vissza a főoldalra

 2015.06.26. 

A Kijev melletti tűz lángjai a politikában is felcsaptak

A BRSZM-Nafta vállalat Kijev melletti kőolajlerakatán június 8-án kiütött tűznek a környezetre gyakorolt hatása mellett komoly belpolitikai következményei is voltak. A politikai „tűzeset” azzal kezdődött, hogy Arszen Avakov belügyminiszter június 12-én a kormány ülésén bejelentette: a vállalatnál, melynek telephelyén felcsaptak a lángok, különböző adalékanyagokkal és szerekkel keverték az üzemanyagot a kormányzat és a hatalmi struktúrák képviselőinek fedezete mellett. A tárcavezető közölte, a cég ellen több vizsgálat is indult, az egyiket tavaly októberben a Legfőbb Ügyészség (GPU) átvette a nyomozóhatóságoktól, majd rövidesen lezárta.

Ugyanakkor Valentin Nalivajcsenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnöke közölte, hogy az általa vezetett szolgálat bűnügyi eljárást indított a korábbi legfőbb ügyész egyik volt helyettese ellen, aki állítólag „bűnös” bevételre tett szert a BRSZM-Nafta Kijev megyei Krjacski falunál található olajraktárának vezetőjétől, sőt egyes források szerint közvetve a cég tulajdonosai közé is tartozhatott.

Két nappal később minden országos tévécsatorna, újság és internetes portál közölte a hírt, hogy az Egyesült Államokba készülő SZBU-vezető, akinek ott egyebek mellett a kelet-ukrajnai orosz katonai beavatkozással kapcsolatos bizonyítékokat kellett volna a közvélemény elé tárnia, mégsem utazik Washingtonba. Nalivajcsenko szóvivője, Markijan Lubkivszkij ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Nalivajcsenko nem repül Washingtonba, mert elutasította Ukrajna Elnökének Adminisztrációja… Viszont idézést kapott a Legfőbb Ügyészségtől, amely így reagál az SZBU elnökének a Miniszteri Kabinet legutóbbi ülésén arra vonatkozóan tett bejelentésére, miszerint a GPU korábbi vezetésének köze van a BRSZM lángoló kőolajtelepéhez.”

A TSZN hírműsornak nyilatkozva Nalivajcsenko ekkor már esetleges távozását is szóba hozta, mondván a hivatali tisztségek őt soha nem érdekelték, bár esetleges lemondásának vagy menesztésének okát nem említette. Az SZBU feje ugyanakkor megerősítette: „Az egykori főügyész helyettese olyan személy, aki alaposan gyanúsítható különösen súlyos bűncselekmény elkövetésével, melynek következménye ökocídium lett Kijev megye és a Vaszilkivszkiji járás lakói számára.”

Nalivajcsenko ezúttal sem nevezte nevén a megvádolt ügyészségi tisztviselőt. Hozzátette viszont: a kihallgatásra való beidézésével igyekeznek befogni a száját.

Hétfőn reggel, mielőtt megjelent volna kihallgatáson a Legfőbb Ügyészségen, Valentin Nalivajcsenko sajtótájékoztatón bejelentette: a BRSZM-Nafta törvénytelen tevékenységét, amely szavai szerint a Kijev melletti telepen keletkezett tűzhöz vezetett, Vitalij Jarema legfőbb ügyész volt helyettese, Anatolij Danilenko fedezte. Hozzátette: kedden szándékában áll az Alfa különleges egységgel megjelenni a Legfőbb Ügyészségen, hogy megszerezze az engedélyt Danilenko őrizetbe vételére és kihallgatásra való előállítására.

Távozóban a Legfőbb Ügyész­ségről az SZBU feje elmondta, hogy átadta az ügyészségi nyomozóknak egy korrupciós ügy anyagait.

„Vannak anyagok egy korrupciós sémáról, amely csupán 2014-ben és 2015-ben több mint egy milliárd hrivnya kárt okozott az állami költségvetésnek. Ebben a sémában nagy oroszországi vállalatok voltak érintettek, akik a kőolajtermékeket szállították többek között erre a törvénytelen kőolajtelepre is” – mondta el Nalivajcsenko.

„Ebben a sémában érintett Eduard Sztavickij egykori miniszter, és ebben a sémában állította le a rendvédelmi szerveket, konkrétan a Belügyminisztériumot 2014 októberében Danilenko, aki akkor a GPU helyettes vezetője volt” – tette hozzá.

Nalivajcsenko egyben jelezte, megállapodtak a Legfőbb Ügyészség illetékeseivel, hogy együttműködnek az ügyben.

David Szakvarelidze, a legfőbb ügyész helyettese cáfolta, hogy Nalivajcsenko beidézése kihallgatásra a két hivatal közötti szembenállásra volna visszavezethető. Ugyanakkor nem kívánta kommentálni Nalivajcsenko eljárását, aki előbb nyilvánosan megvádolta a Legfőbb Ügyészség egyik volt vezető munkatársát, s csak ezután tájékoztatta a GPU-t. „Ez a kérdés politikai minősítést feltételez. Én nem akarom ezt tenni” – közölte Szakvarelidze.

Maga Danilenko őrültségnek nevezte Nalivajcsenko kijelentéseit. Utalt rá, hogy a Legfőbb Ügyészségen gazdasági és káderkérdésekkel foglalkozott, vizsgálatokkal viszont nem, így elméletileg sem volt lehetősége bárkit fedezni. Danilenko azt is tagadta, hogy neki vagy a családjának bármi köze lenne a BRSZM-társasághoz, s jelezte, hogy az őt ért rágalmak miatt a bírósághoz fordul.

Hétfőn délután látott napvilágot az Ukrajinszka Pravda információja, miszerint az államfő a Petro Porosenko Blokk frakciójának ülésén kérte, támogassák Nalivajcsenko felmentését az SZBU elnöki tisztéből. A híradások szerint az államfő elégedetlenségének adott hangot Nalivajcsenkónak az elmúlt esztendőben a titkosszolgálat élén végzett munkájával, s azt is közölte, hogy az SZBU vezetője még szombaton jelezte neki távozási szándékát. Az Ukrajinszka Pravda forrása szerint az elnök azt is elmondta, hogy felajánlotta Nalivajcsenkónak a Külföldi Hírszerző Szolgálat elnöki tisztét.

Parlamenti források szerint Nalivajcsenko menesztése lapunk megjelenésével egy időben, szerdán vagy csütörtökön kerülhet a törvényhozás elé. A kormánypárti UDAR és a Radikális Párt frakciója részéről is jelezték azonban, hogy nem kívánják megszavazni Nalivajcsenko esetleges leváltását.

Új fejezetet nyitott az ügyben, vagy – stílszerűbben – olaj volt a tűzre, hogy Szerhij Lescsenko parlamenti képviselő blogjában dokumentumokra hivatkozva azt állította, Nalivajcsenko az SZBU elnökeként Dmitro Firtas ukrajnai üzleti érdekeltségeit fedezte. A közlés szerint az SZBU feje tavaly megtagadta a belépést az országba egy amerikai befektetőtől, akinek az ukrán oligarcha megkaparintotta az egyik itteni vállalatát.