2015.03.27.
Átláthatóbb szociális rendszer Gyulán
Alt Norbert
szociális ügyekért felelős alpolgármesterrel arról váltottunk
szót, hogyan változik meg a nyugdíjasklubok szerepe, mennyiben
módosul a fogyatékos emberek segítése, és az önkormányzati
lakások kezelésével kapcsolatban mit terveznek?
A szociális rendszer módosítása mit hoz a rászorultaknak?
– Szeretnénk a személyre koncentrálni. A családsegítés
hagyományos formája úgy fest, hogy meghirdetik, milyen szolgáltatásokat
lehet igénybe venni a családsegítő központokban.
A személyközpontúvá
válás viszont teljesen új szemléletet kíván és meggyőződésünk
szerint éppen ezért az eddiginél hathatósabb segítséget fog
nyújtani a rászorulók számára.
Újfajta munkavégzést
jelent, amely egyénre szabott felzárkóztatási tervek elkészítésével
kezdődik: ebben az egyén lehetőségeire, adottságaira, képességeire,
családi körülményeire, végzettségére, terveire, elképzeléseire
koncentrálunk. Arra jöttünk rá, hogyha csupán sémaszerűen közelítünk
egy nagyobb közösséghez, akkor nem vagyunk képesek kiemelni az
egyéni jellemzőket. Az újfajta módszer alkalmazásával az
eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kap az egyén boldogulása:
a lehetséges célok meghatározásához majd kitűzéséhez ad
segítséget a rendszer. A mi szerepünket az ebben a munkában
való segédkezésen túl az ehhez szükséges eszközök előteremtésben
határozzuk meg.
Milyen módosítást terveznek a családgondozásban?
– A mostani rendszerben Gyula városának fő segítőközpontját
keresik fel a rászorultak.
2015 őszétől a
családsegítés megújításának első lépéseként szeptembertől
be kívánjuk vezetni a családgondozói körzeteket. A körzetek
központjainak szerepét a területi ellátásban aktívan tevékenykedő
nyugdíjasklubok töltenék be. Ezzel az új rendszerrel szeretnénk,
ha a családok segítése az utcabeosztások alapján világossá
és nyomon követhetővé válna. Tehát láthatóvá válna a
családgondozás minősége, ami nagyobb felelősséget róna ránk
is. Azért választottuk a családgondozás fő terepévé az idősek
klubjait, mert ezekben a klubokban már most is aktív közösségi
élet folyik –, és persze ezeken a helyeken elérhető lenne a
családgondozó is. Ahhoz, hogy ez a tervünk sikeres legyen szükségesnek
tartjuk a város idősotthonainak fejlesztését, amely az eszközállományra
és az emberi erőforrásokra is kiterjedne. A terveink szerint
minden évben két idősklubot újítanánk fel. Az idén például
a Kálvin utcai és a Temesvári úti idősek otthona kerül
sorra. Ez nagyban hozzájárulna a munkát végzők környezetének
javulásához is. Az idősklubokban ezenkívül állásközvetítéssel
és egyéb, a köznapi élethez szükséges és lényeges információk
átadásával is foglalkoznának.
A fogyatékossággal élők segítésén is változtatnak?
– A fogyatékosok ügyével szintén szervezettebben kívánunk
foglalkozni, ennek érdekében konzultatív testületet alakítottunk,
amelynek célja és feladata, hogy feltárja a területet érintő
hiányosságokat, és összehangolja azokat az igényeket és
lehetőségeket, amelyekkel a ciklus során számolnunk kell. Még
idén tájékozódunk a fogyatékos személyek számára szolgáló
lakóotthon kialakításának feltételeiről, az igényekről, és
ennek tükrében indulhat meg a tervezési munka. Május 15-én
megrendezzük a Sérült Fiatalok Megyei Találkozóját. Ez egy
promóciós rendezvényünk lenne, ahol bemutatjuk milyen változatossá
tehető ez a terület is. Ezen a találkozón a szociális célú
foglalkoztatástól kezdve a szabadidős sportprogramokon át és
az egyéb hasznos programok mellett, kiderül hogy a koncepció középpontjában
a gyermekek és a fiatalkorúak helyzete áll. Az ő szempontjaik
előtérbe helyezése mind a szociális ellátásban, mind a szociális
célú programok szervezésében fontos feladatunk.
A szociális területen dolgozók bérének rendezése
napirenden van?
– Hét évig dolgoztam a szociális szférában, s látom,
hogy az egész ellátórendszerben – amelybe például az
orvosok, pedagógusok is beletartoznak – a szociális dolgozók
bérének rendezése még nem történt meg. Sajnos nincs arányban
a munkabérük a tevékenységükkel. Aki házi segítségnyújtásban
dolgozik, naponta 10-15 helyre megy ki; kiviszi az ebédet,
kitakarít, ellátja az idős személyeket, és ezért keres nettó
65-70 ezer forintot. Ezen az állapoton változtatni kell, mert
ezen a területen nagyon ritka a sikerélmény, és nap mint nap
nagyon kemény élethelyzetekkel találkoznak a szociális dolgozók.
Fontos, hogy a szociális munkások motiváltak legyenek. A gyulai
intézményrendszer óriási, annyit tudunk tenni a dolgozók
megbecsülése érdekében, hogy év végén Erzsébet-utalvánnyal
honoráljuk munkájukat. Tudjuk, hogy ez nem éppen hatalmas méretű
anyagi segítség, de sajnos a bérezést nem az önkormányzat
határozza meg. Azért, hogy a szociális területen dolgozók
munkához való hozzáállása javuljon, rekreációs pontot
hoztunk létre, ahol például hangterápiát, masszázst vehetnek
igénybe, és csoportos foglalkozásokon vehetnek részt.
Az önkormányzati lakások bérlőivel milyen terveik
vannak?
– A korábban adósságkezelési feladatot ellátó kolléga
az önkormányzati lakások bérlőivel, a lakásokkal kapcsolatos
számlázási és elszámolási renddel, a tartozások kialakulásának
nyomon követése mellett lehetőség szerint ennek megelőzésével
kell foglalkozzon a jövőben, megteremtve ezzel az újfajta önkormányzati
lakáskezelést, biztosítva a szerződések és a lakhatási feltételek,
szabályok betartását. Ennek a munkának előfeltétele az önkormányzati
lakásszektor hivatali hatáskörbe való kerülése, melynek előkészítése
folyamatban van; a rendszerrel összefüggésben a szerződések
újrakötése során új elemként meg kell határozni a
kapcsolattartást az önkormányzati ingatlan kvázi felügyelőjeként
tevékenykedő lakásgondnokkal.
Medveczky Attila
|