vissza a főoldalra

 

 

 2015.05.08. 

Az EU-n kívüli élet

A déli nyitás stratégiai célja: 2018-ra a magyar export 1/3-a az EU-n kívülre irányuljon

Altusz Kristóffal, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárával arról beszélgetünk, hogy milyen haszonnal járhat, ha Ecuador potenciális európai regionális kereskedelmi központjának tekinti Magyarországot.

 Három héttel ezelőtt Dr. Balogh Csaba, Keleti Nyitásért felelős helyettes államtitkár azt nyilatkozta lapunknak, hogy az afrikai gazdasági növekedést a magyar cégek is kihasználhatják. Ugyanez igaz Latin-Amerikára vonatkoztatva is?

 – Természetesen, sőt olyannyira, hogy a déli nyitás tekintetében már számos egyezmény született. Tehát néhány magyar cég szerződést kötött latin-amerikai vállalatokkal. Diplomáciai jelenlétünk növelésével és a kereskedőházak nyitásával a térségben a magyar gazdaság élénkülése a befektetésösztönzésekkel együtt elkezdődött. Kiemelendő, hogy a világban lényeges politikai és gazdasági változások történtek, s olyan új helyzet alakult ki, melyben a versenyképesség megtartása és megerősítése elengedhetetlen feltétellé vált. Minderre a magyar kormány úgy reagált, hogy először a keleti, majd a déli nyitás politikáját hirdette meg. Az utóbbi területen olyan országok felé nyitunk, amelyek a világgazdasági válság idején is megőrizték stabilitásukat, és ahol a GDP növekedése várható. Ezért nyitottunk Chilében nagykövetséget, s erősítettük meg diplomáciai jelenlétünket Ecuadorban is. A közelmúltban magyar kereskedőházat nyitottunk Chilében, Brazíliában, Mexikóban, melyeket újabbak követhetnek.

 Sokan, ha Latin-Amerikáról hallanak, akkor a katonai diktatúrákra, a banánköztársaságokra, a sorozatos puccsokra gondolnak. Normalizálódott a politikai légkör ezekben az államokban?

 – Mielőtt a kérdésére válaszolnék, szögezzük le, hogy Latin-Amerika nem azonos Dél-Amerikával. Hanem Mexikó északi határától délre elhelyezkedő közép-amerikai földhídi országokat, a karibi-szigetvilág országait, valamint Dél-Amerika országait foglalja magába. Természetesen vannak olyan latin-amerikai országok, ahol nem stabilizálódott a politikai helyzet, s mi a Déli Nyitás stratégiája kapcsán ezt figyelembe is vesszük. Hiszen a Déli Nyitás egyik része a diplomáciai munka, másik pedig a gazdaságösztönzés. A latin-amerikai országokban erőteljesen központosított mind a kormányzati befolyás, mind a gazdaságpolitikai döntéshozatal. Ezért szükséges a magyar diplomácia segítsége, hathatós munkája, mert anélkül nem lehet jelentős külkereskedelemről beszélni. S miután sikerült „megnyitni a diplomácia kapuit”, akkor jöhetnek a magyar cégek Latin-Amerikába, s elindulhat az a befektetési folyamat, ami Európában már természetes.

 Milyen termékeket vihetünk ki a latin-amerikai országokba, s milyen beruházásokban vehetünk részt?

 – Nemrég külügyminiszter úrral Chilében, Mexikóban és Ecuadorban jártunk, és a megbeszéléseket követően arra a következtetésre jutottunk, hogy az együttműködésben az energetikai, az élelmiszer-feldolgozóipari, az informatikai, a gyógyszeripari, a vízgazdálkodási, az olaj- és bányászati technológiai ágazatok kínálnak lehetőségeket. A gyógyszeripari technológia nagyon lényeges szektor, mert abban versenyképesek vagyunk. Az élelmiszeripar is jelentős ágazat: magyar borokra és gourmand-termékekre igen nagy a kereslet a térségben.

