vissza a főoldalra

 2015.05.22. 

Aki a köz pénzét tőzsdére viszi, felelőtlenül hazardíroz

A szocialista kormányok nem kártalanították a regnálásuk alatt bedőlt cégek ügyfeleit

Witzmann Mihály országgyűlési képviselőt, a brókerbotrányokat vizsgáló parlamenti albizottság fideszes tagját a testület feladatáról, munkájának következményeiről, az ügy gyors rendezésének feltételeiről kérdeztük.

 Mit a testület legfontosabb feladata, célkitűzése?

 – Mindenképpen időszerű és szükségszerű volt az albizottság megalakulása, hiszen az elmúlt hetekben, hónapokban számos pénzügyi visszaélésre derült fény. A Költségvetési Bizottságon belül megalakult albizottság célja a becsapott emberekkel szemben elkövetett pénzügyi visszaélések széles körű feltárása, az igazság kiderítése és az ügy megnyugtató lezárása. Lényeges, hogy az albizottsági munka eredményeként feltárt tényanyagok alapján olyan törvényi garanciák kerüljenek be a magyar jogrendbe, amelyek megteremtik a lehetőséget a trükközések kizárására és a kiskapuk bezárására. Az albizottság fontos feladata a közvélemény tájékoztatása annak érdekében, hogy a lakosság tisztán láthassa, mi vezetett a visszaélés-sorozathoz. Ki kell deríteni, hogy kik és hogyan vettek részt az elkövetett gazemberségekben. Úgy gondolom, hogy mindannyiunk célja és érdeke az, hogy többé ilyen jellegű visszaélések ne forduljanak elő Magyarországon.

 Hány évre visszamenőleg vizsgálják a befektetési szolgálatok működését?

 – Ezt előre nehéz megjósolni. Az albizottság munkája során feltárt érdemi információk, adatok és tények fogják meghatározni, hogy hány évet kell visszamennünk időben, de talán nem is ez a lényeg. A lényeg a bajba jutott emberek kártalanítása, a felelősök megtalálása és a jogszabályi szigorítások megfelelő előkészítése. A kormányzati intézkedések is éppen azt a célt szolgálják, hogy a kártérítések minél hamarabb lezáruljanak. Az Országgyűlésnek pedig olyan szigorú törvényeket kell alkotnia, melyek megakadályozzák, hogy a jövőben ne tudjon senki ilyen pénzügyi visszaéléseket elkövetni. Az albizottság tagjaként úgy vélem, hogy nem maradhat büntetlenül egyetlen ilyen csalássorozat sem. Természetesen a nyomozás és a szankcionálás már az ügyészség és a bíróság feladata lesz.

 Az első albizottsági ülésre egyik korábbi PSZÁF-vezető sem ment el. Ez mennyiben nehezíti meg a munkájukat?

 – Április 23-ai ülésünkre a PSZÁF két korábbi vezetőjét is meghívtuk, de sajnálatos módon egyikőjük sem jött el, így az általunk megfogalmazott kérdéseket sem tudták megválaszolni. Egyértelmű, hogy mindez az ügy gyors rendezését és a tisztánlátást nem segíti. Az mindenesetre sokat sejtet, hogy akik korábban a pénzügyi szervezetek feletti felügyeletet gyakorolták, nem voltak hajlandóak eleget tenni egy olyan meghívásnak, amelyen az ő egykori tevékenységükkel kapcsolatban szerettünk volna tájékozódni. Felmerülhet a kérdés, hogy egy volt állami vezető, aki közpénzből kapta a fizetését, milyen alapon teszi meg azt, hogy egy ilyen lényeges meghallgatásra nem jön el.

 Somogy megye 4-es választókerületének képviselője. A körzetben van-e olyan önkormányzat, amelyet érintett a brókerbotrány?

