2015.06.26.
Nagypályások
Kimondottan érdekes
hírekkel szolgálhatok. A fő szenzáció kétségtelenül az,
hogy múlt szerdán erős földrengés rázta meg a lengyel
politikai életet. Ewa Kopacz miniszterelnök bejelentette: három
miniszter, három miniszterhelyettes, a miniszterelnök főtanácsadója,
a titkosszolgálatot felügyelő államtitkár és a házelnök távozik
a posztjáról – mindannyian azért, mert érintettek a tavaly
nyáron kirobbant lehallgatási botrányban. Ezzel a drasztikus átalakítással
súlyos pofon érte a nyolc éve kormányon lévő pártot, a
jobbközép Polgári Platformot. Hozzátehetjük: újabb súlyos
pofon. A párt májusban vereséget szenvedett a köztársaságielnök-választáson
(az eddig hivatalban lévő Bronislaw Komorowskit legyőzte az
ellenzék jelöltje, Andrzej Duda), nem kis meglepetésre. Ráadásul
a hónap elején közzétett adatok szerint május folyamán a
nagyobbik kormánypárt elvesztette támogatóinak egyharmadát,
és így már csak a harmadik legnépszerűbb politikai alakulat
Lengyelországban. A közvélemény-kutatás tükrében a Polgári
Platform június első hétvégéjén a szavazatok mindössze 17
százalékát kapta volna. Ez bizony nyolc százalékkal kevesebb
a májusi támogatottságnál. A legnépszerűbb lengyel párt
most már egyértelműen a konzervatív Jog és Igazságosság,
amely tartja 25 százalékos szavazótáborát. Az idén októberben
esedékes parlamenti választások előtt ez fölöttébb ígéretes.
Nem véletlen, hogy a párt elnöksége bejelentette: júliusban
megnevezi miniszterjelöltjeit, készülve a kormányzásra. S
hogy melyik párt a második legnépszerűbb? Nos, egyik sem…
Nem, nem viccelek – arról van szó, hogy a második legnagyobb
politikai erő (még) nem alakult párttá. Alig egy hónapja, a köztársaságielnök-választáson
harmadik helyet szerzett egy független jelölt, Pawel Kukiz, aki
civilben rockénekes és dalszerző. Valódi rendszerellenes fickó,
a hivatalos politikán kívüli politikus, már ha létezik ilyen.
Úgy fest, lengyel földön létezik. Sikerült elnyernie a
„profi” politikusokból kiábrándult emberek, az úgynevezett
protestszavazók rokonszenvét, sőt ezt meg is őrizte, és továbbra
is 21 százalékos támogatottsággal büszkélkedhet.
Ám
rendszerellenességéből adódóan Pawel Kukiz egyelőre nem alapított
pártot, ezért a lista második helyén az ő nevével fémjelzett
politikai erőről beszélhetünk. A kiváló eredmény hatására
Kukiz természetesen úgy döntött, indulni akar az őszi országgyűlési
választásokon – a kérdés csak az, hogy egy újszülött párt
színeiben vagy továbbra is saját névvel. A felmérés szerint
a negyedik legerősebb párt az alig két hete létrejött, magát
liberálisnak hirdető Modern Lengyelország (NowoczesnaPL), amely
elsősorban a Polgári Platformtól elfordult szavazókra számít.
A jelek szerint máris sikerrel. A jelenlegi kormánykoalíció
kisebbik pártja, a Lengyel Parasztpárt a mostani helyzet szerint
nem lépné át az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Sokak
számára örömteli hír, hogy a két baloldali párt, a
szocialista Baloldali Demokratikus Szövetség és a balliberális-egyházellenes
Te Mozgalmad is kizúgna a törvényhozásból. A katolikusgyűlölő
botrányhős, Janusz Palikot (amúgy a lublini II. János Pál
Katolikus Egyetemen végzett…) által létrehozott Te Mozgalmad
szavazótábora várhatóan még tovább zsugorodik, mert az új
liberális párt leszűkíti a mozgásterét.
