2015.06.26.
Berényi József: Elfogadhatatlan, hogy
az államfő nem szól az érdekünkben
Kritikus, de
konstruktív és lényegre tapintó, illetve üres és frázisoktól
hemzsegő. Ilyen reakciók is születtek Andrej Kiska csütörtöki,
június 18-i országértékelése kapcsán. Az ellenzék és kormányoldal
egymástól teljesen eltérően ítélte meg az államfő beszédét,
amelyben elsősorban az oktatás, az egészségügy és az igazságszolgáltatás
terén sürgetett változásokat. Magyarországot jó szomszédként
érintette értékelésében, a felvidéki magyarok sajátos
gondjairól azonban most sem tett említést. Andrej Kiska felvázolta
a problémának vélt társadalmi kérdéseket, megállapításaival
egyet lehet érteni, kezdte nyilatkozatát a Felvidék.ma-nak Berényi
József. Amit az egyes régiók közötti különbségek, az oktatás,
az igazságszolgáltatás és az egészségügy területén
megfogalmazott, az MKP elnöke szerint is létező gondok.
A problémafelvetés
mellett nem tett megoldási javaslatokat, de ez nem is elsősorban
az államfő feladata, hanem a politikai pártoké, véli Berényi,
aki érdekesnek tartja, hogy a külügyről szólva Kiska megdicsérte
a kormányfőt és a külügyminisztert, holott tudnivaló, hogy több
kérdésben eltérő a véleményük. „A bevándorlásról
tartott megállapításait a beszéde leggyengébb részének
tartom, hiszen ellentmondásba került önmagával. Elmondta, hogy
Szlovákiának segítenie kell a bevándorlókon, ugyanakkor a kvótarendszert
nem tartja perspektivikusnak, hozzátéve, hogy létezik migránsok
okozta társadalmi feszültség és gond" – fogalmazott a pártelnök.
Berényi úgy ítéli meg, magyar szempontból beigazolódni látszik,
hogy öt évvel az MKP parlamentből való kikerülését követően
a felvidéki magyarokat érintő problémák is kikerültek a közbeszédből.
„Andrej Kiska a magyarok szavazatának köszönhetően is
köztársasági elnök, ennek ellenére egyetlen szóval sem vette
védelmébe a magyar kisiskolákat, pedagógusokat, diákokat és
szülőket, holott tudjuk, hogy a közoktatásban tervezett változások
a mintegy 260 alapiskolánkból százat veszélyeztetnek. Én nem
hiszem, hogy az elnök erről a problémáról nem tud, mégsem szólt
róla. Ez elfogadhatatlan, annak a tudatában is, milyen sok
magyar szavazatot kapott" – fogalmazott az MKP elnöke.
Ugyanakkor, teszi hozzá, Kiska nagyra értékelte, hogy
Magyarország nem éleszti újra a múlt kísérteteit, így ma jószomszédi
viszonyt lehet vele ápolni. „Ezt mind fontos elemnek tartjuk,
de ez még nem ok arra, hogy a problémákat folyamatosan a szőnyeg
alá söpörjék, akár köztársasági elnöki funkcióban
is" – véli Berényi.
Bugár Béla, a
Most-Híd elnöke a Sita hírügynökségnek elmondott reakciójában
úgy vélekedett, hogy az államfői beszéd is megerősítette,
Szlovákiának rendszerszintű változtatásokra lenne szüksége.
„Az egészségügy, az igazságszolgáltatás, az oktatásügy
csak így tudják jobban szolgálni a polgárokat." érdekeit
szolgálni.
Ján Figeľ KDH-elnök úgy látja, új hagyomány születik
a szlovákiai állapotokról való párbeszéd terén, amelyben a
korábbinál jóval több a politikai kultúra. Az államfő értékeléséből
munkanélküliség témáját hiányolta.
Ján Podmanickýnek (Smer) az elnöki beszéd csalódást
okozott. Elvárta volna, hogy Kiska nem a sajtóban megjelent
információkat ismétli el, hanem ismerteti a problémamegoldással
kapcsolatos nézőpontját is.
Ján Baránek,
politológus az értékelésből azt hiányolta, hogy Kiska nem
nevezte meg egyértelműen a korrupciót mint „Szlovákia
legnagyobb problémáját", amelyet az oligarchák
gerjesztenek. „Meglepett, hogy kerülte ezt a témát"-
fogalmazott az elemző.
BA, Felvidék.ma
|