|
 2015.06.26.
Elveszettnek hitt Ady-kéziratot mutattak
be Budapesten
A Májusi zápor
után című Ady Endre-vers elveszettnek hitt eredeti kéziratát
mutatták be Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban
(OSZK). Baróthy Zoltán, a könyvtár kézirattárának munkatársa
elmondta: a dokumentum irodalomtörténeti jelentőségét részben
az adja, hogy a költeménynek eddig csak nyomtatott verzióit
ismerték.
Mint fogalmazott, az 1908 tavaszán született kézirat valódi
ereklye a modern magyar irodalom születésének időszakából.
A kéziratot az Ady család egy Kanadában élő leszármazottja
adományozta az OSZK-nak, ahol a közönség először a szombati
Múzeumok éjszakán láthatja egy aznap nyíló kamarakiállítás
keretében.
Mint fogalmazott, a dokumentum irodalomtörténeti jelentőségét
részben az adja, hogy a költeménynek eddig csupán nyomtatott
verzióit ismerték. Ráadásul több bizonyíték is arra utal,
hogy a most bemutatott dokumentum, amelynek létezéséről korábban
semmit sem tudtak, a Májusi zápor után című költemény
eredeti kéziratának tekinthető.
A vers először a Nyugat 1908. június elsejei számában
jelent meg két másik Ady-költeménnyel, a ma az Ádám, hol
vagy? címen ismert és a Léda ajkai között című verssel együtt.
Utóbbi mű eredeti kézirata egyébként egy ismeretlen magángyűjtő
tulajdonában van, aki 2001-ben 5 millió forintot fizetett érte.
Ady Endre általában gyorsan, nagy lendülettel megírt műveket
küldött a Nyugatnak, azonban verseskötetei szerkesztésekor
gyakran végzett utólagos simításokat költeményein. Ez történhetett
a Májusi zápor után cíművel is, ugyanis az 1908 végén
megjelenő, Az Illés szekerén című kötetben a versen több változtatás
is megfigyelhető: a Nyugatban közölt változat ötsoros második
versszakából hatsoros lett, a refrénben pedig a „táncolt"
igét Ady „csókolt"-ra cserélte.
Az OSZK-nak adományozott kézirat viszont szinte teljesen
megegyezik az időben korábbi, Nyugatban közölt változattal,
ez pedig igazolja a felvetést, hogy a dokumentum a vers eredeti kézirata
– magyarázta Baróthy Zoltán, aki szerint az apró változtatásban
tetten érhető Ady zsenije, hiszen a vers jobb lett az utólagos
javításokkal.
A szakértő rámutatott: egyelőre nem lehet megállapítani,
hogy az „Adyra nem igazán jellemző, életörömtől hangos költemény"
Párizsban, vagy Érmindszenten, a költő családjának otthonában
született. Ady május közepén utazott ki Párizsba, részben azért,
hogy kitörjön az Érmindszenten rátörő depresszióból és álmatlanságból,
amelyekről a Hatvany Lajoshoz írt levele is tanúskodik.
Mindez a mű értelmezése szempontjából is fontos lehet,
ugyanis ha a költő Párizsban írta meg a verset, akkor joggal
beszélhetünk arról, hogy a költeményben Ady a városi ember
szemszögéből, idealizálva tekint vissza a modernitástól
mentes partiumi tájra. Amennyiben a mű Érmindszenten született,
teljesen más értelmezéssel érdemes közelíteni a szöveghez
– hangsúlyozta Baróthy Zoltán, hozzátéve, hogy a bizonyítékok
alapján számára meggyőzőbbnek tűnik az a felvetés, amely
szerint Ady a francia fővárosban írta a verset.
A nagyközönség először a Múzeumok éjszakáján láthatja
a kéziratot a S csókolt minden az ég alatt címmel megnyíló
kamarakiállításon az OSZK-ban. A tárlat többek között
foglalkozik a szintén irodalmi babérokra törő Ady Mariska és
Ady Endre viszonyával, valamint korabeli fotók, levelek és újságcikkel
segítségével számos adalékkal szolgál a Májusi zápor után
megírásának körülményeiről. A gyűjtemény egyik különleges
darabja Az Illés szekerén című kötet egy Brüll Adélnak (Lédának)
dedikált példánya, emellett megtekinthető az Ádám, hol vagy?
– eredeti címén Jön az Isten – című költemény első
ismert kézirata is.
A kiállítás július 12-ig tekinthető meg az Országos Széchenyi
Könyvtárban, a kéziratot digitális formában pedig az intézmény
honlapján (www.oszk.hu) keresztül lehet majd elérni.
MTI
|