 – 71 település található a választókörzetemben, melyek közül egy önkormányzatot érint a brókerbotrány. Gölle önkormányzatának több mint harminc millió forintos betétje ragadt a Buda-Cashhez köthető DRB Bankban. Fontos azonban kihangsúlyozni az önkormányzat vétlenségét, ugyanis a település nem felelőtlen kockázatvállalás miatt került ebbe a helyzetbe, hanem pusztán azért, mert egy olyan banknál vezette a számláját, amelyet a botrány elsodort. Tehát esetükben vétlen áldozatról beszélhetünk. Szerencsére a közelmúltban megszületett kormánydöntés értelmében, egy közel kétmilliárd forintos keretből, a bajba került települési önkormányzatok bennragadt betéteinek kártalanítása is megtörténik. Ennek köszönhetően a gölleiek problémája is megnyugtatóan rendeződik. Nagyon fontos azt is megemlíteni – bár az én választókörzetemet nem érinti –, hogy voltak olyan települések, ahol az adott önkormányzat a megtakarításait tőzsdei brókerkedéssel próbálta megsokszorozni. Az adófizető állampolgárok joggal tehetik fel a kérdést, hogy egy önkormányzat mindezt megteheti-e törvényesen. Nos, a válasz erre az, hogy amennyiben a képviselő-testület így dönt, akkor jogszabályi akadálya ennek nincsen. Azt azonban illik szem előtt tartani, hogy a tőzsde bár magasabb hozamot ígér, de nagyobb kockázattal is jár. Ezért állítom azt – amit már korábban is nyilatkoztam –, hogy aki a köz pénzét tőzsdére viszi, felelőtlenül hazardíroz.

 Az albizottság munkájának befejeztével mire lehet számítani?

 – A vizsgálat lezárultával, az albizottság által feltárt eredmények a főbizottság, tehát a Költségvetési Bizottság elé kerülnek. Egyedi jogi felelősség megállapítására testületünknek nincs lehetősége. Arról, hogy ennek a munkának mi lesz a konkrét hozadéka, majd akkor tudunk nyilatkozni, ha a feladatot már elvégeztük. Ennek a folyamatnak jelenleg az elejénél tartunk, de minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a becsapott emberek érdekében mihamarabb lezárhassuk a munkát.

 A károsultak szempontjából, hogyan ítéli meg a helyzet rendezését?

 A közelmúltban elindult kártalanítások kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a rendszerváltás óta soha nem kaptak a károsultak ilyen jellegű kormányzati segítséget, mint most. A szocialista kormányok idején bedőlt cégek – például Baumag, Globex – károsultjait sosem kártalanították. A Hajdú-Bét károsultak esetében is csak jóval később került sor erre, a Fidesz kormány döntése alapján. A befektetési szolgáltatók a szocialisták nyolc éves kormányzása alatt zavartalanul működhettek. A baloldali kormányok a botrányok kirobbanása után nem hogy szigorították volna a pénzügyi szolgáltatók működését, hanem még lazítottak azok ellenőrzésén. A közelmúltban ezzel szemben azt láthattuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank az első adandó alkalommal feltárta a visszaéléseket a Buda-Cashnél. A Buda-Cash-hez tartozó bankcsoportok lakossági, kis- és középvállalkozói, egyházi, őstermelői és civil szervezeti ügyfelei esetében már közel 100%-ban megtörténtek a kártalanítások. A legutóbbi kormánydöntés értelmében pedig a bajba került önkormányzatok bankszámlákon „ragadt” betéteit is megtérítik. A Quaestor károsultak számára létrehozott kárrendezési alap, a Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanításával együtt 30 millió forintig kártalanítja az ügyfeleket. Ez közel 32 ezer embernek jelent megnyugtató megoldást, és mindössze 73-an vannak, akik ezen értéket meghaladó befektetésekkel rendelkeztek. Amennyiben ők nem fogadják el a 30 milliós kártalanítást, természetesen továbbra is lehetőségük lesz a polgári peres eljárások lefolytatására. Fontos kihangsúlyozni, hogy a kártalanítási alap nem az adófizetők pénzéből, hanem a Beva, illetve a befektetési vállalkozások, illetve. pénzintézetek befizetéseiből kerül felállításra. A Quaestor-károsultak kártalanítása csak ideiglenes terhet jelent a pénzügyi szektornak, hiszen a kártalanításra megelőlegezett összeget a bankok visszakaphatják majd a zárolt vagyonokból. Ugyanis a szintén közelmúltban elfogadott vagyonzárolási törvény biztosítja a pénzintézetek számára, hogy a kártalanítások után a csődbe ment brókercégek vagyonából „visszapótolják” a kártalanítási-alap miatt megélt veszteségeiket.