vissza a főoldalra

 2015.05.29. 

Tovább erősödnek az agrárkapcsolatok hazánk és Oroszország között

Nem akarjuk, hogy az orosz piacba befektetett eddigi munkánk hiábavaló legyen

Az Oroszországi Föderáció mezőgazdasági miniszterhelyettesével, Sesztakov Ilja Vasziljeviccsel tárgyalt Moszkvában Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A találkozó kiemelt témái között szerepelt az állattenyésztés, a növénytermesztés, a vetőmagtermesztés, a GMO-mentes élelmiszerek és takarmányok előállítása. Eredményként könyvelhető el, hogy az Oroszországi Föderáció a GMO-mentesség mellett kötelezte el magát. Államtitkár urat a magyar–orosz közös befektetési projektek lehetőségeiről kérdeztük.

 Ki kezdeményezte az orosz és a magyar agrártárca vezető helyetteseinek találkozóját?

 – Miniszterhelyettes kollégámmal, Sesztakov Ilja Vasziljeviccsel a Magyar–Orosz Mezőgazdasági Munkacsoport keretében találkoztam, az ülés levezető társelnökei voltunk. Ezt a munkacsoportot a Magyar Köztársaság Kormánya és az Orosz Föderáció Kormánya között a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén megvalósuló gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésről szóló egyezmény alapján hozták létre.

 Áttekintették a magyar–orosz közös befektetési projektek lehetőségeit is?

 – Az orosz fél az ülést megelőzően tájékoztatást küldött az oroszországi mezőgazdasági befektetési lehetőségekről. A munkacsoport ülésére a terméktanácsok és cégek is delegáltak képviselőt, hogy személyesen is konzultáljanak a lehetséges projektekről. A vetőmagtermesztés, szarvasmarha-tenyésztés és a baromfi – elsősorban a víziszárnyas – tenyésztés területén mutatkozik érdeklődés az együttműködésre.

 A kölcsönös szankciók nem gátolják-e a programok megvalósítását?

 – Nem, mert befektetésekről van szó, nem pedig kereskedelemről, Oroszország tilalma csak az áruforgalmat érinti.

 Bizonyára célként határozták meg a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedését. Ezt jelenleg meg lehet valósítani, mikor elvileg nem lehet magyar terméket bevinni Oroszországba?

 – Igen, a törvényileg lehetséges kereteken belül szeretnénk növelni kereskedelmi forgalmunkat, nem akarjuk, hogy az orosz piacba befektetett eddigi munkánk hiábavaló legyen. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy az embargó az orosz kivitelünknek csak 30%-át érintette. A tilalmi listán nem szereplő termékek kereskedelme továbbra is szabad.

 A szankciók következményeként szám szerint mekkorát bukott a magyar agrárkereskedelem?

 – A KSH adatai szerint a 2013. évi 265,7 millió eurós orosz agrárkivitelünkből (a teljes magyar éves agrárkivitel több mint 8 milliárd euró) mintegy 78 millió eurónyi árut érintett a tiltás, de ez az összeg nem egyenlő az embargó következtében keletkezett kár összegével. A kiviteli számokból látszik, hogy az orosz közvetlen exportunk 2014-ben mintegy 37 millió euróval csökkent 2013-hoz képest. Az embargó következtében leginkább a zöldség-gyümölcs, a tej és tejtermék, valamint a baromfi és sertés ágazatban voltak tapasztalhatóak feszültségek. A sertés ágazat esetében árnyalja a képet, hogy valójában már 2014. február óta nem lehetett Oroszországba élő sertést és sertéshúst exportálni a sertéspestis okán bevezetett importtilalom miatt. Ugyanakkor sikerült a más exportpiacokon adódó lehetőségek kihasználásával az agrártermékek kivitelének növelése, illetve a várt exportcsökkenés mérséklése. Az egyes, az orosz embargó által érintett termékek esetében (pl. élő szarvasmarhafélék; élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék) az orosz exportcsökkenésnél nagyobb mértékben csökkent a kivitelünk (vagyis más országokban is vesztettünk piacot), ugyanakkor az orosz exportkiesés mértékénél akár jóval nagyobb mértékben sikerült más piacokra exportálni ezen termékek nagy részét (pl. sertéshús, baromfihús, fagyasztott zöldség, élelmiszerkészítmények stb.), vagyis más országokban szereztünk az oroszt meghaladó piacot.

