vissza a főoldalra

 2015.03.13. 

A Nyitra megyei önkormányzat megpróbálta ellehetetleníteni két magyar iskola működését

Új megyét kellene létrehozni, ahol a magyarok élnek többségben

Többen abban bíztak, hogy miután Szlovákiában az oktatásirányítást decentralizálták és az önkormányzatiság megerősödött, rendeződik a magyar tannyelvű oktatás helyzete. Szigeti László Nyitra megyei képviselő, a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke: ellenérdekelt szerv dönt a magán- és az egyházi iskolák sorsáról.

 A hivatalos jogszabályok szerint kik lehetnek az alap- és középfokú iskolák fenntartói és működtetői?

 – A szlovákiai jogszabályok értelmében alapiskolát a helyi önkormányzatok, középiskolát a megyei önkormányzatok tarthatnak fenn. Ezenkívül alap- és középiskolák fenntartói lehetnek az egyházak, alapítványok, magánintézmények és magánszemélyek is. A speciális oktatás keretén belül a fogyatékkal élők számára az oktatási intézményeket az állam biztosítja.

 2015 őszén a magyar tannyelvű Bátorkeszi Magán Szakközépiskola a Nyitra megyei képviselő-testület döntése értelmében egy osztályt sem nyithat meg. Egy magán szakközépiskolát, gondolom, magán tőkéből hoznak létre. Akkor miért avatkozhat bele a képviselő-testület annak működésébe?  

– Valóban úgy gondolhatjuk, hogy egy magániskolát magán tőkéből finanszíroznak, de Szlovákiában a normatív finanszírozási rendszer keretén belül a magániskolák is megkapják azt a 100%-os normatív támogatást – ami a pedagógusok bérét is fedezi –, amit az önkormányzati fenntartásúak. A különbség csupán annyi, hogy a magániskolák tandíjat is kérhetnek. A magániskolák felújításait, beruházásait viszont nem támogatja az állam. Az alapvető problémát az a számunkra elfogadhatatlan törvény jelenti, amely a megyei önkormányzati szinten a megyei szakképzési tanácsra ruházza rá azt a jogot, ami alapján ez a grémium beleszólhat abba, hogy az adott tanévben a középiskolák hány osztályt nyithatnak. A jogszabály szerint mind a megyei képviselő-testület, mind a szakképzési tanács meghatározhatja, hogy a magán és az egyházi iskolák hány osztállyal működhetnek. Ez egy abszurd helyzet, hiszen egy ellenérdekelt szerv dönt a magán- és az egyházi iskolák sorsáról. A megyei önkormányzat abban érdekelt, hogy az általa fenntartott intézmények minél jobban működjenek, s ezért szinte ellenfélnek tekinti a magán és az egyházi iskolákat. Ez egy egyedi eset a jogalkotás terén, mert nem hiszem, hogy más országban bevezettek ilyen törvényt.  

A regionális önkormányzatok mennyiben segítik elő a magyar tannyelvű iskolák működését, vagy azokat is ellenfélnek tekintik?

 – Tizenkét évvel ezelőtt, amikor megtörtént az oktatásirányítás decentralizációja, abban bíztunk, hogy a megyei önkormányzatok másként viszonyulnak az oktatási intézményekhez, mint annak idején a szakminisztérium. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy a megyei önkormányzatok az esetek többségében átvették a hajdani oktatási minisztérium centrális irányítási mechanizmusait. Így ugyanaz történik, mint tizenkét évvel ezelőtt, csak éppen egy megye keretén belül. Általánosságban nem bánnak szigorúan a megyék a magyar tanítási nyelvű középiskolákkal, viszont a bátorkeszi és az érsekújvári középiskolákkal kapcsolatos döntésekkel nem értünk egyet.

 A magyar tannyelvű Érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium körül milyen anomália alakult ki?

 – Az érsekújvári gimnázium sokáig magyar és szlovák tagozattal működött, majd 2004-ben a megye és a város lakosságának kezdeményezésére – akkor oktatásügyi államtitkárként én is felkaroltam az ügyet – sikerült kettéválasztani a középiskolát. Így 11 éve magyar tannyelvű ez a több mint 170 éve alapított intézmény, melynek a következő tanévre megnyitható osztályai számát a megyei képviselő-testület határozza meg, mindig egy évvel korábban. A Pázmány Péter Gimnázium eddig évfolyamonként egy osztállyal működött, s mivel az iskola kitűnő eredményeket ért el, s egyre többen szeretnének oda beiratkozni, az igazgatónő két osztály indítását kérvényezte. Mi ezt a javaslatot beterjesztettük az oktatási bizottság elé, s ott el is fogadták. Annak ellenére, hogy a megyei oktatási bizottság elfogadta és határozatban rögzítette az Érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium 2015. szeptember elsején megnyitható osztályainak számát – egyről kettőre emelve –, ez a pozitív változás a megyei hivatal hanyagsága és fatális tévedése miatt nem került be az általános érvényű rendeletbe. Tehát ez a határozat nem került a képviselő-testület elé. Így nem is szavaztunk róla. Ezután az MKP frakciója interpellált a gimnázium ügyében, de ennek nem volt semmilyen foganatja. Ezért a megyei testület decemberi ülésén a megye elnökét felszólítottam az ominózus általános érvényű rendelet korrigálására. Erre a megyei hivatal igazgatójától kaptam egy kioktató, megalapozatlan érvekkel alátámasztott levelet, ami azt tartalmazza, hogy minden a legnagyobb rendben van, s ha akarok, akkor módosító javaslatot nyújtsak be. Válaszlevelemben felsoroltam a mulasztásokat és a hibákat, mire január elején behívtak a megyei hivatalba. Ők már kidolgoztak egy módosított anyagot, amiben szerepelt az oktatási bizottság határozata a két osztály megnyitásáról, s ezt február elején el is fogadta a megyei képviselő-testület. Így szeptember 1-jétől két osztályt engedélyez a megye az Érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumnak.

