|
 2015.03.20.
Az
internet is közmű
Jelentősége a víz- vagy az áramszolgáltatáséval vetekedhet
Debreceni Győző,
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szupergyors Internet Projekt
vezetője:
Nem beszélhetünk
komoly lemaradásról, de nem is vagyunk az élvonalban. A
kistelepüléseken, tanyákon általában kevésbé tehetős polgárok
élnek, ezért az itt működő internetszolgáltatók segítségre
szorulnak, ezért Uniós és állami pályázatokból forrásokat
nyújtunk számukra. Így az infokommunikáció világa egyre közelebb
kerül az emberekhez: egyre többen látják és érzik az előnyeit.
– Az uniós meghatározás szerint akkor beszélünk
szupergyors internetről, ha a sávszélesség eléri legalább a
30 Mbit/s-ot. A távközlési szakirodalom is ezt nevezi
high-speed internetnek, s ennek találó fordítása a szupergyors
internet. Amikor a 100 Mbit/s-ot is meghaladja a sebesség, azt
ultragyors vagy ultra-fast broadband internetnek nevezik. Mindkettőt
célként határozza meg az unió „digitális menetrendje”: a
tagállamok 2020-ig valósítsák meg, hogy valamennyi háztartás
számára elérhető legyen a 30 Mbit/s sávszélességű
internet, és az előfizetők 50%-a ultragyors internet-csatlakozással
rendelkezzen.
A magyar kormány viszont azt tűzte ki célul,
hogy a 30 Mbit/s sávszélességű internethez való hozzáférés
ne 2020-ra, hanem már 2018-ra hazánk teljes területén elérhetővé
váljon.
– Ezért is nagyon lényeges a projekt, és az azon belüli
határidők betartása. Fontos, hogy tudjuk mi a jelenlegi kiindulási
pont; honnan kell fejlesztenünk. Ezért térképezzük föl az
ország szélessávú lefedettségét.
Miért lényeges, hogy az állampolgárok bevonásával véglegesítsék
a szélessávú internet térképet?
– A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium online adategyeztetést
indított, az unió elvárásának megfelelően, amelynek keretében
az állampolgárok március 15-éig az ügyfélkapu rendszerén
keresztül jelezhetik, ha a térképen szereplő szélessávú
lefedettségi és sebességi adatok eltérnek az általuk
tapasztalttól. Hiszen a számos szolgáltatótól begyűjtött
adathalmazban előfordulhatnak tévedések vagy hiányosságok. Lényegi
kérdés, hogy mennyire pontos a címadatbázis, amiből
dolgozunk, hiszen új utcanevek születnek, új utakat hoznak létre,
és esetenként lakottá válnak a korábbi üdülőkörzetek. Célterületünket
a háztartások képezik, így őket kell felkeresni. Ezért kértük
meg az állampolgárokat, hogy jelezzék, ha nem találják
magukat a térképen, vagy eltérést tapasztalnak. Az online
adategyeztetéssel így tudjuk tovább pontosítani induló adatbázisunkat.
A lakosok milyen rendszer alapján mondhatnak véleményt
a szélessávú internetlefedettségről?
– A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. üzemelteti
az elektronikus közműrendszert. Ez a rendszer térinformatikai
alapokon működik, tehát nagyítható, kicsinyíthető térképen
képesek megjeleníteni Magyarország valamennyi települését, s
azok úthálózatát. Ezt a működő rendszert használtuk föl a
Lechner Lajos Tudásközponttal együttműködve arra a célra,
hogy megjelenítsük az internetszolgáltatóktól kapott adatokat
a térképen, és megjelöltük, hogy az ország mely részein és
milyen sebességű szélessávú internetszolgáltatás érhető
el.
Magyarországon 2009-ben mintegy 1100-1200 településen
nem volt elérhető szélessávú szolgáltatást biztosító
optikai hálózat, további 1100 településen pedig nem alakult
ki verseny, mivel csak egyetlen szolgáltató működött. A közelmúltban
megváltozott ez az arány?
– A szélessávú szolgáltatásra alkalmas optikai körzethálózattal
elért települések száma 400-ra csökkent. Ennek megfelelően a
Szupergyors Internet Projektnek egyik célja ennek az elmaradásnak
a végleges felszámolása. Jelenleg is folyik a háztartásokra
vonatkozó lefedettségi adatok tanulmányozása, s azt már
tudjuk, hogy körülbelül 1 400 000 háztartásban nem
rendelkeznek 30 Mbit/s-os sávszélesség biztosítására
alkalmas hálózattal. Ezek a háztartások kerülnek fejlesztési
célterületként a projektünk fókuszpontjába. Az online
adategyeztető térképen az internetszolgáltatások minőségét
színjelzésekkel megkülönböztettük. Fehér szín jelzi a szélessávú
internetszolgáltatás hiányát, ahol így versenyről nem is
beszélhetünk. Narancssárga szín jelöli a 30 megánál
alacsonyabb és piros az azt meghaladó sebességű interneteléréseket.
A szélessávú infrastruktúra fejlesztése esélyegyenlőségi
kérdés?
– Valóban fel kell tenni a kérdést: hogyan lehetséges,
hogy 1 400 000 háztartáshoz a mai napig nem jut el a szélessávú
internet? Bizonyára azért, mert mikor a szolgáltatók a
befektetést megelőzően elvégezték a gazdaságossági számítást,
úgy látták, hogy több helyen nem térül meg a beruházásuk.
Ezért nem építették ki a hálózatokat a már említett területeken.
Egyre komolyabb szerepet tölt be az internet mindennapi életünkben,
s nem csak a közösségi médiumokra, a tájékozódásra
gondolok, hanem arra is, hogy egyre többen interneten keresztül
végzik munkájukat. Így olyan típusú közművé válik az
internet, mint a vízvezeték, vagy az áramszolgáltatás. Ma már
kevesen vásárolnak meg olyan ingatlant, mely nincs rácsatlakoztatva
a vízvezetékre, nem csatornázott, s ahová nincs bekötve az áram.
S bizony az ingatlan értékéhez az is hozzájárul, hogy az
adott településen milyen az internetszolgáltatás. Egyetlenegy
kis faluban élő sem szorulhat ki a közjavakból – ezért
igaz, hogy a szélessávú infrastruktúra fejlesztése esélyegyenlőségi
kérdés.
Hazánk mennyire van lemaradva a környékbeli államoktól
a szélessávú lefedettségben?
– Nem beszélhetünk komoly lemaradásról, de nem is
vagyunk az élvonalban. Ezért örvendetes, hogy a kormányzat
felzárkóztatásunk felgyorsításáról döntött. A többi tagállam
is azzal a problémával szembesült, hogy mivel a kistelepüléseken,
tanyákon általában kevésbé tehetős polgárok élnek, ezért
az e réteget elérni kívánó internetszolgáltatók segítségre
szorulnak. A kormányzat döntése értelmében uniós és állami
forrásból a projekt keretén belül pályázati forrásokat nyújtunk
az internethálózatokat fejlesztőknek. Hiszen az infokommunikáció
világa mára közelebb került az emberekhez: egyre többen látják
és érzik az előnyeit, és emiatt egyre többen használják. Célunk,
hogy a jövőben azok is naponta vegyék igénybe az internetet,
akiknél ez jelenleg a szolgáltatások hiánya miatt még elképzelhetetlennek
tűnik.
Medveczky Attila
|
