vissza a főoldalra

 

 

 2015.03.27. 

Átláthatóbb szociális rendszer Gyulán

Alt Norbert szociális ügyekért felelős alpolgármesterrel arról váltottunk szót, hogyan változik meg a nyugdíjasklubok szerepe, mennyiben módosul a fogyatékos emberek segítése, és az önkormányzati lakások kezelésével kapcsolatban mit terveznek?

 A szociális rendszer módosítása mit hoz a rászorultaknak?

 – Szeretnénk a személyre koncentrálni. A családsegítés hagyományos formája úgy fest, hogy meghirdetik, milyen szolgáltatásokat lehet igénybe venni a családsegítő központokban.

A személyközpontúvá válás viszont teljesen új szemléletet kíván és meggyőződésünk szerint éppen ezért az eddiginél hathatósabb segítséget fog nyújtani a rászorulók számára.

Újfajta munkavégzést jelent, amely egyénre szabott felzárkóztatási tervek elkészítésével kezdődik: ebben az egyén lehetőségeire, adottságaira, képességeire, családi körülményeire, végzettségére, terveire, elképzeléseire koncentrálunk. Arra jöttünk rá, hogyha csupán sémaszerűen közelítünk egy nagyobb közösséghez, akkor nem vagyunk képesek kiemelni az egyéni jellemzőket. Az újfajta módszer alkalmazásával az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kap az egyén boldogulása: a lehetséges célok meghatározásához majd kitűzéséhez ad segítséget a rendszer. A mi szerepünket az ebben a munkában való segédkezésen túl az ehhez szükséges eszközök előteremtésben határozzuk meg.

 Milyen módosítást terveznek a családgondozásban?

 – A mostani rendszerben Gyula városának fő segítőközpontját keresik fel a rászorultak.

2015 őszétől a családsegítés megújításának első lépéseként szeptembertől be kívánjuk vezetni a családgondozói körzeteket. A körzetek központjainak szerepét a területi ellátásban aktívan tevékenykedő nyugdíjasklubok töltenék be. Ezzel az új rendszerrel szeretnénk, ha a családok segítése az utcabeosztások alapján világossá és nyomon követhetővé válna. Tehát láthatóvá válna a családgondozás minősége, ami nagyobb felelősséget róna ránk is. Azért választottuk a családgondozás fő terepévé az idősek klubjait, mert ezekben a klubokban már most is aktív közösségi élet folyik –, és persze ezeken a helyeken elérhető lenne a családgondozó is. Ahhoz, hogy ez a tervünk sikeres legyen szükségesnek tartjuk a város idősotthonainak fejlesztését, amely az eszközállományra és az emberi erőforrásokra is kiterjedne. A terveink szerint minden évben két idősklubot újítanánk fel. Az idén például a Kálvin utcai és a Temesvári úti idősek otthona kerül sorra. Ez nagyban hozzájárulna a munkát végzők környezetének javulásához is. Az idősklubokban ezenkívül állásközvetítéssel és egyéb, a köznapi élethez szükséges és lényeges információk átadásával is foglalkoznának.

 A fogyatékossággal élők segítésén is változtatnak?

 – A fogyatékosok ügyével szintén szervezettebben kívánunk foglalkozni, ennek érdekében konzultatív testületet alakítottunk, amelynek célja és feladata, hogy feltárja a területet érintő hiányosságokat, és összehangolja azokat az igényeket és lehetőségeket, amelyekkel a ciklus során számolnunk kell. Még idén tájékozódunk a fogyatékos személyek számára szolgáló lakóotthon kialakításának feltételeiről, az igényekről, és ennek tükrében indulhat meg a tervezési munka. Május 15-én megrendezzük a Sérült Fiatalok Megyei Találkozóját. Ez egy promóciós rendezvényünk lenne, ahol bemutatjuk milyen változatossá tehető ez a terület is. Ezen a találkozón a szociális célú foglalkoztatástól kezdve a szabadidős sportprogramokon át és az egyéb hasznos programok mellett, kiderül hogy a koncepció középpontjában a gyermekek és a fiatalkorúak helyzete áll. Az ő szempontjaik előtérbe helyezése mind a szociális ellátásban, mind a szociális célú programok szervezésében fontos feladatunk.

 A szociális területen dolgozók bérének rendezése napirenden van?

 – Hét évig dolgoztam a szociális szférában, s látom, hogy az egész ellátórendszerben – amelybe például az orvosok, pedagógusok is beletartoznak – a szociális dolgozók bérének rendezése még nem történt meg. Sajnos nincs arányban a munkabérük a tevékenységükkel. Aki házi segítségnyújtásban dolgozik, naponta 10-15 helyre megy ki; kiviszi az ebédet, kitakarít, ellátja az idős személyeket, és ezért keres nettó 65-70 ezer forintot. Ezen az állapoton változtatni kell, mert ezen a területen nagyon ritka a sikerélmény, és nap mint nap nagyon kemény élethelyzetekkel találkoznak a szociális dolgozók. Fontos, hogy a szociális munkások motiváltak legyenek. A gyulai intézményrendszer óriási, annyit tudunk tenni a dolgozók megbecsülése érdekében, hogy év végén Erzsébet-utalvánnyal honoráljuk munkájukat. Tudjuk, hogy ez nem éppen hatalmas méretű anyagi segítség, de sajnos a bérezést nem az önkormányzat határozza meg. Azért, hogy a szociális területen dolgozók munkához való hozzáállása javuljon, rekreációs pontot hoztunk létre, ahol például hangterápiát, masszázst vehetnek igénybe, és csoportos foglalkozásokon vehetnek részt.

 Az önkormányzati lakások bérlőivel milyen terveik vannak?

 – A korábban adósságkezelési feladatot ellátó kolléga az önkormányzati lakások bérlőivel, a lakásokkal kapcsolatos számlázási és elszámolási renddel, a tartozások kialakulásának nyomon követése mellett lehetőség szerint ennek megelőzésével kell foglalkozzon a jövőben, megteremtve ezzel az újfajta önkormányzati lakáskezelést, biztosítva a szerződések és a lakhatási feltételek, szabályok betartását. Ennek a munkának előfeltétele az önkormányzati lakásszektor hivatali hatáskörbe való kerülése, melynek előkészítése folyamatban van; a rendszerrel összefüggésben a szerződések újrakötése során új elemként meg kell határozni a kapcsolattartást az önkormányzati ingatlan kvázi felügyelőjeként tevékenykedő lakásgondnokkal.

 

Medveczky Attila