vissza a főoldalra

 

 

 2015.03.06. 

Az emberek zsebében több pénz marad

Jó hír, hogy a napokban hagyott jóvá az Európai Unió öt operatív programot

2014 negyedik negyedévében 3,4 százalékkal nőtt a GDP a KSH friss adatai szerint, így továbbra is stabil és erős a gazdasági növekedés. Mi áll a növekedés hátterében?

 –A GDP-re vonatkozó legfrissebb adatok – amelyek a napokban láttak napvilágot – nemcsak a piaci várakozásokat haladták meg, hanem még a Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi előrejelzéseit is. A számok egyértelműen azt igazolják, hogy elmaradt a hazai gazdaság teljesítményének elemzők szerint várt érdemi lassulása – sőt, pont ennek az ellenkezőjéről bizonyosodhattunk meg: Magyarország továbbra is kiemelkedően teljesít. A stabil növekedés hátterében egyszerre több makrogazdasági tényező áll, mint például a belső kereslet élénkülése, a fogyasztás bővülése, az ipari termelés töretlen lendülete, a pozitív külkereskedelmi mérleg, illetve a foglalkoztatottak számának növekedése. Mindezek a kormány tudatos gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetőek.

 A magyar gazdaság ágazatai közül melyek nyújtottak kiemelkedő teljesítményt?

 –Általánosságban elmondhatjuk, hogy szinte minden ágazat rendre dinamikus növekedést mutat az utóbbi időszakban. Ha mégis szeretnénk egyet megemlíteni, akkor elsősorban az ipar teljesítményét emelhetnénk ki: a tavaly novemberi 5,8 százalékos növekedést követően, decemberben már 7,1 százalékkal erősödött az ágazat. A 2014-es évben összességében 7,6 százalékkal bővült a termelés 2013-hoz képest. Ez összhangban áll a kormány újraiparosítási politikájával, amelynek célja, hogy az ipari termelés arányát a hazai össztermék 30 százalékára növeljük, s ezzel a térség, sőt az Európai Unió legiparosodottabb államává válhasson Magyarország.

 A háztartásoknál keletkező többlet megtakarítás is gyarapította a fogyasztást?

 –Ha az emberek zsebében több pénz marad, akkor abból növelhetik a megtakarításaikat, vagy pedig fogyasztási cikkekre fogják inkább elkölteni. A kormány adópolitikájának középpontjában a jövedelmet terhelő adók mérséklése áll, hogy ezzel is növelhesse a magyar családok szabadon felhasználható jövedelmét. A családi adókedvezmény rendszere, a rezsicsökkentés programja, valamint az alacsony infláció mind-mind a háztartások fogyasztásának bővülését eredményezik.

 Az Európai Unió gazdasági ciklusai mennyire van hatással a magyarországi gazdaság helyzetére?

 –A hazai gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően – amelyeket az utóbbi hetekben az OECD és az IMF is elismert – az Unió gazdasági ciklikusságaira a magyar gazdaság egyre immunisabb. Erre a legszembetűnőbb példa, hogy a kimagasló növekedést úgy is tudjuk tartani, hogy sajnos a külső kereslet még mindig nem érte el a válság előtti szintet. De ahogy már említettük, az ipar dinamikus bővülésének, valamint a szolgáltatói szektor fellendülésének köszönhetően európai összehasonlításban a magyar növekedés valószínűsíthetően az élvonalban marad.

 Miként lehet elérni, hogy a gazdasági növekedés szerkezete stabillá, kiegyensúlyozottabbá és hosszú távon is fenntarthatóvá váljon?

 –A kormány az elmúlt években számtalan intézkedést tett annak érdekében, hogy beindítsa a gazdasági növekedést. Ehhez kapcsolódik az a tudatos és kiszámítható gazdaságpolitika, amellyel garantálja, hogy mindez fenntartható legyen. A magyar gazdaságban már 2013-ban megindult az elmozdulás egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába. Az utóbbi negyedévekben ez a pozitív trend tartóssá vált. A folyamatosan pozitív makrogazdasági adatok pedig ezt egyértelműen igazolják. A nemzetgazdasági tárca biztosra veszi, hogy a korábban vártnál hamarabb, az idei év első hónapjaiban a magyar gazdaság kibocsátása eléri a válság előtti szintet.

 Az erős növekedési adatok az adósságráta csökkenését is elősegíthetik?

 A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 77,3% volt az államadósság 2014 végén, amely megegyezik a 2013. december végi értékkel. Az államadósság-ráta 2014. év végi csökkentését nem segítette a nemzetközi gazdasági környezet, viszont a hazai gazdaságpolitikai döntéseknek (például a devizaarány folyamatos csökkentése, a lakossági állampapír arányának növekedése, a befektető környezet optimalizálása stb.) köszönhetően viszont sikeres volt az adósságkezelés, s ez a tendencia folytatódni fog a közeljövőben is.

 Elképzelhető, hogy a kormány módosítja-e az idei 2,5%-os inflációs előrejelzést?

 –Januárban 1,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint az előző év azonos időszakában. A legfrissebb adat sorozatban ötödik alkalommal mutat negatív értéket. Az inflációt leszorító tényezők közül az üzemanyagár-csökkenés volt a legjelentősebb, amely egész Európában negatív inflációt okozott. 2015 egészében alacsony árdinamikára számítunk, ezért inkább a külső hatások által kevésbé érintett termékkörök (alkohol- és dohánytermékek, piaci szolgáltatások) esetében van esély a drágulásra.

 Az egyik baloldali napilapban azt írják, „az uniós pénzek megcsappanásával visszaesnek a beruházások, és az építőipar tündöklése sem folytatódhat.” Mi erről a véleménye?

 –Aki „az uniós pénzek megcsappanásáról” beszél, az biztosan nem követi figyelemmel a híreket. A nemzetgazdasági tárcát közvetlenül is érintő jó hír, hogy a napokban hagyott jóvá az Európai Unió öt operatív programot a 2014-2020-as költségvetési ciklushoz kapcsolódóan, amelyek közül három – gazdaságfejlesztési és innovációs OP (7,73 milliárd), terület- és településfejlesztési OP (3.97 milliárd) és a versenyképes Közép-Magyarország OP (927 millió) – minisztériumunkhoz kapcsolódik. Szerintem azok az ellenzéki félelmek, amelyek gazdasági visszaeséssel riogatnak, teljesen alaptalanok. A növekedés folytatódik majd szinte minden ágazatban, beleértve az építőipart is.

 Bízhatunk –e abban, hogy nyugati hitelminősítők felminősítik a magyar gazdaságot?

 –A tartósan stabil és kedvező magyar teljesítményt a piacok és a nemzetközi intézmények rendre elismerik, és sorra javítják a Magyarországra vonatkozó gazdasági várakozásaikat. Bízunk benne, hogy idén elindulnak a felminősítések, hiszen a magyar gazdaság teljesítménye és a makrogazdasági adatok nem adnak okot ennek ellenkezőjére.

 

Medveczky Attila