|
 2015.03.06.
A Kárpát-medence
szórványmagyarságát segítő program indul
A közösségi hálózatok kiépítése hosszútávon megállíthatja
a magyarság számarányának csökkenését
Potápi Árpád
János nemzetpolitikáért felelős államtitkár: a
program az egykori monarchia területére terjed majd ki, érintve
Csángóföldet, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát,
Dél-Lengyelországot egyaránt. Ezzel a projekttel alapvetően
nem az emigráció magyarságát, hanem a Kárpát-medencében élőket
szeretnék megcélozni.
Miért döntött úgy a kormány, hogy elindítja a Kárpát-medence
szórványmagyarságát segítő programot?
–A program alapvető célja, hogy a szórványterületeken
fogyásban lévő magyarság identitását megerősítse, segítse
a már meglévő kinti közösségek munkáját. Célunk továbbá,
hogy amennyiben nincsenek ilyen helyben működő közösségek,
az ösztöndíjasok a helyi magyarsággal közösen létrehozzák
azokat. Így elkezdődhet a közösségi hálózatok kiépítése,
amely első körben lassíthatja, hosszútávon pedig megállíthatja
és visszafordíthatja a magyarság számarányának csökkenését.
Miben különbözik ez a program a Kőrösi Csoma
Sándor nevét viselőtől? Mely területekre terjed ki?
–A Kőrösi Csoma Sándor Program 2013-ban indult 47,
tavaly 100 fővel. Idén szintén 100 főt tudunk kiküldeni a
diaszpóra magyarságához. Ez a program elsősorban az emigrációs
magyarsággal foglalkozik, célja, hogy a nyugati országokban segítse
megőrizni a magyar identitást, valamint erősítse a diaszpóra
és az anyaország magyarsága közti kapcsolatokat. A szórványprogram
ezzel szemben elsősorban az egykori Monarchia területére terjed ki, érintve
Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát,
Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát,
Macedóniát és Dél-Lengyelországot. Ez esetben a szórványban
élők közösségeire próbáljuk ráirányítani a figyelmet,
hiszen az asszimiláció szempontjából rendkívül fontos bástyáját
képviselik a külhoni magyarságnak.
A program segítségével megállíthatók az asszimilációs
folyamatok?
–Nagyon reméljük, hogy ezzel a programmal segíthetjük
a magyar közösségek megerősödését, az asszimiláció csökkenését,
illetve olyan eszköz lehet, amellyel könnyebbé tehetjük a külhoni
magyar tanárok, tanítók, papok munkáját. Bízunk benne, hogy
az ösztöndíjasok szervesen tudnak majd együttműködni a helyi
közösségszervező erőkkel.
A program megindítása előtt konzultálnak –e a szórványmagyarság
szervezeteinek képviselőivel?
–Természetesen felvettük a kapcsolatot a külhoni
szervezetekkel, akik segítettek a megfelelő helyszínek kiválasztásában.
Emellett meglátásaikat, észrevételeiket is beépítettük a
programba. Csak közösen tudunk sikeres munkát végezni. A közeljövőben
a Magyar Állandó Értekezlet szórvány szakbizottsága is ülésezni
fog a programmal kapcsolatban.
Pályázatokat, ösztöndíjakat is meghirdetnek a program
keretén belül?
–A program alapvetően az 50 ösztöndíjas kiküldésére
vonatkozik, ezért annak keretén belül más pályázatra,
illetve ösztöndíjra nem lesz lehetőség. A szórványközösségeket
azonban számos más módon is támogatjuk, így pl. a Bethlen Gábor
Alap pályázati konstrukcióiban, a nemzeti jelentőségű intézmények
és programok között.
Mi lesz a feladata annak az ötven fiatalnak, akiket kiküldenek
a magyar közösségekhez?
–Egy kisközösség életében számos feladat adódik:
meg kell szervezni a magyar oktatást, a hitoktatást, a gyerekek
délutáni foglalkozását, az ünnepségeket a nemzeti ünnepeken.
Az ilyen közösségek esetében a rendszeres találkozóknak nagy
szerepe van. Ezek lesznek az ösztöndíjasok legfontosabb
feladatai a mentorok útmutatásai alapján.
Ezek a fiatalok külön képzésben is részesülnek? S
gondolom lényeges, hogy ismerjék az adott ország nyelvét.
–Az egy hónapos pályázati időszakot követően, a kiválasztott
ösztöndíjasok ugyanúgy, mint a Kőrösi Csoma Sándor Program
esetében, magyarországi képzésen vesznek részt, hogy minél
felkészültebben vághassanak bele ebbe az embert próbáló
feladatba. Emellett valóban fontos, hogy ismerjék a fogadó ország
nyelvét, hiszen a szórványban a magyar nyelv ismerete nem
minden esetben elegendő.
Elképzelhető, hogy magyar tannyelvű iskolák is létrejönnek
a program keretén belül?
–A programnak nem az elsődleges célja, hogy magyar nyelvű
iskolákat hozzunk létre, ugyanakkor az ösztöndíjasok vállalhatják
magyar nyelvórák megtartását a szórvány közösségek
tagjainak. Reméljük, hogy lesznek olyan kisközösségek is,
amelyekben újraindul a magyar nyelvű iskolai oktatás az ösztöndíjasaink
munkája nyomán.
Mekkora költséget rendel a kormány ehhez a programhoz?
–A program körülbelül 350 millió forintból kerül
megvalósításra.
Mennyire volt tavaly sikeres a Kőrösi Csoma Sándor
Program?
–A Kőrösi Csoma Sándor Program mind a visszajelzések,
mind az ösztöndíjasok beszámolói alapján rendkívül sikeres
volt. A kinti szervezetek egyértelműen jelezték, hogy továbbra
is szükség van erre a programra, hiszen ennek köszönhetően
elindult egy közösségszervező folyamat. A program idén is
folytatódik.
Medveczky Attila
|
