|
 2015.03.27.
Szíjjártó Jenőre emlékeztek a Múzeumi
Szalonban
Pozsonyban a Brämer-kúrián,
Žižkova utca 18 szám alatt a Szlovák Nemzeti Múzeum – a
Szlovákia Magyar Kultúra Múzeuma és a Hagyományok és Értékek
Polgári Társulás rendezésében március 18 –án tartották
meg a Múzeumi Szalon rendezvényt. Ennek keretén belül beszélgetés
hangzott el Szíjjártó Jenőről, annak zenei munkásságáról.
Miklósi Péter beszélgetőtársai, az est vendégei Takács András,
Szíjjártóné Nagy Ilona, Hritz Júlia és Horváth Géza
voltak.
Elsőnek a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatónője
Jarábik Gabriella üdvözölte a jelenlévőket. Bemutatta az est
vendégeit, a zselízi Horváth Gézát, a Szlovákiai Magyar
Pedagógusok Vass Lajos Kórusának krónikását. Hritz Júliát,
aki több éven keresztül az említett énekkar tagja volt és a
1972 és 1983 között a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának
magyar nyelvű ének-zenei szakelőadója volt megszüntetéséig.
1985-től 2001- ig a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztőjeként
dolgozott. Szíjjártóné Nagy Ilonát, a művész özvegyét és
Takács Andrást pedagógust, koreográfust, a Népes megalapítóját,
a Csemadok Központi Bizottságának volt szakelőadóját. A négy
vendég beszélőtársát Miklósi Pétert, aki újságíró,
riporter és tanácsos.
Elsőnek Miklósi Péter olvasta fel Szíjjártó Jenő rövidített
életrajzát, mellyel szerette volna bemutatni, hogy milyen precíz
és sokoldalú zenész volt. Majd a vendégeket kérdezte,
milyenek a saját tapasztalataik Szíjjártó Jenővel
kapcsolatban. Először Takács András kapott szót, aki 1953-tól
dolgozott együtt a zeneszerzővel. A Csemadokban, a Népesben és
később az Ifjú Szívekben dolgoztak együtt. Takács András közös
munkájukat elevenítette fel, amikor együtt mentek el népdalt
és néptáncot gyűjteni. S majd Szíjjártó Jenőnél otthon, a
zongoránál a dalok lejátszásánál a koreográfus megálmodta
a táncot, az egész koreográfiát.
Szíjjártó Jenőnét Nagy Ilonát, mint feleséget faggatták.
Vajon ugyan olyan szigorú és elváró volt otthon a férj, mint
a mester a próbákon, a rádióban a zenei felvételekkor? Nem,
otthon a férj, a mester jó kedélyű, kedves ember volt, aki
sokat mesélt a munkájáról – mondta az özvegy. Pozsonypüspökin
ismerkedtek meg, ahol énekkart alapított a mester. Erről ír
„Daloló püspökiek" cikk is.
Hritz Júlia, Szíjjártó Jenőt, mint karmestert ismerte még
énekkartagként. Majd később, amikor a Népművelési Intézet
nemzetiségi osztályának magyar nyelvű ének-zenei szakelőadója
volt, mint zeneszerzőt ismerte meg. Minden évben voltak különböző
kiadványok, kották énekkarok részére. Ilyen pl. Népek barátsága,
melyben Szíjjártó Jenő – Csontos Vilmos Ballada, női kar
partitúra van kinyomtatva. Vagy Új magyar kórusművek pályázatának
díjnyertes szerzeményei, melyben Weöres Sándor – Szíjjártó
Jenő Békét akarunk és Énekkari gyűjtemény: Három katona nóta,
vegyes karra.
Horváth Géza a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos
Kórusa (CSMTKÉ) 1978 óta tagja, 1983 óta krónikása, 1980 óta
segédkarnagy, szólamvezetője. Saját énekkart is szervezett.
Egyik szerkesztője a Szíjjártő Jenő: Anyai szó, kórusgyűjtemény
c. könyvnek. A régi próbákra, több napos iskolázásokra emlékezett
vissza. Újabb könyvek és kották kiadását sürgeti. A kórusok
magasabb szintű munkáját kívánja. Több pedagógust szeretne
látni, akik bekapcsolódnának a kórusvezetésbe.
Szíjjártó Jenőné még elmondta, hogy Dr. Tóth Árpád
„Mert törvény az anyai szó, gravitáció" című kötete
nagyon sokat segített, hogy jobban megismerjék Szíjjártó Jenőt
a zeneszerzőt, a karmestert és a kórus szervezőt. Ennek köszönhető
a tavalyi elismerés a Magyar Örökség Díj.
Egy kérdést
kiemelnék, melyet Miklósi Péter tett fel: Vajon mint mondana Szíjjártó
Jenő, ha ma körülnézhetne, az énekkarok vannak-e olyan
szinten, hogy a rádiófelvételt jóvá hagyná-e a mester? Talán
van egypár olyan vegyes kar, melyet igen, de gyermek kar, az
nagyon gyéren vannak és gyengék. Most sajnos már nincsenek
olyan tanítók és nincsenek olyan támogatók, hogy magas
szinten foglalkoznának a gyerekekkel.
Végezetül Jarábik Gabriella megköszönte a vendégeknek
és a jelenlévőknek, hogy elfáradtak és együtt kellemesen
vissza tudtak emlékezni Szíjjártó Jenőre, annak zenei munkásságára.
Akárcsak ő, úgy a múzeum alkalmazottjai is szívesen látják
és várják a látogatókat a mostani ideiglenes kiállításra,
mely a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa (CSMTKÉ)
50. évfordulójára készült. A kiállítás szép fényképekkel
és hangfelvételekkel felidézi az alapító tagokat, a
karmestereket és az ötven év szép sikereit. Mivel a kórus ötven
év után nem állt le, hanem további fellépésekre készül, kívánunk
neki további sok sikert.
Petrás Amália,
Felvidék.ma
(a szerző felvétele)
|
