vissza a főoldalra

 2015.05.29. 

Hazánk tranzitországból célországgá válhat

Drasztikus ütemben nő az illegális határátlépők száma

Már a választópolgárok postaládájába került a bevándorlás témáját körüljáró nemzeti konzultáció kérdőíve. A nemzeti konzultációval mindenkinek lesz lehetősége arra, hogy elmondja véleményét az illegális migrációról. Dr. Pósán László országgyűlési képviselő arra kéri a kormányt, tegyen meg mindent az európai fórumokon annak érdekében, hogy a menekültkérdéssel az unió végre érdemben foglalkozzon.

 Debreceni választókerületének lakosai miként viszonyulnak a helyi menekülttáborhoz?

 – Képviselőként az elmúlt években nap mint nap szembesültem azokkal a problémákkal, melyeket egy menekülttábor a helyi lakosság körében okozhat. Városunkban működik az ország egyik legnagyobb befogadó állomása, a menekülttábornak otthont adó laktanya azonban egy lakóövezet kellős közepén van, ami a mindennapok során elég komoly problémákat vet fel. A debreceni menekültállomás a délszláv-háború idején jött létre. S akkoriban a létesítmény még nem okozott gondokat, ennek egyik oka, hogy a határainkhoz közel zajló háború megerősítette a lakosság empátiáját. Tehát szimpatizáltak a menekültekkel. A másik ok; akkor olyan menekültek érkeztek, akik azonos európai kultúrkörből származnak. Sőt akkor a menekültek létszáma sem volt olyan nagy, mint jelenleg. Az igazi problémák akkor kezdődtek el, mikor Magyarország az EU tagjává vált, és az uniós általános irányelvek – melyek a migrációra és a bevándorlás kérdésére is vonatkoztak – betartására kényszerítettek bennünket, és így más kultúrkörből, más civilizációs háttérrel rendelkező személyek is átléphették illegálisan a határt. Az ő magatartásuk nem egy esetben botrányos volt, sőt többször bűncselekményeket is elkövettek. Ennek eklatáns példája volt, mikor két algériai férfi késsel fenyegetőzve az utcán kirabolt két diáklányt. Magyarországon az EU-s csatlakozásig az úgynevezett idegenrendészeti őrizetbe vétel intézménye működött. Tehát a táborok zártak voltak, ami a lakosság és menekültek közti érintkezés lehetőségét korlátozta. Majd az unió azt fejtette ki, hogy ez helytelen, és a táborok az EU-s direktíva miatt nyitottá váltak. Ez azt jelenti, hogy akárki átlépte a határt, aki semmilyen személyi okmánnyal nem rendelkezett, s azt állította magáról, hogy menekült, menekültstátuszt kapott. Erre a helyzetre reagált az Orbán-kormány, mikor 2013-ban bevezette a menekültügyi őrizetet, ami nem ellentétes az uniós joggal. Ám a menekültügyi őrizet nem az egész táborra, hanem egyes személyekre vonatkozik. Ezért nem jelentett olyan védelmi eszközt, mint a korábbi szabályozás. S ezzel párhuzamosan drasztikus ütemben nőtt az illegális migránsok aránya, ami hatalmas problémát okoz különösen a tábor környékén élők számára. Kiemelendő, hogy Debrecenben nagyon sok külföldi diák tanul – ők a megyeszékhely számára komoly gazdasági potenciált jelentenek –, s velük a lakosok szimpatizálnak, tehát szó sincs arról, hogy a város lakói idegengyűlölők lennének – ők rendpártiak. Kifejezetten az illegális migrációval kapcsolatban alakult ki ellenérzés, hiszen a határátlépésnek ez a módja önmagában is törvénysértő.

 Debrecen városa számára a menekültállomás léte többletköltséggel is jár?

 – Járt, és kétségtelen, hogy járhat is. Amikor 2013 és 2014 fordulóján az illegális határátlépés miatt hirtelen jelentősen megnőtt a migránsok száma a menekülttáborban, akkor a látványosan romló közbiztonságérzet azt igényelte, hogy a város 1 millió forintos többletforrást adjon a polgárőröknek, hogy növeljék az ellenőrzések számát. A tábort alapvetően nem a városi, hanem a központi költségvetés tartja fenn. Emlékezzünk vissza 2013-ra, amikor a debreceni táborban tömegverekedés volt, amit 600 rendőr tudott csak megfékezni. Ennek a rendkívüli akciónak bizonyára volt egy előre nem kalkulált költségvonzata. Debrecen városa inkább járulékos, elszenvedett kárral szembesül. Lehet, hogy bagatellnek tűnik, amit mondok, de azzal, hogy a tábor lakói bliccelnek a tömegközlekedési járatokon, megkárosítják Debrecen városának költségvetési bevételét.

