vissza a főoldalra

 2015.05.22. 

A korszerű felsőoktatás megteremtése

Minden, amit teszünk, az épp a hallgatók érdekében történik

A fenntartó egyetlenegy kart sem szüntet meg. Nem az a célunk, hogy felsőoktatási intézmények szűnjenek meg, vagy elbocsátásokra kerüljön sor. Ez egyszerűen egy hírlapi kacsa. Palkovics László, az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára a teljes intézményi szakstruktúra tartalmának felülvizsgálatáról tájékoztatja lapunkat. A Felsőoktatási Kerekasztal ülésén olyan megegyezés született, amely okafogyottá teszi a diáktüntetést.

 Megmarad a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció szak a jövőben is. Ettől függetlenül úgy látszik, a diákokat nem nyugtatják meg az elért eredmények. Azt hangoztatják: „az eddigi tanulságok szerint ugyanis bármi megtörténhet, a felsőoktatás szereplői nincsenek biztonságban az oktatási kormányzat ámokfutásával szemben, amely rendszeresen megspórolja a konzultációt az intézményekkel, rektorokkal, oktatókkal és a diákokkal is.” Mi erről a véleménye?

 – Nehéz az ön által említett idézetet értelmezni. A felsőoktatás szereplői számára a biztonságot a megfelelő jogszabályi környezet jelenti, és ebbe beletartozik a felsőoktatási törvény módosítása és a szakokról szóló rendelet is. Amennyiben a kormány elfogadja az elmúlt hónapok egyeztetés-sorozata alapján javasolt szakrendeletet, vagyis hogy milyen szakokat indíthatnak a jövőben az egyetemek, akkor rendeződik a felsőoktatás képzési szerkezete. A szakstruktúrát annak megfelelően szeretnénk átalakítani, hogy a magyar gazdaság és társadalom szakemberigényét a felsőoktatás biztosítsa. De még ennél is nagyobb feladat, hogy a képzések követelményét felülvizsgáljuk, vagyis a teljes intézményi szakstruktúra tartalmát tekintjük át a következő hónapokban. Ez még előttünk áll, nagy munka lesz, s ezt is, akárcsak a szakstruktúra átalakítását, a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságainak koordinálásával végezzük el. Ők tárgyalnak erről a vállalatokkal, a kamarákkal, és a velük való megállapodás után módosítják a képzési és kimeneti követelményeket. Tíz év után jutottunk el idáig, korábban meg kellett volna már ezt tenni, hiszen a bolognai rendszert 2005-ben vezettük be.

 Milyen képzéseket vezetnek ki?

 – Ezt tartalmazza annak a szakrendeletnek a tervezete, aminek most folyik a társadalmi vitája, és május 6-án dönt róla a kormány. Egyes szakok kivezetését azért javasolta a szakma, mert a munkaerőpiacon nem tapasztalható a hatékonyságuk. Fontos azonban, hogy a kivezetendő szakok tartalma nem tűnik el, hanem másik szak tartalmába integrálódik. Új szakok is jönnek létre, másokat pedig átszervezünk.

 Kérem, mondjon ezekre példákat.

 – Először azokról a szakokról beszélek, melyek a felsőoktatási alapképzésben nem indokoltak, mert nem teremtik meg a megfelelő munkaerőpiacai kimenetelt. Ilyen például a kertészmérnöki, az élelmiszer-mérnöki felsőoktatási szakképzés. Az alapképzés területén átalakul például a gazdaság- és vidékfejlesztési agrármérnöki szak, csak a vidékfejlesztési szak marad meg. Kivezetésre kerül az informatikus- és szakigazgatási agrármérnöki szak is, ezeket a szakképzéseket be lehet építeni más szakok anyagába. A növénytermesztő és az agártenyésztő agrármérnök szak szakirányként jelenik majd meg a mezőgazdasági mérnöki szakon belül. A műszaki menedzser szak megmarad, de teljes mértékben átalakul a piaci követelmények miatt. Új alapszak lesz a vízügyi mérnöki, s egy szakká vonjuk össze a sportszervező és rekreáció-szervező szakot. Több módosítás történik a művészeti szakok területén azért, hogy egyértelművé váljanak a képzési kimenetelek. Ezeket az ismereteket valamilyen konkrét alapszaknál beépítjük majd.

