vissza a főoldalra

 2015.05.22. 

A közjó érdekében

Célunk a magyarországi és határon túli katolikus ifjúsági és felnőttképző intézmények közötti összefogás

Ezt az alapítványt egy maga is állami gondoskodásban felnőtt fiatal, Kothencz János hívta életre 1996-ban. A szervezet biztosítja a célok érdekében tevékenykedő szakemberek, egyéb közreműködők és segítők, valamint elsődlegesen az állami gondoskodásban élők és az egyébként veszélyeztetett fiatalok pénzbeli, tárgyi és erkölcsi támogatását. Lindeisz Ferenc elnökkel a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület működéséről beszélgetünk.

 Elnök úr, mi a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület célja?

 – Egyesületünk célja, hogy az ifjúsági vagy felnőttképzés területén a katolikus társadalmi tanítás szellemében tevékenykedő civil szervezeteket összefogjuk. Így szakmai szövetsége, tapasztalatot megosztó fóruma vagyunk tagszervezeteinknek, és bizonyos helyzetekben ezeknek a szervezeteknek az érdekképviseletét is ellátjuk. Húsz évvel ezelőtt komoly nemzetközi szervezetek mintájára, s azok segítségével jött létre egyesületünk. Korábban a „szövetség” szó szerepelt a nevünkben, de mivel vannak nem önálló jogi személyi státusú tagszervezeteink is, a jelenlegi jogrendszerben egyesületként működünk. Az induláskor főként német példák alapján szerveződtünk, készítettük el alapszabályunkat, és alakítottuk ki szervezeti működésünket. Akkor Németországból anyagi segítséget is kaptunk. Ezt az időszakot „inkubátor-periódus”-nak is nevezhetnénk. Az idők folyamán megváltoztak a tagszervezeteink és az egyesület finanszírozási körülményei, lehetőségei, így ma a KIFE fennmaradásának biztosítására egyedül a pályázati lehetőségek felkutatása, s a pályázatírás ad lehetőséget. A pályázatírásban egyre nagyobb tapasztalatokra s a projektek menedzselésében egyre nagyobb gyakorlatra szert tevő irodai munkatársak áldozatos munkájára támaszkodva a KIFE elnökségének az olyan projektek kiválasztása lett a feladata, amelyek pályázati feltételeinek lelkiismeretes és színvonalas teljesítése mellett lehetőség nyílik katolikus keresztény hitünk értékrendje szerinti ifjúsági vagy felnőttképzési tevékenységet végezni.

 Milyen példákat tud mondani az érdek-képviseleti feladatokra?

 – Tagszervezeteink többségének képzési programjai a nem formális és az informális képzések kategóriáiba tartoznak. A formális az iskolai rendszerű képzés, amikor előre elkészített tantervek, programok szerint oktatják a hallgatókat, és számon kérik tudásukat, majd oklevelet adnak ki. A nem formális képzések sokkal kötetlenebbek és nem feltétlenül kapnak a résztvevők bizonyítványt. A nem formális képzés a személyiség fejlesztését, társadalmi életre való felkészítését és az életben való boldogulást elősegítő kompetenciák erősítését támogató tréningeket kínál. Az informális tanulási alkalmakkor pedig a részvevők tudásukban és kompetenciáikban észrevétlenül is gyarapodnak. Sajnos ez az általános felnőttképzés (a korábbi jogszabályokban ezt így nevezték) eléggé mostohán kezelt terület a finanszírozást és az intézményes elismerést tekintve. Míg a szakképzésnek egyből látszik az eredménye, addig a nem formális és informális felnőttképzés sikere csak hosszú távon mérhető le. Holott a személyiségfejlődés területén sokkal nagyobb a hatása. Érdekképviselet alatt azt értem, hogy amikor programokat indítunk, akkor ennek a képzési területnek a szempontjait próbáljuk érvényesíteni, illetve ha részt vehetünk bizonyos törvény-előkészítő tárgyalásokon, jogszabályokat előkészítő megbeszéléseken (különösen az utóbbi években adódott erre lehetőség), akkor törekszünk felhívni a figyelmet e képzési terület szempontjaira. A KIFE hivatalos fórumokon is képviseli a képzések ügyét, így a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsban, a Csongrád Megyei Esélyteremtési Kerekasztal és az országos Tanoda Platform keretein belül is.

 A 31 tagszervezet mind felnőttképzéssel foglalkozik?

