|
 2015.05.08.
Az EU-n kívüli élet
A déli nyitás stratégiai célja: 2018-ra a magyar export 1/3-a
az EU-n kívülre irányuljon
Altusz Kristóffal,
a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai és amerikai
kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárával arról beszélgetünk,
hogy milyen haszonnal járhat, ha Ecuador potenciális európai
regionális kereskedelmi központjának tekinti Magyarországot.
Három héttel ezelőtt Dr. Balogh Csaba, Keleti Nyitásért
felelős helyettes államtitkár azt nyilatkozta lapunknak, hogy
az afrikai gazdasági növekedést a magyar cégek is kihasználhatják.
Ugyanez igaz Latin-Amerikára vonatkoztatva is?
– Természetesen, sőt olyannyira, hogy a déli nyitás
tekintetében már számos egyezmény született. Tehát néhány
magyar cég szerződést kötött latin-amerikai vállalatokkal.
Diplomáciai jelenlétünk növelésével és a kereskedőházak
nyitásával a térségben a magyar gazdaság élénkülése a
befektetésösztönzésekkel együtt elkezdődött. Kiemelendő,
hogy a világban lényeges politikai és gazdasági változások történtek,
s olyan új helyzet alakult ki, melyben a versenyképesség
megtartása és megerősítése elengedhetetlen feltétellé vált.
Minderre a magyar kormány úgy reagált, hogy először a keleti,
majd a déli nyitás politikáját hirdette meg. Az utóbbi területen
olyan országok felé nyitunk, amelyek a világgazdasági válság
idején is megőrizték stabilitásukat, és ahol a GDP növekedése
várható. Ezért nyitottunk Chilében nagykövetséget, s erősítettük
meg diplomáciai jelenlétünket Ecuadorban is. A közelmúltban
magyar kereskedőházat nyitottunk Chilében, Brazíliában, Mexikóban,
melyeket újabbak követhetnek.
Sokan, ha Latin-Amerikáról hallanak, akkor a
katonai diktatúrákra, a banánköztársaságokra, a sorozatos
puccsokra gondolnak. Normalizálódott a politikai légkör
ezekben az államokban?
– Mielőtt a kérdésére válaszolnék, szögezzük le,
hogy Latin-Amerika nem azonos Dél-Amerikával. Hanem Mexikó északi
határától délre elhelyezkedő közép-amerikai földhídi országokat,
a karibi-szigetvilág országait, valamint Dél-Amerika országait
foglalja magába. Természetesen vannak olyan latin-amerikai országok,
ahol nem stabilizálódott a politikai helyzet, s mi a Déli Nyitás
stratégiája kapcsán ezt figyelembe is vesszük. Hiszen a Déli
Nyitás egyik része a diplomáciai munka, másik pedig a gazdaságösztönzés.
A latin-amerikai országokban erőteljesen központosított mind a
kormányzati befolyás, mind a gazdaságpolitikai döntéshozatal.
Ezért szükséges a magyar diplomácia segítsége, hathatós
munkája, mert anélkül nem lehet jelentős külkereskedelemről
beszélni. S miután sikerült „megnyitni a diplomácia
kapuit”, akkor jöhetnek a magyar cégek Latin-Amerikába, s
elindulhat az a befektetési folyamat, ami Európában már természetes.
Milyen termékeket vihetünk ki a latin-amerikai országokba,
s milyen beruházásokban vehetünk részt?
– Nemrég külügyminiszter úrral Chilében, Mexikóban
és Ecuadorban jártunk, és a megbeszéléseket követően arra a
következtetésre jutottunk, hogy az együttműködésben az
energetikai, az élelmiszer-feldolgozóipari, az informatikai, a
gyógyszeripari, a vízgazdálkodási, az olaj- és bányászati
technológiai ágazatok kínálnak lehetőségeket. A gyógyszeripari
technológia nagyon lényeges szektor, mert abban versenyképesek
vagyunk. Az élelmiszeripar is jelentős ágazat: magyar borokra
és gourmand-termékekre igen nagy a kereslet a térségben.
