2015.05.01.
Kellemetlen vendég – az aszály
Kis Miklós Zsolttal, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért
felelős államtitkárával beszélgetünk
Az aszály a
katasztrófatípusok leggonoszabbika. Hazánk ebből a szempontból
a világ egyik legsérülékenyebb országa. Több tudós szerint
az évszázadokon keresztül visszatérő aszály miatt tűnhettek
el például a maják. Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges
helyzetek a korábbiakhoz képest egyre zavaróbban hatnak életünkre.
Mit tehetünk a globális klímaváltozás súlyos következményei
ellen?
–A klímaváltozásból adódó szélsőséges időjárási
jelenségek már napjainkban is egyre fokozódó mértékben
tapasztalhatóak Magyarországon. Több jelenséget is említenék:
egyrészt, egyre gyakoribbá vált, hogy a téli csapadék hó
helyett eső formájában jelentkezik, ezáltal jelentősen csökken
a talaj vízmegtartó képessége. A belvízzel borított területek
nagysága évről évre jelentősebb méreteket ölt. Az elfolyni
képtelen, felszínen maradó víz nemcsak a mezőgazdaságban
okoz károkat, hanem az állat- és növényvilágot is veszélyezteti,
főként a pangó vizes területeket nem kedvelő fajok esetében.
Ezenfelül legalább minden második év aszályos, amely az ország
területének 80-90 százalékát sújtja. Az árvizek által veszélyeztetett
terület meghaladja az ország területének 20 százalékát.
Elmondható, hogy a csapadék időbeni eloszlása és intenzitásának
mértéke is változott, egyre gyakoribbak a belvizes és az aszályos
időszakok. A szélsőséges időjárás nyilvánvalóan nehezíti
az élővilág életfeltételeit, és fokozza a mezőgazdasági művelés
alá eső területek védtelenségét.
Az évi középhőmérséklet növekedésével
milyen károkkal kell számolnunk?
– Némi hőmérséklet-emelkedés segíti ugyan a növények
növekedését, de a gabonanövények esetében kimutatható, hogy
akár már 2 Celsius-fokos emelkedés esetén is felére csökken
a növekedési potenciál. A klímaváltozás egyre sérülékenyebbé
teszi az élelmiszer-ellátás biztonságát, fenyegeti a felszíni
és a felszín alatti vízkészleteket. Az éghajlat globális átalakulásával
párhuzamosan egyértelmű változások mutathatók ki a
magyarországi hőmérsékleti és csapadékviszonyokban is. Az utóbbi
három évtizedben a napi maximum-hőmérséklet drámai mértékben,
2-
3 Celsius
fokkal emelkedett, mellyel párhuzamosan csökkent az éves csapadék-mennyiség
is. Az ország mezőgazdasági területéből közel 1,5 millió
hektár aszályérzékeny, ebből jelenleg mintegy 250-300 ezer
hektár alkalmas az öntözésre, ám e terület csupán harmadát
öntözik ténylegesen a gazdálkodók. Magyarország az uniós
tagállamok közül az öntözött terület nagyságát tekintetve
az utolsó előtti helyen áll. Azon túl, hogy az öntözött területek
nagysága jelentősen lecsökkent az utóbbi évtizedekben, a meglévő
öntözőrendszerek többsége is elavult és erőforrás-hatékonysága
elmarad a kívánalmaktól. A kormány kiemelt célja ezért az
ország hatékony öntözési rendszerének kiépítése, s ezzel
összefüggésben olyan támogatási rendszer létrehozása, amely
hozzájárul a meglévő öntözőberendezések erőforrás-hatékonyságának
javításához és az öntözött területek növeléséhez, csökkentve
ezzel a mezőgazdaság klímaváltozásnak való kitettségét. Éppen
a klímaváltozásra, a szélsőséges időjárásra és az aszályokra
történő felkészülés jegyében, a gazdák védelmében,
kiszolgáltatottságuk csökkentése érdekében kívánjuk növelni
az öntözött területek nagyságát.
A mezőgazdasági vízgazdálkodás támogatására fordított
hatalmas összeg hogyan alakul 2015 és 2020 között?
– Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból
az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás
mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek
fejlesztéséhez nyújtandó támogatásokra négy körben összesen
közel 20 milliárd forintot kötöttünk le. Emellett hat vízügyi
igazgatóságnál történtek főművi fejlesztések további közel
17 milliárd Ft támogatási összegben (KEOP, ÉAOP, ÉMOP, DAOP,
UMFT [Új Magyarország Fejlesztési Terv], HURO [Magyarország–Románia
Határon Átnyúló Együttműködési Program] programok keretében)
2007 és 2013 között. 2014 és 2020 között az előző időszakhoz
képest is jelentősen nő a mezőgazdasági vízgazdálkodásra,
öntözésfejlesztésre fordítható források nagysága, hiszen a
Vidékfejlesztési Programból 53 milliárd, a KEHOP-ból 324
milliárd forint, tehát összességében mintegy 380 milliárd
forint jut a vízgazdálkodás feltételeinek javítására, öntözésfejlesztésre
2020-ig.
A Vidékfejlesztési Programon (VP) belül milyen beruházásokat
támogatnak a vízgazdálkodás tekintetében?
– Az elavult infrastruktúra fejlesztésének beruházásait
egyrészt a termelők saját on-farm infrastruktúrájának
fejlesztésén keresztül támogatjuk: ez a víz- és energiatakarékos
öntözési technológiák kialakítását, hatékonyabb vízfelhasználású
öntözőberendezéseket, valamint új öntözőrendszerek beszerzését
jelenti. Ugyanakkor a közösségi működtetésben lévő öntözési
infrastruktúra és vízi létesítmények fejlesztésére is
lehet majd pályázni. A vízgazdálkodási műveletek alapvető célja
tehát a felszíni és felszín alatti víztestek megfelelő, jó
állapotba hozásához és/vagy jó állapotuk megőrzéséhez szükséges
intézkedések támogatása. Ezen belül a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel
való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák
elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek
és fenntartható területhasználat biztosítása lesz hangsúlyos.
Mindhárom művelet úgy szolgál ökológiai célokat, hogy közben
hozzájárul a mezőgazdaság kiegyensúlyozottabb termeléséhez.
A vízvisszatartást elősegítő beruházások támogatása a művelt
területekről a tűrhetőnél nagyobb károkat okozó csapadékvizek
és belvizek összegyűjtésének, tározásának megvalósítását
és a megvalósításhoz szükséges műszaki megoldások elősegítését
szolgálja, hozzájárulva a mezőgazdasági termelők kiegyensúlyozott
hozamainak biztosítása érdekében történő vízkárelhárítás
megvalósításához a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás
biztosításával. Összefoglalva: a klímaváltozás hatásaihoz
való sikeres alkalmazkodást a vízgazdálkodás különböző
lehetőségeinek támogatásával segítjük elő. Az öntözéses
gazdálkodás fejlesztésére irányuló beruházások az öntözött
területek növelését és a vízfelhasználás hatékonyságát
egyaránt szolgálják.
Mire számíthatnak a gazdálkodók?
– A VP-ben rendelkezésre álló 53 milliárd forintos
forrásra öntözésfejlesztési igényeiknek megfelelően a mezőgazdasági
szereplők pályázhatnak majd. Hogy konkrét példával éljek, a
kereten belül 4,6 milliárd forint vízgazdálkodási célú forrást
különítettünk el, amelyre kizárólag a fiatal gazdálkodók pályázhatnak
a ciklus folyamán. De említhetném az agrár-környezetgazdálkodási
programban (AKG) részt vevő gazdálkodókat is, akik az önkéntes
alapon működő rendszer vízgazdálkodási célú kifizetéseiből
is részesülhetnek. Ehhez a felszíni és felszín alatti vizek védelme
érdekében az ötéves fenntartási időszak alatt bizonyos többlettevékenységet
kell vállalniuk, mint például a környezetbarát tápanyag-gazdálkodás
vagy a vízbázisok védelme.
