|
 2015.03.27.
Az energiaunió egyik alappillérét a
dekarbonizáció képezi
Az Európai Unió
Környezetvédelmi Tanács és a Visegrádi Együttműködés országai
március 6-án üléseztek Brüsszelben.
Az Európai
Bizottság február 25-én jelentette meg a „Párizsi Jegyzőkönyv
– terv a globális klímaváltozás 2020 utáni kezelésére"
című közleményét, az energiaunióról szóló közleménnyel
egy időben.
A közlemény
tartalmazza az Unió 2015-ös globális, jogilag kötelező klíma-megállapodással
kapcsolatos elvárásait, és részletesebb magyarázatot ad az EU
kibocsátás-csökkentési céljáról.
A tanácsi ülésen
a tagállamok képviselői megvitatták a Párizsi Jegyzőkönyv
megállapításait és elfogadták a tervezett európai uniós tagállami
nemzeti hozzájárulásokról (INDC) szóló beadványt.
Az ülés további
napirendi pontja az előretekintő klímapolitikát folytató
energiaunió megvalósításával kapcsolatos véleménycserének
biztosított lehetőséget.
Az EU Környezetvédelmi
Tanácsának ülését megelőzően találkozót tartottak a
Visegrádi Együttműködés országai, kiegészülve Romániával
és Bulgáriával. Egyeztették a Párizsi Jegyzőkönyvvel és a
tagállami nemzeti hozzájárulásokról szóló beadvány-tervezettel
kapcsolatos álláspontjaikat az összehangolt érdekképviselet
jegyében.
Mit tervez a Bizottság annak érdekében, hogy Európa
vezető szerepet töltsön be a megújuló energia terén?
Az energiaunió biztosítja, hogy a megújuló energia irányadó
szerephez jusson, és a teljes mértékben fenntartható, biztonságos
és költséghatékony energiarendszer részét képezze. Ez lehetővé
teszi majd az EU számára, hogy világelső maradjon a megújuló
energiával kapcsolatos technológia és innováció, valamint az
intelligens és rugalmas energiarendszerek és szolgáltatások
terén.
Ennek érdekében a Bizottság:
maradéktalanul végrehajtja a meglévő jogszabályokat és
új piaci szabályokat vezet be annak érdekében, hogy a megújulóenergia-termelést
hatékonyan integrálja, ideértve az új infrastruktúrák kialakítását,
különös tekintettel a hálózatok összekapcsolására;
elősegíti az együttműködést
és a megújuló energiával kapcsolatos nemzeti politikák és támogatási
rendszerek konvergenciáját összhangban a belső piac fejlődésével
és elsősorban az új energiapiaci tervvel, amely tisztességes
versenyt fog biztosítani valamennyi termelési forrás és a
kereslet között, és a nyitottabbá teszi a határokat a megújulóenergia-támogatások
előtt;
célzottabban
fogja előmozdítani a megújuló energiával kapcsolatos kutatást
és demonstrációt, többek között a külön erre a célra létrehozott
uniós források révén;
biztosítja, hogy
a megújuló energiára épülő fűtési és hűtési ágazat
jelentősen hozzájáruljon az EU energiabiztonságához;
többek között a
közlekedési ágazat villamosításának és az újszerű bioüzemanyagok
előállításába való beruházásoknak az előmozdítása révén
felgyorsítja a közlekedési ágazat dekarbonizációját és még
inkább integrálja az energetikai és közlekedési rendszereket.
Mindezek révén
csökkenni fognak a megújuló energiákkal kapcsolatos projektek
finanszírozási költségei. és könnyebbé válik a 2020-ra és
2030-ra kitűzött célok megvalósítása.
(felvidek.ma)
|