 Ezekre a szakokra költségtérítéses formában sem jelentkezhetnek a hallgatók?

 – Amennyiben a kormány elfogadja a szakrendeletet, akkor ezek a szakok megszűnnek, és a tartalmuk más szaknál jelenik majd meg. Azt pedig világosan kell látni, hogy a költségtérítéses szakoknál a hallgató csak egy bizonyos hányadát fizeti ki az oktatásban való részvételének, a fennmaradó részt a magyar állam finanszírozza, ugyanis a költségtérítés nem fedezi a valódi képzési költségeket.

 A szakok megszüntetése veszélyezteti-e az oktatók, tanárok munkahelyét?

 – A szakok felmenő rendszerben kerülnek kivezetésre. Így azok a hallgatók, akik ilyen szakokon tanulnak, amennyiben eleget tesznek a követelményeknek, megkapják diplomájukat. Aki benyújtotta a jelentkezést, a jelenleg meghirdetett képzésekre nyer felvételt és ezeken is fejezheti be a tanulmányait. Az oktatók pozíciója sincs veszélyben, hiszen ezeket a képzéseket éppen azért vezetjük ki, mert tartalmuk hasonló más szakokéhoz. A kivezetés nem jelenti az ilyen képzést hirdető intézmények számára azt sem, hogy kevesebb pénzt kapnak, a hallgatók a jövőben az intézmény egyéb hasonló szakjaira jelentkezhetnek.

 Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke csalódottságát fejezte ki, amiért az általuk javasolt életpályáról a törvénytervezetbe semmi nem került be. Ez megfelel a valóságnak?

 – Elnök úr azt sérelmezi, hogy a különböző pozíciók közötti jövedelmi struktúra nem változott meg. Ez valóban így van, de azért, mert a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével folytatott ez irányú tárgyalások még nem értek véget.

 Mennyiben javulnak a jövőben a doktoranduszok tanulmányi feltételei?

 – A megbeszéléseket még folytatjuk ebben a témában. A törvényjavaslat első változatában szerepelt egy olyan javaslat, hogy egy évvel meghosszabbítjuk a képzési időt úgy, hogy a második évben emeljük az ösztöndíj összegét. Amennyiben a magyar állam három év helyett négy évig finanszírozza a doktoranduszok tevékenységét, akkor a minisztériumnak az az elvárása, hogy a harmadik év végig a doktorjelölt készítse el formai szempontból értékelhető disszertációját. Ha ezt önhibájából nem teszi meg, akkor vissza kell fizetnie a második két évre kapott ösztöndíjat. A Doktoranduszok Országos Szövetsége elfogadta a teljesítményre vonatkozó javaslatokat, viszont a visszafizetési kötelezettséggel nem ért egyet. Ezért az erre vonatkozó módosítást kivettük a törvénytervezetből és további tárgyalásokat folytatunk.  

Számít-e a tárca további diáktüntetésekre?

 – Eddig sem számítottunk diáktüntetésre, hiszen amit teszünk, az épp a hallgatók érdekében történik. Amit véghez szeretnénk vinni, azt már megfogalmaztuk abban a felsőoktatási stratégiában, amit tavaly elfogadtunk. S ez nem a magyar kormány, hanem a szakma stratégiája. Ezért meglep, hogy mégis tiltakozásokat szerveznek, hiszen tavaly megállapodtunk a szakma képviselőivel. A szakrendelettel és a törvénymódosítással kapcsolatban folyamatosan egyeztetünk az érintettekkel; erre egy példa: április 29-én az ELTE-n olyan fórumot tartottunk, ahol a konzisztóriummal kapcsolatos nézetekről esett szó.

 Az olvastam, hogy veszélyben van az ELTE társadalomtudományi kara. Ezt meg tudja erősíteni?

 – Ez egyszerűen egy hírlapi kacsa. A fenntartó egyetlenegy kart sem szüntet meg. Nem az a célunk, hogy felsőoktatási intézmények szűnjenek meg, vagy elbocsátásokra kerüljön sor.