vissza a főoldalra

 2015.06.26. 

Biztonságosabbak lesznek a gólyatáborok

A szervező személyesen felel a táborért, az ott megrendezett programokért

2014. augusztus 29-én megerőszakoltak egy lányt egy fonyódligeti gólyatáborban. 2013-ban pedig a fővárosi jogi kar gólyatáborában történt nemi erőszak. Dr. Rétvári Bence államtitkárt arról faggattuk, hogy milyen eszközökkel lehet elérni a gólyatáborok biztonságát.

 – Aki idén megy gólyatáborba, már nagyobb biztonságban lesz azoknál, akik tavaly vagy korábban voltak. Május közepén terjesztettük be a felsőoktatási törvény módosítását az országgyűlés elé, amely – többek között – a gólyatáborok biztonságosabbá tételével kapcsolatos új szabályozásokat is tartalmazza. A legfőbb célunk, hogy egyértelmű felelősségi viszonyok legyenek. A programok szervezői a jövőben nevüket adják majd a rendezvényekhez, amit már a hirdetésekben is nyilvánosságra kell hozni. Ezenfelül telefonszámukat és e-mail címüket az egyetem kezelheti, így az intézmény számára is elérhetőek lesznek a rendezők.

 Ki felel ezentúl a gólyatáborokban azért, hogy ne kövessenek el ott bűncselekményeket?

 – Minden esetben a szervezők lesznek felelősek a rendezvényekért. Ez azért fontos, mert így sokkal tisztábbá válnak a felelősségi viszonyok. Úgy gondoljuk, hogyha valakinek nevével és arcával kell vállalnia a szervezést, és még a telefonszámát is le kell adnia, akkor sokkal inkább meggondolja, hogy milyen jellegű programot szervez, illetve felméri annak lehetséges kockázatait is. Tehát mérlegel, hogy egy-egy feladat esetleg sértheti-e hallgatótársai emberi méltóságát.

 Eddig mennyire voltak tisztázottak a felelősségi viszonyok?

 – Épp ebben láttuk a probléma forrását, hogy ezek egyáltalán nem voltak tisztázva. Mostantól senki sem bújhat a közös felelősség mögé, vagy a mögé, hogy ez az egyetem rendezvénye volt. Egy adott személyi felelős lesz mindenhol, aki sokkal jobban odafigyel majd, hogy amikor az ő nevében történnek a dolgok, akkor az ne legyen sértő, lealacsonyító vagy megalázó.

 Milyen retorziók érhetik a szervezőt, ha bűneset történik a gólyatáborban?

 – Bűncselekmény esetén a büntető törvénykönyv alapján viseli az elkövető a következményeket. Ha ennél kisebb jelentőségű az ügy, akkor az intézmény szabályzatai szerint; ez esetben a legsúlyosabb büntetés a hallgatói jogviszony megszüntetése.

 A gólyatábor biztonsági cége vagy vállalkozója egyetemlegesen felel az esemény biztonságáért?

 – Mindenki a hatályos jogszabályoknak megfelelően vállal felelősséget a rendezvényekért.

 Hogyan lehetséges az, hogy korábban a felsőoktatási intézmények egyike sem rendelkezett szabályzattal arra vonatkozóan, hogy mi a gólyatábor célja?

 – Valahol volt ilyen szabályozás, valahol nem. Ugyanakkor a tavalyi eset után mindenkinek újra kell ezt értékelnie. Fontos megjegyezni, hogy a szabályozással a minisztériumnak nem az a célja, hogy bizonyos programokat vagy eseményeket megtiltson, hanem az, hogy a jövőben elkerüljük, megelőzzük a tavalyi táborban történteket. A leendő hallgatók tájékoztatásában, kapcsolat- és közösségépítésében fontos szerepet töltenek be ezek az események. A résztvevők többségének meghatározó élmény marad a tábor, ezért is fontos, hogy ezt a néhány napot rossz szándékú egyének – kihasználva a helyzetet – ne tehessék tönkre.

 A törvényi lépéseken kívül mentális megközelítésbeli változás is szükséges?

 – A gólyatáborok elsődleges célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek egyrészt a leendő társaikkal, másrészt a felsőbb éves diákokkal is, akikhez később bizalommal fordulhatnak majd, ha elakadnak az egyetemi ügyintézésben vagy a tanulmányi előmenetelükben. A tábor másodlagos célja pedig az információszerzés, az, hogy a gólyák segítséget kapjanak a beiratkozáshoz és az elinduláshoz. Természetesen további cél lehet, hogy ez a néhány nap kötetlenül, jó hangulatban teljen el, de mindennek van határa. Van egy szint, ami már nem felel meg az általános viselkedési normáknak és az egyetemi polgári szellemiségnek. Ha ezt a szintet átlépik, nem csak saját szórakozásukat, de másokét is tönkreteszik vele.

 A legtöbb egyetem belső szabályzata kimondja, hogy az oktatók kötelesek tiszteletben tartani a hallgatók méltóságát. A gólyatáborokba viszont a leendő diákok iratkoznak be, akik jogilag még nem hallgatói az egyetemeknek. A jogszabály módosítása tartalmazza-e az emberi méltóság kiteljesítését?

 – A szabályozás kimondja, hogy ezentúl a gólyatáborba érkezőkre is ki kell terjeszteni az egyetemi szabályzatot. Abból indultunk ki, hogy a gólyákat védő szabályozás szülessen, külön kiemelve az ő emberi méltóságukat. A csoportba való beilleszkedés nyomása, az alkohol és a felfokozott hangulat eddig gyakran teremthetett olyan szituációt, ami egyes diákok számára már kényelmetlenné vagy sértővé vált, hiszen a hallgató olyan helyzetbe kényszerült, ami méltatlan hozzá, vagy esetleg olyan feladat teljesítését várták el tőle, amit egyébként nem tett volna meg. Szeretnénk, hogy a jövőben senki ne kerülhessen ilyen szituációba, mert a minőségi felsőoktatás csak minőségi gólyatáborral kezdődhet.

 Nem tartja abszurdnak, hogy csak az erőszakos cselekmények napvilágra kerülése után derült ki, hogy számos egyetem nem rendezte szervezeti és működési szabályzatában a gólyatáborokkal kapcsolatos kérdéseket?

 – Ahogy már említettem, rendkívül sajnálatos az, ami történt, éppen ezért született meg a törvényi szabályozás. A törvénymódosítás a nyár elején lép életbe, innentől kezdve az augusztusban szervezendő gólyatáborokban már az új szabályok lesznek érvényesek. Az egyetemek szervezeti és működési szabályzatait módosítani kell, azokban a gólyatáborokra is ki kell térni. Sőt a hallgatói önkormányzatoknak is vannak ajánlásai, amelyeket be lehet építeni a szervezeti, működési szabályzatba. De a rektorokkal, az oktatási ombudsmannal és a rendezvényszervezők ipartestületével is konzultáltunk, hogy mindenki érdekelt legyen abban, hogy nagyobb biztonságban legyenek a hallgatók, és rendezettebbek legyenek a gólyatáborok.