Térjünk vissza a
múlt szerdán bejelentett leváltásokhoz! A lehallgatási botrány
egy évvel ezelőtt robbant ki, amikor nyilvánosságra kerültek
vezető politikusok titokban rögzített magánbeszélgetései. E
társalgásokat varsói vendéglátóhelyeken, főként az állami
vezetők által nagyon kedvelt Bagoly és barátai nevű étteremben
vették fel, 2013 és 2014 folyamán. A hanganyag egy része
nyomtatásban megjelent a Wprost hetilapban. Nem tudni, kik
rendelték el a lehallgatásokat, illetve a felvételek hogyan kerültek
a hetilap szerkesztőségébe. Az ügyészség vádat emelt néhány,
az étteremben dolgozó pincér ellen, emiatt az ügy tréfásan a
Waitergate (az angol waiter szó jelentése: pincér) elnevezést
kapta a sajtótól – a hajdani amerikai Watergate ügyre utalva.
A rögzített beszélgetések tartalmán túl az is hatalmas
megbotránkozást keltett, hogy a politikusok szájából valósággal
ömlik a trágárság; elképesztően primitív, szalonképtelen
alakok irányítják a közéletet. Ami a tartalmat illeti: a
hangfelvételek egyikén Radoslaw Sikorski akkori külügyminiszter,
később parlamenti elnök ebéd közben azon viccelődik, hogy a
lengyel–amerikai kapcsolatok egy merész szexuális aktushoz
hasonlítanak. (Persze ő ezt nem ilyen finoman fogalmazta.) Egy másik
felvételen a jegybank elnöke megzsarolja a belügyminisztert,
hogy a központi bank pénzügyi támogatást nyújt a kormánynak
a választások előtt, ha cserében leváltják a pénzügyminisztert.
És így tovább. A botrány miatt ügyészségi eljárás indult,
amelynek során megállapították, hogy „egyik politikus sem lépte
túl a hatáskörét”, ezért mindannyian megőrizhették a
tisztségüket. Ha-ha-ha…
Ám néhány
nappal ezelőtt az ügy új lendületet kapott, ugyanis egy
Zbigniew Stonoga nevű üzletember több mint háromezer oldalnyi
lehallgatott beszélgetést nyilvánosságra hozott a világhálón
– kapaszkodjanak meg: egy kínai honlapon! Szakszerű
megfogalmazásban: a húszkötetes ügyészségi nyomozati anyagból
tizenhárom kötet tartalmát tette hozzáférhetővé. Ennek hatására
Ewa Kopacz miniszterelnök sajtótájékoztatón bocsánatot kért
a választópolgároktól, továbbá közölte, hogy a botrányban
érintett miniszterek és tisztviselők azonnal távoznak beosztásukból.
„A közvélemény napok óta a törvénytelen hangfelvételek ügyével
foglalkozik, és ez káros hatással van az állam működésére”
– fogalmazott. Ennek értelmében a miniszterelnök leváltja
Radoslaw Sikorski házelnököt; az egészségügyi, a kincstárügyi
és a sportminisztert; három miniszterhelyettest; a miniszterelnök
főtanácsadóját és Jacek Cichockit, a titkosszolgálatot felügyelő
államtitkárt. Utódaik nevét várhatóan ezen a héten jelenti
be.
Szintén érdekes,
az előbbieknél szívderítőbb hír, hogy egy apró falu, a mindössze
750 lelkes Nieciecza (ejtsd: Nyecsecsa) futballcsapata második
lett a lengyel másodosztályban, így feljutott az élvonalba, és
szeptembertől a tizenhat csapatos profi bajnokságban vitézkedhet.
A Krakkótól nyolcvan kilométerre található településen a
lakóházakon kívül egyetlen főút van, két kisbolt, egy temető,
egy templom, egy iskola. A helyiek főként kukorica termeléséből
élnek. Csapatuk 2007-ben még a hatodik osztályban szerepelt,
onnan küzdötték fel magukat az első osztályba. Az egyesület
anyagi hátterét egy helybéli milliárdos építőipari vállalkozó,
Krzysztof Witkowski biztosítja. (E témát a jövő héten
folytatom.)
Zsille Gábor
|