 A jelenleg hatályos magyar törvények szerint mennyi ideig tartózkodhatnak az illegális határátlépők hazánkban?

 – Semmilyen időhatár ebben az ügyben nincs megjelölve. Ráadásul, amíg az egyes személyeket érintően le nem zárul az idegenrendészeti eljárás, aminek komoly költségvonzata van, addig az illegális bevándorló a tábor lakója lehet. S azt is igen nehéz megállapítani, hogy igazat mond-e az, aki személyes okmányokkal nem rendelkezik, s azt állítja, hogy elűzték hazájából. Vannak, akik gazdasági migránsként érkeznek, s szeretnének Európa más országaiba eljutni, másoknak valóban az élete forgott veszélyben. E kettő között óriási a különbség. A legtöbb illegális bevándorló megpróbál továbbjutni Nyugat felé.

 Ez nekünk miért rossz?

 – Azért, mert ha egy illegális bevándorló teszem föl Berlinben egy igazoltatásnál lebukik, s kiderül, hogy Magyarországnál lépte át a schengeni határt, akkor hazánkba toloncolják vissza Németországból. Ezután az ő ellátása, orvosi kezelése mind a magyar állam költségvetését terheli. S ha ilyen arányú az illegális bevándorlás egész Európában, s Magyarországon, akkor ez igen súlyos tehertétel. Ráadásul Németországban, Ausztriában szigorítást terveznek ezen a területen, így fennáll annak a veszélye, hogy egyre több illegális migránst visszatoloncolnak Magyarországra. S ez a magyar büdzsé számára óriási kiadást jelent. De nem csak a magyar, hanem a nálunk gazdaságilag jóval fejlettebb országokban is. Erre egy példa: az USA-ban szigorú kvótát vezettek be a migrációval kapcsolatban, és főleg a déli határt igen erősen őrzik. Kerítéseket építettek a mexikói határnál, melyeket fegyveresek őriznek.

 Szükséges a magyar határok szigorúbb ellenőrzése?

 – Természetesen szükséges. A schengeni határvédelem eszközrendszere a bűnözői csoportok által szervezett tömeges illegális migrációval szemben sajnos csődöt mondott. S ezek a bűnözői klikkek arra apellálnak, hogy az EU országai humanitárius megfontolásból befogadják a menekülteket. Ezért egész Európában foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. A görögök például azt mondták, hogy minden migráns kezébe adnak egy úti passzust, hogy azzal menjenek egész Európába, ha az unió nem változtat álláspontján. Előbb-utóbb eljutunk odáig, hogy az olaszok és a spanyolok is így tesznek. Ezért is kérem arra a magyar kormányt, tegyen meg mindent az európai fórumokon annak érdekében, hogy a menekültkérdéssel az unió végre érdemben foglalkozzon. S nagyon jónak tartom azt, hogy a kormány e kérdésben is meg kívánja ismerni az emberek véleményét. A nemzeti konzultáció lényege, hogy a kormány az adott helyzetben el tudja mondani, hogy miként vélekednek a választópolgárok az illegális bevándorlás ügyéről.

 Elképzelhető, hogy hazánk tranzitországból célországgá válhat?

 – Ez is bekövetkezhet. Várhatóan a brüsszeli tétlenség miatt jó néhány ország megpróbálkozik majd saját hatáskörében lépni, s mindez azzal is járhat, hogy hazánk valóban célországgá válik.

 A hazai liberális képviselők ellentétes véleményen vannak a kormánypártiak menekültügyre vonatkozó elképzelésivel?

 – A magyarországi liberálisok szerint, amit mi teszünk az szinte ördögtől való és borzasztó. Egyesek még rasszistának is nyilvánítják a kormánypártiak ez irányú megfogalmazásait, s emellett lényegében azt mondják, minden úgy jó a menekültkérdésben, ahogy jelenleg. Azt javaslom a magukat jogvédőnek nevező liberálisoknak, hogy ne budai fényűző lakásaikból mondják meg, mit kell tenni, hanem néhány hónapot töltsenek egy menekülttábor mellett.

Medveczky Attila