 A magyar borászok arról panaszkodnak, hogy az eddig biztos várnak tekintett belföldi piac bástyái megroggyantak a korlátozás nélkül beáramló olcsó dél-amerikai borok hatására. Tudják-e orvosolni ezt a problémát?

 – Elsősorban a magyar kis- és középvállalkozók helyzetbe juttatása a feladatunk. Azt pedig külön megállapodásokban kell rögzíteni, hogy milyen termékek jönnek be az országba, s az egyes gazdasági ágazatoknak milyen segítséget nyújthat a kormány.

 A magyar külkereskedelem mekkora hányada bonyolódik Latin-Amerikával?

 – Egyelőre nem beszélhetünk hatalmas számokról, ezért mindent meg kell tennünk a fejlődés érdekében. Kiemelendő, hogy a mexikói látogatás legjelentősebb mozzanata a mexikóvárosi magyar kereskedőház megnyitása volt, és amelynek fő célja, hogy tovább növelje a tavaly 17%-os növekedési rekordot elérő kétoldalú kereskedelmet. 2014-ben Mexikóba összesen 640 millió dollár értékben exportáltunk.

 Ecuador jelenleg a Latin-amerikai és a Karibi Államok Közösségének (CELAC) soros elnöke. Mi jellemzi ezzel az országgal a diplomáciai kapcsolatunkat?

 – Míg Budapesten az Ecuadori Nagykövetség működése folyamatos, Magyarország 2009-ben bezárta quitói külképviseletét. Ezt korrigálva a mostani külügyminiszteri látogatással újranyitottuk a magyar nagykövetséget. A diplomáciai képviselet épülete megvan, a kormány kijelölte a nagykövetet, az ideiglenes ügyvivő pedig már a helyszínen tartózkodik. Ecuador erőteljesen ambicionálja a Közép-Európával való együttműködést. Ennek bizonyítéka, hogy európai kereskedelme potenciális keleti regionális központjának tekintik Magyarországot. Kereskedelmi kirendeltséget terveznek létrehozni hazánkban és egy gazdasági diplomata a budapesti nagykövetségükön már szolgálatba is állt. Ez azért jelentős, mert nagyon kevés latin-amerikai ország vezetése gondolkodik így.

 Miért döntött úgy a kormány, hogy Magyarország megfigyelőként való felvételét kérje a Csendes-óceáni Szövetségbe?

 – Alapvetően gazdasági szempontok vezérelnek bennünket a Déli Nyitás politikáján belül, s ezért kértük megfigyelői státusunkat abba a Csendes-óceáni Szövetségbe, amelynek legfőbb célja a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése az ázsiai csendes-óceáni térséggel.

 Tudtommal nem Magyarország az egyedüli EU-s állam, amely megfigyelőként kérte a felvételét.

 – Eddig kilenc uniós tagállam rendelkezik megfigyelői státussal. Tehát az EU is komolyan veszi a Latin-Amerikával való együttműködést, és így nekünk is időben kell beszállnunk a versenybe. Ez további lehetőséget nyit számunkra a latin-amerikai országokkal való regionális együttműködés fejlesztésére.

 Az egész szubkontinenst tekintve a kormány a következő két-három évben mekkora külkereskedelmi növekedésre számít?

 – Korai még jóslatokba bocsátkozni. A fő feladatunk megteremteni annak feltételét, hogy minél több magyar érdekeltségű cég találja meg gazdasági számítását Latin-Amerikában. Klasszikus diplomáciai tevékenységünk során nagykövetségeinkhez gazdasági attasékat küldünk, akik alaposan felmérik a helyi igényeket, lehetőségeket. Tény, hogy most a legfontosabb kereskedelmi partnereink az uniós országok. Célunk, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, s ezért is hirdette meg a kormány a Keleti Nyitás politikája után a Déli Nyitás stratégiáját.

 

Medveczky Attila