 – Vannak, akik csak az ifjúsággal, míg mások kifejezetten felnőttképzéssel foglalkoznak. Tagszervezeteink között a családi alapítványoktól az országos hatáskörben nagyobb apparátussal működő intézményekig sokféle szervezet megtalálható. A családi alapítványok például a diákok iskolán kívüli, hétvégi és nyári tartalmas programjait szervezik meg, vagy párkapcsolati problémák megoldásával foglalkoznak. Az országos hatáskörű szervezetek közül kiemelem példának az ÁGOTA alapítványt, amely Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért tevékenykedő karitatív szerveződés. Ezt az alapítványt egy maga is állami gondoskodásban felnőtt fiatal, Kothencz János hívta életre 1996-ban. A szervezet biztosítja a célok érdekében tevékenykedő szakemberek, egyéb közreműködők és segítők, valamint elsődlegesen az állami gondoskodásban élők és az egyébként veszélyeztetett fiatalok pénzbeli, tárgyi és erkölcsi támogatását. Országos hatáskörrel működő tagszervezetünk még például a Magyar Kolping Szövetség és a Schönstatt Családakadémia egyesülete.

 Mennyiben különbözik a katolikus felnőttképzési rendszer a világitól? Miben térnek el az önök képzéseit szervezők azoktól, akik például egyetemeken andragógiát tanulnak?

 – Valóban sok felsőoktatási intézményben hirdettek andragógiai képzést. Nekünk is volt, különböző projektek kapcsán olyan munkatársunk, aki ilyen végzettséggel rendelkezett. Azzal szembesültünk, hogy a felsőoktatásban működő andragógiai tantervek erősen a formális képzések felé orientálódnak. Lényegében képzési tapasztalat nélkül kapják meg az andragógusok a diplomájukat. A nem formális és informális képzések területén a szükséges ismeretekre, gyakorlatra általában „menet közben” tesznek szert a munkatársak. E speciális képzési terület szükségleteit szem előtt tartva fejlesztettük ki a Train the trainer – Képzők képzése programjainkat melyekből már három sorozat megrendezésére került sor. S hogy miben különbözik a világi és a katolikus felnőttképzés egymástól? Az értékrendben, ami alapján a tevékenység folyik. Lényegében csak világi pályázati forrásokra tudunk pályázni, de mindig olyan programokat keresünk, amelyeket a hitünkön alapuló értékrend szellemében tudunk megvalósítani. Sikeres ilyen programunk volt 2009–2010-ben és 2011–2012-ben a Nők a civil életben című projekt, melynek keretében a hagyományos felelős családanyai szerep és a civil életbe való aktív bekapcsolódás összeegyeztethetőségét vizsgáltuk jó példák felkutatásán, bemutatásán és műhelymunkák szervezésén keresztül. A projektben részt vevők többsége egyházközségi életben aktív személy volt, a keresztényi elkötelezettség volt rájuk jellemző. E nemzetközi projektet több tagszervezetünk aktív együttműködésével valósítottuk meg. A projekt sikerén felbuzdulva a programok tapasztalataira építve indítottuk el 2014-ben a Vitalitás – Helyi családokkal a vidéki települések életéért című projektet, melyben öt vidéki kistelepülésen törekszünk fellendíteni a közösségi életet. Három, ifjúsággal foglalkozó tagszervezetünk munkájával valósult meg a Pont Te kellesz! Ifjúsági közösségfejlesztés városon és vidéken című ifjúsági projekt, melynek keretében három régióban nyújtottunk sokrétű szolgáltatásokat a 12–29 éves fiatalok igényeihez igazítottan. Ezeknek a projekteknek a megvalósításában is sok önkéntes munkatárs vett, ill. vesz részt.

 Manapság, mikor nagyon sokan a megélhetésük biztosítását tartják szem előtt, túlórát is vállalnak, nehéz önkénteseket toborozni?

 – Igaz, hogy sok tehetséges embernek nincs ideje önkéntes tevékenységet végezni. Ellenben vannak, akik komoly és professzionális szakemberként – mérnökként, pedagógusként – dolgoznak, és mégis tudnak önkéntesként is tevékenykedni. Egyesületünk és tagszervezeteink körein kívül is kerültünk kapcsolatba ilyen önkéntesekkel például a Felnőttképzési Civil Hálózat című projektben, melyet 2009 és 2010 között a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében a Magyar Népfőiskolai Társasággal (MNT) konzorciumban valósítottunk meg. Ennek során négy régióban a nonprofit felnőttképzés szakembereinek és szervezeteinek érdek-képviseleti célú szakmai együttműködését mozdítottuk elő. Ez a projekt sok projektmenedzselési és hálózatépítési tapasztalattal gazdagított bennünket. Az önkéntességet egyre jobban elismerik a jogszabályokban is. Tagszervezeteink munkatársait a katolikus hitből eredeztethető elkötelezettség motiválja az önkéntes feladatok elvégzésére. Az egyik tagszervezetünk, a szegedi Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért küldetése a dél-alföldi régióban önkéntesek képzése, szakmai fejlesztése, összefogása, vagyis olyan bázis létrehozása, amelynek segítségével és támogatásával az egyházi munkában, illetve az egyházhoz kapcsolódó nonprofit szervezeteknél működő civilek hosszútávon, hatékonyan és keresztény értékekre alapozva fejthetik ki tevékenységüket.

