2015.05.22.
Választások Angliában
Abszolút többséget
szerzett a brit Konzervatív Párt a parlamenti választásokon. A
péntek délutáni szavazatszámlálási adatok alapján a
konzervatívok frakciójának létszáma elérte a 326 főt a 650
fős alsóházban. David Cameron miniszterelnök péntek délután
felkereste II. Erzsébet királynőt a londoni Buckingham-palotában,
hogy formálisan átvegye a kormányalakítási megbízást az
uralkodótól.
David Cameron
1966. október 9-én született Londonban. Családja jómódú,
arisztokrata származású: Cameron IV. Vilmos leszármazottja,
ily módon II. Erzsébet királynőnek is távoli rokona. A középiskolát
az Eton College-ban végezte, majd az Oxfordi Egyetemen szerzett
kitüntetéses diplomát filozófiából, politikatudományból és
közgazdaságtanból 1988-ban.
Az egyetem után a
Konzervatív Párt Kutatási Központjában kezdett dolgozni, majd
1992-ben Norman Lamont pénzügyminiszter tanácsadója lett. A következő
évben Michael Howard belügyminiszter tanácsadójaként
dolgozott, amíg a konzervatív kormány el nem veszítette az
1994-es választásokat. 1994-ben a Carlton Communications nevű médiacégnél
helyezkedett el, ahol a céges ügyfelekért felelős igazgató
volt 2001-ig.
2001-ben a Londontól
északnyugatra fekvő Witney parlamenti képviselőjévé választották.
A parlamentben hamar kitűnt karizmatikus fellépésével, és kétévnyi
képviselőség után már a konzervatív frakció vezetőségében
volt. Howard, aki addigra pártelnök lett, 2004-ben kinevezte a párt
politikai koordináló bizottságának élére, aminek eredményeképpen
Cameron volt a felelős a 2005-ös választási program összeállításáért.
Miután a párt a választáson súlyos vereséget szenvedett,
Howard lemondott, és Cameron lett a Konzervatív Párt vezetője.
Cameron vezetésével
a konzervatívok megnyerték a 2006-os önkormányzati választásokat,
és egy kezdeti visszaesés után egyre kedvezőbben szerepeltek a
közvélemény-kutatók felméréseiben. Cameron folyamatosan támadta
a Tony Blairt felváltó Gordon Brown miniszterelnököt, akinek népszerűsége
erősen visszaesett a 2008-ban kirobbant gazdasági válság nyomán.
A konzervatívok megnyerték a 2009-es európai parlamenti választást.
A 2010. május 6-i
választáson a konzervatívok érték el a legjobb eredményt, de
nem szereztek elég mandátumot ahhoz, hogy többségi kormányt
alakíthassanak, így a Liberális Demokrata Párttal kellett koalícióra
lépniük. Május 11-én a királynő David Cameront nevezte ki
miniszterelnökké.
Az
angol munkáspárt vezérének családja: Apja Ralph Miliband
lengyel zsidó származású marxista teoretikus volt. Brüsszelben
született, lengyel zsidó emigránsok gyermekeként. Anyja,
Marion Kozak Czestochowában született lengyel zsidó családban,
és lengyel családok rejtegették őt és édesanyját a náci
megszállók elől. Mindketten a holokauszt elől menekültek
Angliába, ahol menedékjogot kaptak. Bátyja, David Miliband, a
Munkáspárt (Labour) korábbi kormányában külügyminiszter
volt és a Munkáspárt 2010-es belső vezetőválasztásán csak
hajszállal maradt alul testvérével szemben. Tanulmányait az
Oxfordi Egyetemen és a London School of Economics-on (LSE) végezte.
Edward Samuel
Miliband (London, 1969. december 24. – ) brit politikus. 2005 óta
parlamenti képviselő, 2007 és 2010 között Gordon Brown kormányának
tagja volt, főleg energia- és klímaügyi kérdésekkel
foglalkozott. A Munkáspárt vezetője, egyben az ellenzék vezére
volt az Egyesült Királyságban 2010. szeptember 25-től 2015-ig.
A Munkáspárt élén:
A Munkáspárt 2010-es vezetőválasztási kampányában még három
másik magas rangú Labour-politikus – Ed Balls volt oktatási
miniszter, Andy Burnham egykori egészségügyi miniszter, és
Diane Abbott képviselő, a brit alsóház első fekete bőrű női
tagja – is részt vett, de a közvélemény-kutatások alapján
kezdettől fogva valószínű volt, hogy a bonyolult, többfordulós
vezetőválasztási folyamatból a Miliband testvérek valamelyike
kerül ki győztesen.
Ed Miliband vezetővé
választásával brit kommentátorok véleménye szerint baloldali
fordulat volt várható a Munkáspárt politikájában, véget
vetve a Tony Blair és Gordon Brown nevéhez fűzhető „Új
Labour” időszakának. Ed Miliband megválasztása utáni első
beszédében kijelentette: büszke Blair és Brown vezetői vívmányaira,
ám a Munkáspárt a májusi választásokat csúnyán
elvesztette, és ezután változásra van szükség. Határozottan
elhatárolódott a Blair idején kezdődött iraki háborútól
is, mondván: ez „rettentő bizalomvesztést” okozott a választók
körében.
Az igazi fordulat
azonban elmaradt és miután pártja súlyos vereséget szenvedett
a 2015. május 7-i választáson, bejelentette lemondását.
Sz.
|