vissza a főoldalra

 

 

 2015.03.13. 

Európa védőbástyája Ukrajna?
– Kárpátalja –

A világszerte ismert The Sunday Timesnak adott interjút Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő, meglátása szerint Oroszország a Szovjetunióhoz hasonló birodalmat akar létrehozni. „Putyin a szabad világ ellen visel hadat, és (ebben a háborúban) Ukrajna vált csatatérré.” Az ukrán miniszterelnök elmondta, a Nyugatnak hosszú konfliktusra kell felkészülnie és ebben a háborúban Ukrajna nemcsak területi függetlenségéért harcol, hanem egész Európát védi, Romániát, Lettországot, Litvániát, Észtországot, Magyarországot, sőt Franciaországot és Németországot is. Jacenyuk kifogásolta a brit lapban a Nyugat „csendes beletörődését” a Krím orosz bekebelezésébe. A világot összehangolt és erőteljes fellépésre szólította fel Vlagyimir Putyinnal szemben.

Érdekes megközelítés, Ukrajna mint Európa védőbástyája. Ahogy én látom, inkább a Nyugat védi Ukrajnát, amíg akarja. Különös, hogy a miniszterelnök a béke helyett a konfliktus fokozására buzdít, mintha országa olyan jól viselné a háborús helyzetet. Keleti szomszédunknál a nyugdíjak olyan mélyre süllyedtek, hogy az idősek kevesebb, mint napi 1 euróból gazdálkodhatnak, de egy családját eltartó, minimálbérért dolgozó embernek is csupán 1 euró jut egy napra. Az alapvető élelmiszerek eltűnőben vannak, az import alapú gazdaság miatt az árak rohamosan növekednek. Az IMF nyomására a kormány befagyasztotta a fizetéseket és a nyugdíjakat, a villany és a gáz árát viszont világpiaci árra emelte. Nem is lehet ép ésszel belegondolni abba, hogy ez hova fog vezetni.

Lehet-e ilyen körülmények között a háború mellett dönteni és egy esetleges nyugati segítségben bízni? Meglehetősen naiv megközelítés, hogy valaki is Ukrajna felemelésén buzgólkodna, Washingtonnak és bizonyos köröknek maga a lőporos hordó fenntartása szolgálja az érdekeit. Nem zárhatjuk ki, hogy maga Jacenyuk is az érdekeltek közé tartozik, azért tesz ilyen nyilatkozatot.

Egy felelős magyar kormány azonban nem gondolkodhat így. Mind gazdasági, mind külpolitikai, mind nemzetpolitikai szempontból csakis kárát látjuk a háborúnak. Ugyan ki kárpótolna bennünket hosszú távon a jelentős oroszországi exportkiesés miatt? A tönk szélén tántorgó Ukrajna? Ha valóban birodalmi hódításokba kezdene Putyin, ami egyelőre nem tűnik reálisnak, akkor mi indokolná, hogy elszigetelődjünk Oroszországtól? Ki védene meg minket egy Közép-Európára is kiterjedő fegyveres konfliktusban? Ukrajna valójában nem védőbástya, Oroszország pillanatok alatt átgázol rajta, ha akar. Továbbá miért néznénk tétlenül, hogy a háborús helyzet miatt kiürül Kárpátalja és újabb magyar földek vesznek el?

Magyarország egyetlen érdeke a béke és Ukrajna helyzetének rendezése. Tovább növekedne gazdaságunk, ha helyreállnának keleti kereskedelmi kapcsolataink. Egy esetlegesen kibontakozó nagyobb háborúban képtelen lenne bármire is maroknyi honvédségünk, és az sem lenne kívánatos, hogy az elmérgesedő helyzetben a NATO a frontra vigye katonáinkat. Hazánknak élen kell járnia a béke megteremtésében, Ukrajnának pedig kötelessége kezdeni valamit több mint 10 milliós orosz – és egyéb – kisebbségével. Azt hiszem Ukrajna előtt két lehetőség áll: vagy beletörődik határainak megváltoztatásába, vagy belemegy egy végeláthatatlan háborúba. Tegyük hozzá, hogy Oroszország területi követelései nem ördögtől valóak, hiszen 10 millió oroszról és nem is olyan régen még orosz földekről van szó.

Nekünk pedig élen kell járnunk a béke megteremtésében, mert nem nézhetjük tétlenül, hogy honfitársaink esnek el a fronton és Kárpátalja kiürül. Örömteli látni az interneten, hogy a történelmi egyházak és számos más szervezet egyre másra kezd gyűjtésekbe a határon túliak javára (a cikk alján mi is közzétesszük a Ferences Miszszió gyűjtését), hosszabb távon azonban más megoldást kell találni.

A békés rendezés alkalmával szinte biztosra vehető, hogy Ukrajna uniós csatlakozása is téma lesz, amit nem lehet feltétel nélkül támogatni. Épp elég nagy baj, hogy a magyar kisebbséget másodrangú állampolgárként kezelő Szlovákia zökkenőmentesen EU-tag lett velünk 2004-ben, vagy az, hogy a hasonlóan politizáló Románia 2007-ben úgy lépett be az unióba, hogy a balliberális kormányzat csak mosolygott hozzá.

Béke kell, és a békének része kell, hogy legyen a 200 000 fős kárpátaljai magyarság ügye is, a legkevesebb, hogy a Nyugat felé orientálódó Ukrajnában autonómiát kapjanak a nemzetiségek. Persze eszünkbe jut az is, hogyha 2014-ben sor kerülhetett nemzeti önrendelkezésre a Krímen, akkor miért ne léphetne életbe ez az elv majd’ száz éves késéssel Kárpátalján?

 Märle Tamás

 

A nagyszőlősi ferencesek évtizedek óta segítik a kárpátaljaiakat mindennapi életükben, olvasóink közül, aki teheti, támogathatja honfitársainkat az alábbi címen:

 

Ferences Misszió Alapítvány

1183 Budapest, Tű u. 2., Telefonszám: +36-20-776-9864, +36-1-2907250, Adószám: 19676157-1-43, E-mail: iroda@ferences.hu

 

Banki adatok: Erste Bank Hungary Zrt. (1138 Bp. Népfürdő u. 24-26.)

Számlaszám: 11991102 - 02119070 - 00000000 (HUF)

Nemzetközi utalásnál: IBAN HU 90 11991102-02119070-00000000 (erre a számlára bármilyen devizanemben indítható utalás)

SWIFT kód: GIBAHUHB

 

http://www.ferences.hu/