 2009-től milyen lényeges projekteket emelne ki?

 – A már említetteken kívül tagszervezeteink szükségleteit, problémáit, gondjait szem előtt tartva indítottuk el a Kerülj képbe! Légy jelen a médiában! című programunkat. A többnyire önkéntesek munkájára támaszkodó civil szervezeteknek általában nincs megfelelő felkészültsége a nyilvánosságban való hatásos megjelenésre. A program keretében tíz civil szervezetnek biztosítottuk szervezetfejlesztő szakemberek segítségét a médiában való megjelenés sikeressé tételében, s 2013-ban egy fórumon hoztuk össze a civil szervezetek szakembereit a média képviselőivel az eredményes együttműködés lehetőségeit végiggondolni. Lehetőségeinkhez mérten törekedtünk a határon túli magyar keresztény civil szervezetekkel való együttműködésre. Így az előbb említett nyilvánossági projektünket megvalósítottuk 2013-ban Szabadkán vajdasági magyar civil szervezetek számára, de már 2010–2011-ben gyümölcsöző együttműködésünk volt délvidéki és erdélyi felnőttképző szervezetekkel. Szerveztünk kölcsönös tapasztalatcserét folytatott a Gyulafehérvári Főegyházmegye felnőttképző intézményeivel, és szakmai segítséget nyújtottunk a Pro Educatione Egyesület mint ernyőszervezet megalakulásához. Az elmúlt tíz esztendő nemzetközi kapcsolatai között külön említést érdemel a 2005-ben indult s három hároméves ciklust megért European InfoNet Adult Education című Európai Uniós projekt, melyben a KIFE a 2005-ös indulástól partnerként vett részt. Az európai szintű felnőttképzési információszolgáltatás érdekében létrehozott, saját tudósítói hálózattal működő internetes portált kialakító szakmai közösség munkájában végig részt vettünk, s a 2006-ban Budapesten megrendezésre került éves mérföldkő-konferencia egyik szervezői voltunk. Tevékenységünk változó körülményeihez, jogszabályi környezetéhez való alkalmazkodás érdekében 2012-től több lépésben módosítottuk alapszabályunkat. Egyszerűsítettük a tagsági rendszert (teljes jogú és pártoló tagság), s az ernyőszervezeti jelleg dominanciájának megtartása mellett lehetővé tettük, hogy pártoló tagként természetes személyek is beléphessenek egyesületünkbe. Ez utóbbival az a célunk, hogy a velünk szakmai együttműködésben álló, a miénkhez hasonló értékrend szerint ténykedő szakemberekkel szervezeti kapcsolatban is legyünk. 2013-ban korszerűsítettük arculatunkat, s weboldalunkat. Weboldalunkon létrehoztunk egy Társadalomformálás keresztény értékek alapján című részt. Ebben egyrészt jó példákat mutatunk be a katolikus társadalmi tanítás gyakorlati megvalósítására rövid videofelvételek segítségével tíz alapelv köré csoportosítva, másrészt pedig a katolikus társadalmi tanítás dokumentumait, irodalmát minden eddiginél gazdagabban tettük elektronikusan elérhetővé magyar nyelven. Futó projektjeink közt említjük a Kerkai Jenő Népi Kulturális Tanodát, amely TÁMOP finanszírozású program keretében 36 hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolás gyermeknek nyújt sokoldalú segítséget ahhoz, hogy tanulmányait középfokú intézményben tudja majd folytatni.

 2015-ben milyen terveket szeretnének megvalósítani?

 – A KIFE életének legfrissebb fejleményei közé tartozik Senior Önkéntes programunk, melyben az osztrák Forum Katholischer Erwachsenenbildung in Österreich vezetésével egy Grundtvig 50+ projektben szenior önkéntesek időskorúak felnőttképzésére vonatkozó tapasztalatcseréjének megszervezésére nyílt lehetőségünk.

A KIFE életének elmúlt tíz esztendejére visszatekintve ki szeretném emelni azt a rendkívül ritka jelenséget, hogy az iroda munkatársai között mindig egymás munkáját kiegészítő, segítő együttműködés, szeretetteljes derűs légkör tapasztalható.

A 20 éve megfogalmazott küldetésünk nem változott. Elhivatottságunk és elköteleződésünk megvan arra, hogy keressük azokat a területeket, ahol szakmaiságunk, támogató szándékunk és lehetőségeink kibontakozhatnak.

Medveczky Attila