 Az orosz embargó miatt az EU mennyire kártalanította a magyar termelőket?

 – A válság hatásainak kezelésére az EU szintjén született jogszabályok a korlátozott anyagi erőforrások és a végrehajtással kapcsolatos nehézségek miatt csak minimálisan tudták ellensúlyozni az érintett ágazatokban a piaci árak csökkenését. A zöldség-gyümölcs ágazatban hazánk közel 3000 tonna almát tudott közösségi támogatás segítségével a piacról kivonni, mely a rekordmennyiségű almatermés fényében elhanyagolható. Az európai szinten néhány tízezer tonnát megmozgató sertés magántárolási intézkedésből mindössze 300 tonnát használtunk ki, míg a sovány tejpor és a vaj intervenciós, illetve az egyes sajtokra vonatkozó magántárolási intézkedésekben költség–haszon megfontolásokból részt sem vettünk. Összességében véve, az egyes érintett ágazatok európai termelési adatainak fényében a meghirdetett és az igénybe vett közösségi támogatás nem tudott döntő befolyást gyakorolni a piaci helyzet normalizálására, legjobb esetben is csak az árak csökkenésének mértékét sikerült velük lassítani.

 Nehéz lesz az orosz piac visszaszerzése?

 – Az orosz piac nagysága és a tilalom miatt módosult ottani behozatali és termelési szerkezet miatt ma még nehéz megmondani az egyes termékek tekintetében, hogy mennyire lesz tartós a tilalom által okozott veszteség. Hazánk a nem érintett termékek kereskedelmének fenntartásával és a „keleti nyitás” programban rejlő lehetőségek kiaknázásával mindent megtesz a piac megtartása érdekében. A keleti nyitást 2015-ben is folytatni kívánjuk, a jelentős oroszországi vásárokon folyamatosan, 2015-ben is részt veszünk, hiszen a szankciók várható feloldását követően így vállalataink helyzeti előnyre tehetnek szert. Így állami támogatással hazánk is részt vett, illetve vesz a Prodexpo Moszkva (2015. február 9–13.; az Agrármarketing Centrum támogatásával), az IPLS Private Label (2015. március 25–26.; a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. támogatásával), valamint az Arany Ősz (2015. októberben; a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. támogatásával) oroszországi élelmiszeripari és agrárkiállításokon. A magyar közösségi megjelenés célja az orosz piacon már jelenlévő cégek hagyományos termékeinél a piaci pozíció megőrzése, továbbá néhány jellegzetes magyar élelmiszer felvonultatása mellett a jelen viszonyok között jobban eladható termékek piacra segítése. A részvétel célja továbbá új vállalkozások, termelők és termékek piaci tesztelése, a meglévő partnerekkel való kapcsolattartás, új partnerek felkutatása, valamint olyan kis- és középvállalkozások megjelenésének támogatása, amelyek nem rendelkeznek kellő anyagi forrással, hogy önállóan is kiállíthassanak. Az embargó ellenére nem csökkent az orosz élelmiszeripari kiállításokon való magyar megjelenés, mert tudatosan készülünk az embargó esetleges megszüntetését követő időszakra.

 Más EU-s ország is nagyot bukott a szankciók bevezetésével?

 – Erre a kérdésre nehéz pontos választ adni. A rendelkezésre álló kiviteli adatok és a megtett intézkedések fényében lehet hozzávetőleg megmondani, mekkora veszteséget jelenthetett ez egyes tagállamoknak. Az EU mezőgazdasági termékeinek Oroszországba irányuló kiviteléből kiindulva kijelenthetjük, hogy a tilalom életbelépése az export közel felét érintette, így ezeknek a – több milliárd euró értékű kivitelt jelentő – termékeknek hirtelen más piacot kellett találni. Ez egyrészt elkerülhetetlen árcsökkenéshez vezetett a közösség belső piacán, ugyanakkor megnyitotta az export diverzifikáció előtt a lehetőséget. Az embargó miatt kialakult árcsökkenést valamelyest mérsékelték az Európai Bizottság közvetlen piaci intézkedései, illetve az ebből fakadó tagállami kiegészítő intézkedések, továbbá a hosszú távú stabilizáció szempontjából fontos európai bizottsági, agrárpromóciós intézkedésekre fordítható összegek emelkedése. Ez utóbbi is hozzájárult ahhoz, hogy az EU tagállamainak – köztük Magyarországnak is – sikerült a más exportpiacokon adódó lehetőségek kihasználásával az agrártermékek kivitelének növelése.

