|
 2015.03.20.
Az érvényesülés
jóval összetettebb kérdés a puszta nyelvtudásnál
A magyar tannyelvű iskola jelenti a gyerekek számára a biztos jövőt
Az elmúlt héten
már foglalkoztunk a felvidéki magyar oktatás helyzetével. Most
azt vizsgáljuk, mit tehet egy felvidéki magyar ifjakat tömörítő
szervezet annak érdekében, hogy a magyar gyermekek magyar iskolákban
tanuljanak. Tízévente egyre kétségbe ejtőbb népszámlálási
adatokkal szembesül a felvidéki magyarság. A rendszerváltás
óta tapasztalt 110 ezres fogyás egyik fő oka a szlovák iskolát
végző magyar gyerekek asszimilációja.
Befejeződött a Via Nova Ifjúsági Csoport 2015-ös
beiratkozási körútja. Mióta szervez beiratkozási kampányokat
a felvidéki ifjúsági szervezet? – kérdezem Gubík Lászlót,
a Via Nova Ifjúsági Csoport elnökét.
– 2007 és 2008 fordulóján, abban a beiratkozási időszakban
szerveztük meg az első beiratkozási körutat. Szervezetünknek
ez a második legnagyobb múltú rendezvénye. Az első, a Via
Nova „bölcsője”, a kaposi nyári tábor, amelyet idén
tizenkettedik alkalommal szervezünk meg.
Eleinte milyen kampánystratégiát alkalmaztak, s később
hogyan alakították át a tapasztalatok mentén?
– Körútról van szó, ami azt jelenti, hogy számos
felvidéki iskolába, óvodába eljutottunk. 2007–2008-ban a járásokban
legalább hat-nyolc helyen tartottunk beiratkozási rendezvényt,
amin egy-egy pedagógus vagy sikeres felvidéki magyar, aki magyar
iskolában tanít vagy magyar iskolába járt, személyes példáját
elmondva, közölte, miért jó a magyar iskola. Emellett a
gyerekeknek nyújtottunk szórakoztató foglalkozásokat. Nem csak
mi, hanem a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Rákóczi
Szövetség és számos civil szervezet szervez beiratkozási kampányt.
Ők minden egyes iskolába el tudnak jutni, de mi nem rendelkezünk
ilyen széles hálózattal. Ezért a fiatalokhoz, az ifjú szülőkhöz
próbáltunk meg eljutni egy-egy kampányvideó, facebookos üzenet
vagy óriásplakát által. Tehát a marketingrészre és a téma
népszerűsítésére helyeződött át a hangsúly. Tavaly pedig
a vegyes házasságokban élő szülőket vontunk be a kampányba,
mondják el ők, miért ajánlják a magyar iskolát. Idén már
azt hirdettük, hogy az anyanyelvi tudás biztos jövőt és egészséges
fejlődést garantál a magyar gyermekek számára.
Amennyiben egy magyar férfi elvesz egy
szlovák nőt, a gyermek anyanyelve a törvények szerint szlovák?
– A törvények
szerint ez így van, de tavaly egy nagyon jó példát mutattunk
be; ahol a férj magyar, a feleség szlovák anyanyelvű volt, s
ők magyar tannyelvű iskolába járatták gyermeküket. Velük három
részes videofilmet forgattunk. S ebben a feleség is azt mondja,
hogy jobb, ha magyar iskolában tanul a gyermek. Ennek a filmnek
komoly üzenete volt.
Idén is filmeket készítettek?
– Egy kisfilm is megjelent, és visszatértünk a „körút”-formára
úgy, hogy a gyermekek jövőjére vonatkozó kérdéseket
fogalmaztunk meg, s kérdőívekkel járták végig járásonként
aktivistáink főleg azokat a szülőket, akiknek iskolaköteles
korba lép gyermekük. Ez alapján felmérést készítettünk,
amit nemsokára feldolgozunk. Annyit már most tudunk, hogy
szeptembertől 3800 elsős tanul magyar iskolákban, ami
meghaladja a tavalyi számot. Tehát idén a személyes találkozásokra
helyeztük a hangsúlyt. Nem csak azokat a szülőket kerestük föl,
akiknek most lesz iskolaköteles a gyermekük, hanem azokat is,
akiknek 2-3 év múlva. Ez mutatja, hogy mindez egy folyamat; állandóan
kapcsolatban kell lenni a szülőkkel, s népszerűsíteni szükséges
a magyar iskola fontosságát.
A magyar tannyelvű iskolákban kevésbé találkozhatunk
történelemhamisítással?
– A magyar iskolákban
hivatalosan szlovák nyelvből fordított tankönyvekből tanulják
a történelmet is. Ezért az oktatás területén is nagyon sokat
számít, hogy a magyar pedagógus, szülő, lelkész a kötelező
erkölcsi nevelés mellett magyar irodalomra és történelemre és
tanítja a fiatalokat. Ha jó a pedagógus, akkor elmondja a
magyarság igaz történelmét.
Igaz, hogy mivel csökkent a felvidéki magyarság száma,
több magyar tannyelvű iskolára is lakat került?
– Eddig még nem zártak be magyar tannyelvű iskolákat,
de bizony a bezárás veszélyével számolnunk kell. Hiszen a
Caplovic-féle törvény, ami a kisiskolák létét veszélyezteti,
még életben van. Mivel a magyarok főleg kisebb településeken,
falvakban laknak, ezért több magyar tannyelvű iskolára kerülhet
lakat a jövőben, ha nem születik több magyar gyermek.
A Via Nova szerződésben áll a Magyar Közösség Pártjával.
A vegyespárt, a Most-Híd is szervez hasonló beiratkozási kampányokat,
vagy csak az MKP-hoz közel álló szervezetek?
– Azt nem állítom, hogy a Most-Hídnak nem fontos, vagy
ne lehetne lényeges, hogy magyar iskolába járassák a magyar szülők
gyermekeiket. Ám tevőleges, aktív hozzáállást ez ügyben a
Most-Hídnál, s ahhoz közel álló csoportoknál nem
tapasztaltam. Ezen nem kell meglepődni, hiszen a Bugár-vezette pártnak
egyre több a szlovák szimpatizánsa.
Medveczky Attila
|