 Hanyagságot, tévedést említett. Nem inkább hivatali visszaélésről van szó?

 – Úgy vélem, hogy felelősség terheli az oktatási bizottság elnökét, aki parlamenti képviselő is, s valószínűleg ezért destruálták a gimnázium ügyét. Amikor megírtam válaszlevelemben azt, hogy mely pontokon sértették meg az önkormányzat házszabályát, akkor valószínűleg nem volt a hivatalnak más lehetősége, mint hogy változtasson álláspontján. Nem tudom a szándékosságot bizonyítani, de Szlovákiában minden elképzelhető…

 Mi szükséges ahhoz, hogy a felvidéki magyarság megvalósítsa saját oktatási közigazgatását?

 – Elsősorban a regionális önkormányzatoknak kéne megfelelően működniük. Meggyőződésem, ha egy megyében a lakosság 26,5%-a magyar nemzetiségű, akkor a magyar tanítási nyelvű középiskolák működését a megyei hivatal külön osztályának kéne koordinálnia. Meg kell adni a magyarságnak azt a jogot, hogy a saját oktatási intézményeivel kapcsolatos ügyekben szabadon dönthessen. Tehát a megyei önkormányzatoknak ebben a kérdésben sem szabad alkalmaznia a „rólunk, nélkülünk” elvet.

 Az MKP önigazgatási koncepciója foglalkozik a magyar nyelvű oktatás helyzetével?

 – Az MKP koncepciója meghatározza azokat a feladat – és jogköröket, amelyeket ebben a különös jogállású régióban meg kellene valósítani, és biztosítani kéne. Ebben a koncepcióban kiemelt szerepe van az oktatásügynek. Olyan új megyét kellene létrehozni, ahol a magyar ajkú lakosság van többségben, és az őket érintő ügyekben a saját maguk által választott testület döntene. Ez a testület kisebbségi parlamentként funkcionálna, amelynek egyik végrehajtó szerve biztosítaná a magyar tannyelvű oktatási intézmények működését megfelelő jogszabályi háttérrel.

 Ezt a remek koncepciót hogyan lehet átültetni a gyakorlatba? Hiszen az MKP parlamenten kívüli párt, s talán még az sem lenne elég, ha a szlovákiai országgyűlésben ellenzékben politizálnának.

 – Mindennek tudatában vagyunk, de kötelességünknek éreztük, hogy megfogalmazzuk azt az elképzelést, ami mentén politizálni szeretnénk. Ha figyelembe vesszük a magyarság egyre nagyobb mértékű fogyatkozását, és semmilyen megoldási javaslattal nem élünk, akkor annak az lesz a következménye, hogy 20 év múlva csak néhány ezer magyar él majd a Felvidéken. Ezért kellett meghatároznunk a célokat, azok elérése érdekében pedig folyamatosan dolgoznunk kell. Bízunk benne, hogy az egy év múlva sorra kerülő parlamenti választások után bekerülünk a törvényhozásba, ahol hathatósabban tudjuk a magyarság ügyét képviselni.

 Sokan mondják, csökkent a felvidéki magyarság száma. Ez összefügg az oktatással is. Hiszen gyermek nélkül iskola nem működhet. A magyarok elvándorolnak Felvidékről, vagy asszimilálódnak?

 – A közelmúltban a gazdasági nehézségek arra késztették a fiatalokat, hogy Nyugaton keressenek munkát. Az asszimiláció mértéke viszont sokkal jelentősebb az elvándorlásnál. Sajnos sokan nem tudják, hogy mi a következménye a vegyes házasságoknak, vagy a magyar gyermekek szlovák tannyelvű iskolába járatásának.

 Tehát vannak olyan szülők, akik úgy gondolják, jobban érvényesül a gyermekük, ha szlovák tannyelvű iskolába íratják be.

 – Még vannak, akik ebben a hiszemben élnek, de több vizsgálat is bebizonyította, hogy attól, hogy valaki magyar létére csak szlovák nyelven tanul, nem érvényesül jobban az életben; elsősorban a tárgyi tudást kell megszereznie a gyermeknek. Jelszavunk: magyar gyermekeket magyar iskolákba; ezt üzenjük a felvidéki magyarságnak, főleg – kampányszerűen – a beiratkozási időszakokban. Hála Istennek idén néhány száz gyermekkel többet írattak be a magyar iskolákba, mint tavaly.

Medveczky Attila