A magyar borászok arról panaszkodnak, hogy az eddig
biztos várnak tekintett belföldi piac bástyái megroggyantak a
korlátozás nélkül beáramló olcsó dél-amerikai borok hatására.
Tudják-e orvosolni ezt a problémát?
– Elsősorban a magyar kis- és középvállalkozók
helyzetbe juttatása a feladatunk. Azt pedig külön megállapodásokban
kell rögzíteni, hogy milyen termékek jönnek be az országba, s
az egyes gazdasági ágazatoknak milyen segítséget nyújthat a
kormány.
A magyar külkereskedelem mekkora hányada bonyolódik
Latin-Amerikával?
– Egyelőre nem beszélhetünk hatalmas számokról, ezért
mindent meg kell tennünk a fejlődés érdekében. Kiemelendő,
hogy a mexikói látogatás legjelentősebb mozzanata a mexikóvárosi
magyar kereskedőház megnyitása volt, és amelynek fő célja,
hogy tovább növelje a tavaly 17%-os növekedési rekordot elérő
kétoldalú kereskedelmet. 2014-ben Mexikóba összesen 640 millió
dollár értékben exportáltunk.
Ecuador jelenleg a Latin-amerikai és a Karibi Államok Közösségének
(CELAC) soros elnöke. Mi jellemzi ezzel az országgal a diplomáciai
kapcsolatunkat?
– Míg Budapesten az Ecuadori Nagykövetség működése
folyamatos, Magyarország 2009-ben bezárta quitói külképviseletét.
Ezt korrigálva a mostani külügyminiszteri látogatással újranyitottuk
a magyar nagykövetséget. A diplomáciai képviselet épülete
megvan, a kormány kijelölte a nagykövetet, az ideiglenes ügyvivő
pedig már a helyszínen tartózkodik. Ecuador erőteljesen
ambicionálja a Közép-Európával való együttműködést.
Ennek bizonyítéka, hogy európai kereskedelme potenciális
keleti regionális központjának tekintik Magyarországot.
Kereskedelmi kirendeltséget terveznek létrehozni hazánkban és
egy gazdasági diplomata a budapesti nagykövetségükön már
szolgálatba is állt. Ez azért jelentős, mert nagyon kevés
latin-amerikai ország vezetése gondolkodik így.
Miért döntött úgy a kormány, hogy Magyarország
megfigyelőként való felvételét kérje a Csendes-óceáni Szövetségbe?
– Alapvetően gazdasági szempontok vezérelnek bennünket
a Déli Nyitás politikáján belül, s ezért kértük megfigyelői
státusunkat abba a Csendes-óceáni Szövetségbe, amelynek legfőbb
célja a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése az ázsiai csendes-óceáni
térséggel.
Tudtommal nem Magyarország az egyedüli EU-s állam,
amely megfigyelőként kérte a felvételét.
– Eddig kilenc uniós tagállam rendelkezik megfigyelői
státussal. Tehát az EU is komolyan veszi a Latin-Amerikával való
együttműködést, és így nekünk is időben kell beszállnunk
a versenybe. Ez további lehetőséget nyit számunkra a
latin-amerikai országokkal való regionális együttműködés
fejlesztésére.
Az egész szubkontinenst tekintve a kormány a következő
két-három évben mekkora külkereskedelmi növekedésre számít?
– Korai még jóslatokba bocsátkozni. A fő feladatunk
megteremteni annak feltételét, hogy minél több magyar érdekeltségű
cég találja meg gazdasági számítását Latin-Amerikában.
Klasszikus diplomáciai tevékenységünk során nagykövetségeinkhez
gazdasági attasékat küldünk, akik alaposan felmérik a helyi
igényeket, lehetőségeket. Tény, hogy most a legfontosabb
kereskedelmi partnereink az uniós országok. Célunk, hogy
2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon,
s ezért is hirdette meg a kormány a Keleti Nyitás politikája
után a Déli Nyitás stratégiáját.
Medveczky Attila
|