 A GMO-mentes élelmiszerek és takarmányok előállítása terén milyen megegyezésre jutottak a tárgyaló felek?

 – A GMO-mentes élelmiszer és takarmány előállítás témakörét illetően az Oroszországi Föderációban folytatott kétoldalú megbeszélésen tájékoztattuk az orosz felet a hazai GMO-mentes stratégiáról, valamint részletesen ismertettük az orosz féllel Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úr „Szövetség a GMO-mentes Európáért” című kezdeményezését. A magyar fél érdeklődésére, miszerint adott esetben az orosz fél tudna-e GMO-mentes szóját biztosítani, válaszul arról tájékoztattak, hogy Oroszország is GMO-mentes stratégiát folytató ország. Jelenleg folyamatban van a GMO-kat szabályozó szigorú törvény elkészítése. Tájékoztatták továbbá a magyar felet arról is, hogy Oroszországban szóját nem termelnek akkora területen, hogy exportálni tudnának. Sőt Oroszország is fokozni kívánja a szója hazai termelését és annak takarmányozásban való hasznosítását. Az orosz fél rendkívül nyitott az együttműködésre, és alapvetően támogatják a magyar irányvonalat. Továbbá kifejezett érdeklődést mutattak arra vonatkozóan, hogy jelenleg Magyarország hogyan tudja összeegyeztetni GMO-mentes politikáját a WTO szabályokkal. Konkrét megállapodás nem született.

 Hogyan képzelik el a két ország tudományos együttműködését?

 – A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ intézetei – részben a már meglévő vagy korábban meglévő együttműködés bázisán – számos kooperációs javaslattal élt. Az ülésen ezekről is egyeztettünk, illetve a javasolt együttműködési területekről és témákról írásban is tájékoztattuk az orosz partnereket. Az alábbi kutatási területeken látunk perspektívát az együttműködésre.

Biotechnológia: transzgénikus háziállat-modellrendszerek a betegségek és terápiák tesztelésére, mezőgazdasági vírusdiagnosztikai és szövettenyésztési eljárások fejlesztése, molekuláris biológiai eljárások az abiotikus stressz-nemesítésben, genomikai kutatások, szimbiotikus nitrogén-kötés.

Erdészet: invazív fajok (kőrisrontó karcsú díszbogár, Agrilus planipennis) elleni küzdelem, Az ültetvényszerű fatermesztési technológiák fejlesztése, különös tekintettel a klímaváltozás hatásaira száraz erdőssztyep területen, agroerdészeti rendszerek fejlesztése.

Gyümölcstermesztés: csonthéjas, héjas és bogyós gyümölcsfajok genetikai anyagának cseréje, csonthéjas, héjas és bogyós gyümölcsfajok újabb nemesítésű fajtáinak cseréje adaptációs vizsgálat céljából, valamint termesztés-technológiai innovációk (művelési rendszer kísérletek, termesztés-technológiai újítások) területe.

Öntözés és rizstermesztés: a rendelkezésre álló vízkészletek fenntartható hasznosítása, a klímaváltozás termelésre gyakorolt hatásainak mérséklése, a rizstermesztés fejlesztése.

Mezőgazdasági gépesítés: a fenntartható mezőgazdasági újratermelést elősegítő szántóföldi gépesítési megoldások.

Édesvízi haltenyésztés: a pontytenyésztés genetikai alapjainak javítása; intenzív, megújuló természeti erőforrásokra alapozott haltermelési technológiák fejlesztése a fenntartható halgazdálkodás érdekében; tapasztalatcsere halfajok és –fajták szaporítási és termelési technológiájára vonatkozóan; tenyésztett halak genetikai anyagának cseréje, különös tekintettel a tokfélékre; haltakarmányozási rendszerek fejlesztése.

Élelmiszer-tudományok területén modern korunk társadalmában folyamatosan változó, tágan értelmezett fogyasztói élelmezési igények és trendek feltárása, valamint az ezeknek megfelelő termékek és gyártástechnológiák fejlesztése, az élelmiszer-biztonsági kockázat csökkentése.

Állattenyésztés és takarmányozás területén élettani, szaporodásbiológiai és takarmányozási kutatások, valamint komplett tenyésztőtelepek és vágóhidak létesítésében való közreműködés szerepel a prioritások között.

Medveczky Attila