2015.03.13.
Hárít
a TESCO
A munkavállalók nevében kérjük a vállalat vezetőit, hogy
nevezzék meg a dolgozóknak a bezárások valódi okát és felelőseit
Bubenkó Csaba,
a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke:
azt nekem senki ne mondja, hogy a Csehországban történő üzletbezárásokról
a magyar kormány tehet. Etikátlannak tartom az olyan vezetői
magatartást, melynek során a vezetés nem képes beismerni működési
hibáit, és nem vállalja rossz döntéseinek következményeit
sem. A Tesco 13 üzletének bezárásához, még egyszer mondom,
semmi közünk.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete évek
óta hangoztatja, hogy a Tesco áruházakban nincs elegendő
munkaerő. Igaz, hogy részmunkaidős dolgozókat, diákmunkásokat
keresnek ennél a multinacionális vállalatnál?
– Ezzel kapcsolatban szakszervezetünket hivatalosan nem tájékoztatta
a vállalat, viszont eljutott hozzánk a munkavállalóktól olyan
információ, miszerint a Tesco áruházakban részmunkaidős
dolgozókat keresnek. Ennek az az oka, hogy március 15-én életbe
lép a vasárnapi munkavégzésről szóló jogszabály, s ezért
a munkáltató arra számít, hogy átalakulnak a vásárlási
szokások, s így lesznek olyan napok, például a szombat, amikor
többen keresik föl az áruházakat. Tehát ezekre a napokra
megfelelő létszámmal kell felkészülni, különben a pultoknál
és a pénztáraknál a vásárlók fél órákat állhatnak
sorba. Emellett az árufeltöltést is folyamatosan biztosítani
kell.
Elképzelhető, hogy elbocsátások lesznek a diákmunkások
miatt?
– Ezt nem gondolom, hiszen éppen részmunkaidőseket
keresnek. A diákmunkásokat elsősorban az árufeltöltésre és
a pénztári munkára alkalmazzák. Főleg az utóbbira, mert a pénztári
munka könnyen betanulható, s nem igényel hosszabb idejű felkészítést.
Emellett azt is figyelembe veszi a munkáltató, hogy a diákoknak
nem kell annyi bért fizetniük, mint a főállású
alkalmazottaknak. Mi úgy gondoljuk, ha egy vállalkozás jól
prosperál, akkor saját munkaerővel dolgozik. A saját munkaerő
megbízható és kiszámítható, s megbecsüli a munkahelyét. A
diák viszont gondolkodhat úgy, hogy ha nem tetszik neki az egyik
áruház, akkor a másikba kéri át magát. S az sem mindegy,
hogy az iskolaszövetkezet a diákot hová irányítja. A szakmaiság
jobban kialakul abban a munkavállalóban, akit határozatlan idejű
munkaszerződésben foglalkoztatnak. Sőt ha valakit először pénztárosnak
alkalmaznak, lehet, hogy annyira jól dolgozik, hogy idővel,
amennyiben képzettsége lehetővé teszi, humánerőforrás-menedzser
lesz belőle – erre több példát is tudok mondani. A diák
viszont nem kiszámítható munkaerő.
Akkor miért foglalkoztatják őket?
– Mert, ahogy említettem, kevesebb bért kell nekik adni,
s munkajogi szempontból is egyszerűbben tudják őket
foglalkozatni. A munkáltató a szövetkezettel és nem a diákkal
köt megállapodást. S ha a diákkal elégedetlen a vezető,
akkor felhívják az iskolaszövetkezetet, s közlik, hogy mást küldjenek
a helyébe. A főállású dolgozóktól viszont sokkal
bonyolultabb megválniuk. A diák munkavállalónak nem kell
szabadságot biztosítani. A főállású alkalmazott munkaidejét
be kell előre osztani; mondhatja a munkáltató, hogy nem kell
bejönnie egy nap a dolgozónak, de akkor is ki kell fizetnie a
szerződésben rögzített munkaóráért járó bért. A diákmunkást
viszont csak azon a napon foglalkoztatják, amikor úgy gondolják,
hogy nagyobb lesz a forgalom.
Ha már a bérezésről beszéltünk: valóban más bért
kap egy vidéki, mint egy pesti Tescóban dolgozó?
– Nem csak a Tescóra, hanem más kereskedelmi láncolatokra
is jellemző, hogy nem azonos béreket fizetnek különböző régiókban,
megyékben, az azonos munkakörben dolgozók számára. Ahol
munkaerőhiány van – például az osztrák határ környékén,
mert többen átjárnak dolgozni –, ott magasabbak a bérek. S
ahol munkaerőtöbblet, ott a bérek alacsonyabbak.
A lapokban szinte számháború zajlik, hogy a vasárnapi
nyitva tartás jelentős korlátozása miatt mennyien veszítik el
munkahelyüket. Egyes vélemények szerint több tízezren. Mennyi
dolgozójától válik meg a Tesco?
–Nem igaz, hogy a szabad vasárnap miatt munkavállalók tízezreit
küldik utcára. Az intézkedés a kereskedelemben azért sem járna
jelentős mértékű elbocsátásokkal, mert kevés a szakképzett
kereskedelmi dolgozó, létszámhiány jellemzi az ágazatot. A
kereskedelmi dolgozók tapasztalata szerint a legkisebb forgalmú
nap a héten a vasárnap. Így a vasárnapi zárva tartás esetén
a forgalom várhatóan átstrukturálódik a hét első hat napjára,
s nem jelent majd kiesést a költségvetés számára. A KDSZF
továbbra is kiáll a szabad vasárnap mellett. A kereskedelemben
dolgozók 85 százaléka nő, és fontos, hogy ők együtt
legyenek a családjukkal. Magyarországon „modernkori
rabszolgatartó társadalmat” vezettek be a multik, így a
munkavállalók napi 8 órás munkából sem tudnak tisztességesen
megélni. A Tesco pedig a 13 üzletének bezárása által érintett
kollégák túlnyomó többségének – a velünk való tárgyalás
eredményeként – új pozíciót kínál. Az érintett 566 kolléga
közül 350 fő kap ajánlatot. Ők egy másik áruházban vagy a
Tesco valamelyik logisztikai központjában folytathatják
karrierjüket. Azt pedig rendkívül károsnak tartom, hogy több
érdekképviseleti szerv is a magyar vállalkozók védelmének
hangoztatásával, pont azzal ellentétes szándékok megvalósításán
fáradozik. Felháborító, hogy a Tesco a magyar kormányra hárítja
át a boltbezárások felelősségét. Ezért szakszervezetünk a
cég globális problémáira hívja fel a figyelmet, így az anyavállalatnál
felmerülő problémákra, és a más országokban, például a
Csehországban történő üzletbezárásokra. Azt senki sem
gondolhatja komolyan, hogy a magyar kormánynak köze lenne a
csehországi boltbezárásokhoz. Óriási problémának tartom azt
a vezetői magatartást, amikor a vezetőség nem tudja beismerni
hibáit, és ezáltal nem vállalja rossz döntéseinek következményeit
sem. Ezért a munkavállalók nevében kérjük a vállalat vezetőit,
hogy nevezzék meg a dolgozóknak a bezárások valódi okát és
felelőseit.
Medveczky Attila
|