|
 2015.05.08.
Magyarország háborúba rángatása
A Szics-gárda és a Jobbik
Egyelőre még
csak egy jelzés. A Szics-gárda közleményt adott ki, melyben a
Jobbik és a Hatvannégy Vármegye aktivistáit erőszakkal
fenyegetik, mivel ukránellenes tevékenységet folytatnak. Ezért
a Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista elnöke, Molnár Zsolt
tudatta, hogy kikérik a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat véleményét.
A Szics-gárda
eredetileg 1938. november 9-én alakult, mégpedig azért, mert a
szétesés szélén álló Csehszlovákia autonómiát adott Kárpátaljának.
Az újonnan létrejött igazgatási terület élére először egy
Andrej Bródy nevű ember került, akit hamarosan letartóztattak.
Helyét Avgusztin Volosin vette át. A Volosin-kormány katonai támogatását
látta el a Szics-gárda, például internáló táborokat hoztak
létre. A pünkösdi királyság nem sokáig tartott, mert miután
’39 március 15-én kikiáltották a független Kárpátukrajnát,
a magyar hadsereg támadást indított, 20-ára szétzavarta a gárdát
és elfoglalta Kárpátalját.
A harcokban 600
Szics-gárdista elesett, a vezetők többsége elmenekült. A
Horthy-rendszer nagyvonalúságát jelzi, hogy a Szics-gárdisták
amnesztiában részesültek.
Miután 70 évvel
később az amerikai hírszerzési közösség hosszas munkával
kirobbantott egy háborút Ukrajnában, a Szics-gárda újraéledt.
Most részt vesznek a kelet-ukrajnai harcokban és amolyan félkatonai,
de jól felfegyverzett szabadcsapatként harcolnak az oroszok
ellen.
A kárpátaljai
magyarok között természetesen jelen van a Jobbik. Na, nem
nagyon, de jelen van. Még azt sem állíthatjuk, hogy az egyes
emberek, akik magukat jobbikosnak tartják és Kárpátalján tevékenykednek
rossz szándékkal zsezsegnének a tragikus helyzetben. Azonban a
Jobbikról köztudomású, hogy orosz szponzoráció alatt áll.
Kell-e ennél termékenyebb talaj a titkosszolgálati közösségnek?
Pláne, ha eltökélt szándékuk – amerikai és orosz oldalon
egyaránt –, hogy kiterjesszék az ukrajnai fegyveres
konfliktust. Az ügy most még nevetségesnek tűnik. Pedig nem
az.
Csorja Gergely
|