A homokhátságon gazdálkodók sokkal roszszabb
helyzetben vannak, mint a csapadékosabb területek növénytermesztői.
Tesznek-e különbséget közöttük?
– A pályázatokban nem alkalmazunk ilyen jellegű megkülönböztetést,
ugyanakkor az elbírálásnál figyelembe veszünk minden olyan
szempontot, amivel méltányosabban járhatunk el a szélsőséges
időjárási körülményeknek fokozottabban kitett területeken
gazdálkodók esetében. Ez a szárazabb, aszályosabb és a
csapadékosabb, ár-, belvíz és viharkárok által érintett területekre
egyaránt vonatkozik.
Hogyan jut el hozzánk a pénz?
– Minden tagállamnak teljesítenie kell a hatékony vízfelhasználásra,
ösztönző vízárpolitikára vonatkozó előzetes feltételeket,
hiszen azok hiányában a bizottság nem fizeti ki az operatív
programban elfogadott forrásokat, illetve felfüggesztheti az időközi
kifizetéseket. A Vidékfejlesztési Program érintett jogcímei
elsősorban az öntözésfejlesztéshez, illetve a vízgazdálkodáshoz
kapcsolódnak, de közvetve hátráltathatják pl. a kertészeti
beruházásokat, hiszen egyes ültetvénytelepítések öntözés
nélkül nem valósíthatók meg gazdaságosan.
Ennek eleget téve,
hazánknak felül kellett vizsgálnia a korábban térítésmentesen
biztosított öntözővíz-használatot és akciótervben kell vállalnia,
hogy megteszi a szükséges lépéseket egy víztakarékosságra
ösztönző vízárpolitika kialakításra, amely arányos a mezőgazdasági
tevékenység során felhasznált vízmennyiséggel. A 2016. július
1-jéig teljesítendő feladatok megvalósításában a Belügyminisztérium
az illetékes szervezet. Folyamatban van az Országos Vízügyi Főigazgatóság
koordinálásában egy öntözési kataszter kialakítása,
amelynek elsődleges célja, hogy az agrárszektor döntéshozói
pontos és naprakész információkkal rendelkezzenek többek között
a mezőgazdasági vízhasználat mennyiségéről, az érintett
területek nagyságáról, illetve a felhasználók és szolgáltatók
számáról. A kialakítandó rendszer elősegítené az esetleges
állami támogatások igényfelmérését, valamint az uniós támogatási
kérelmek alátámasztását.
Együttműködnek-e az agrárágazat szereplői?
– Mint minden komoly kihívás, a klímaváltozásra történő
felkészülés, a kockázatok csökkentése, a következmények
hatásainak mérséklése, a vízgazdálkodás feltételeinek javítása
is együttes fellépést igényel. A fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás,
a terület- és tájhasználat-váltás együttműködései
sikeresebbek, mint az egyéni erőfeszítések. A kormány a több
gazdálkodó összehangolt munkáján alapuló tájgazdálkodási
projekteket kívánja ösztönözni. A tapasztalatok azt mutatják,
hogy a komplex, térségi szintű akciók, mint a Vásárhelyi
Terv, az Ős-Dráva Program vagy a Duna–Tisza közi homokhátság
fejlesztései eredményesek az érintett területek vízellátási
problémáinak megoldásában.
Nem elég az aszály, gyakran árvíz és belvíz is
pusztítja a termést.
–Sajnos így van. A sok víz–kevés víz-kérdést együttesen
kezeljük, olyan rendszerek létrehozásával, ahol a belvizeket (és
az árvizeket) tározni és száraz, aszályos időszakban hasznosítani
tudjuk. A területi vízgazdálkodás alapvető célkitűzése a kártételek
csökkentése úgy, hogy a tározási lehetőségeket mind a sík,
mind a hegy- és dombvidéken kiaknázva az egyenlőtlen területi
vízhozzáférés átvezetésekkel kiegyenlítetté váljon. A VP,
mint a KEHOP előirányoz olyan intézkedéseket, amelyekkel hatékonyan
mérsékelhető a bel- és árvízkárok kockázata.
Medveczky Attila
|