része maga
is nagycsaládot tervez. Ebből arra következtethetünk, hogy a
nagycsaládokat belülről ismerők közül sokan úgy vélik,
hogy az értelmiségi hivatás és a sok gyermekes család összeegyeztethető.
Azt mutatják a kutatási eredmények, hogy nagycsaládosaink többsége
– a rosszabb anyagi körülmények közt élők is – arra ösztönzi
gyermekeit, hogy tanuljanak tovább, vagy legyen szakma a kezükben.
Így nagyon sok iskolázott gyermek nő föl nagycsaládokban. További
adat: a nagycsaládok 15-29 év közötti gyermekeinek többsége
is házasságban képzeli el a jövőjét. S ami a legörvendetesebb,
hogy a nagycsaládban élő fiatalok az országos átlaghoz képest
szignifikánsan több gyermeket szeretnének vállalni.
Elképzelhető, hogy a kormányzati intézkedések is hatással
vannak arra, hogy több gyermeket szeretnének vállalni a
nagycsaládosok?
– Nem hiszem, hogy a 15 éves gyermekek annyira ismernék
a kormányzati intézkedéseket, így ők főleg azért
gondolkodnak nagycsaládban, mert jól érzik magukat ebben az életformában.
Akik most terveznek családot, azok számára már viszont sokat
jelenthet az, hogy a kormány a gyermeket vállalókat segíti. A
gyermekek után járó adókedvezmény bevezetésének, majd a
kedvezmény járulékokra való kiterjesztésének kedvező hatását
nap mint nap érzik a családosok. A kedvező változások közé
tartozik, hogy bevezették a használt lakásokhoz biztosított
családi otthonteremtési kedvezményt, amelynek összege ma már
megegyezik az új otthon teremtéséhez biztosított összeggel.
Örülünk annak, hogy a gyed extra mellett már a gyermek féléves
korától munkát vállalhat az édesanya. Jelentős előrelépésnek
tartjuk a bölcsődei férőhelyek bővítését; a felmérésünk
is azt igazolta, hogy egyre többen szeretnék, hogy mind a két
szülő dolgozzon a gyermek nevelése mellett.
2010-től a kormányzati intézkedések egyik célja,
hogy minél több gyermek vállalására ösztönözze a családokat.
Mikor lehet érezni az intézkedések hatását?
– Míg a negatív döntések azonnal éreztetik a hatásukat,
addig a pozitív intézkedések esetén 3-4 év kell, hogy az
eredmény látható legyen. Már csak azért is, mert a különböző
kedvezményekről nem mindenki hallott. S ahhoz, hogy a jó intézkedés
meghozza a gyümölcsét, elengedhetetlen, hogy a fiatalok úgy érezzék,
a családtámogatási rendszer nem változik meg pár éven belül,
s így hosszú távra tudnak tervezni. Az lenne a jó, ha minél
korábban, 20 éves koruk környékén vállalnák a párok az első
gyermeküket; a diplomás gyed ezt segíti elő.
Medveczky Attila
|
