|
 2015.03.27.
Magyarország
csatlakozott az Európai Űrügynökséghez
A csúcstechnológiával foglalkozó hazai űripari vállalkozások
és kutatóintézetek meg tudják őrizni jelenlegi vezető pozíciójukat
a régióban
Dr. Tari
Fruzsina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Űrkutatási
Irodájának vezetője: Közép-Európában a magyar űripar már
hosszú évek óta piacvezető. Az űrtevékenység vívmányai
során elért eredmények pedig nemzetgazdaságunk egészében hatékonyan
hasznosulnak.
Mi a lényege, s milyen előnnyel jár, hogy februárban
Magyarország aláírta az Európai Űrügynökséghez (ESA) való
csatlakozási szerződést?
– Magyarország 1991 óta működik együtt az ESA-val. Ez
széles körű együttműködést jelent. Nagyszámú programban
vettek eddig részt a magyar űripar szereplői. Tény, hogy a
február 24-i csatlakozási aláírás mindenképpen mérföldkőnek
számít az Európai Űrügynökség és a magyar űrkutatás életében.
A csatlakozás által megteremtődött annak a lehetősége, hogy
húsz, űriparilag fejlett országgal együttműködjünk különböző
programok keretében. Mindezen túl a csatlakozás lehetővé
teszi a kutatóhelyek, egyetemek, kis- és középvállalkozások
számára, hogy pályázzanak a programokban való részvételre.
A programokat pedig a magyar csatlakozási díjból finanszírozzák.
Így a high-tech iparág jól fejlett területén még tevékenyebbek
lehetnek a magyar ipari szereplők. A csatlakozás másodlagos előnye:
ha a cégek, kutatóhelyek részt tudnak venni az űrügynökség
programjaiban, akkor az kiváló referenciát jelent bármely
harmadik országban, vagy az ESA tagállamokban lévő üzleti
partnereknél. Tehát ezek a vállalatok több megbízást
kaphatnak a jövőben.
Mit kell tudni az Európai Űrügynökségről, és
milyen programokat biztosít a csatlakozás hazánk számára?
– Az Európai Űrügynökség úgy működik, hogy a tagállamok
elhatározásai alapján elindít egy adott űrprogramot. A
programok irányulhatnak alapkutatásra, és kifejezetten az űrtechnológia
alkalmazására. Az utóbbira példa: egy távközlési program akár
egy távközlési műhold fejlesztését, üzemeltetését, pályára
állítását is jelentheti. Létezik olyan programkategória is,
hogy földmegfigyelés, s ezen belül is sok kisebb projekt indul
az Európai Űrügynökség keretei között, és ezekbe a
programokba bedolgozhatnak, beszállíthatnak a cégek. A távérzékelés
alatt pedig érthetjük például egy időjárás-megfigyelésre
hivatott műhold-konstelláció tervezését, gyártását. A földmegfigyelés
tipikusan olyan témakör, amely később számos gyakorlati
hasznosulással jár. Hiszen maga az ügynökség ezeket a
programokat az eszközök létrehozására indítja, de az üzemeltetésből
származó információkat minden tagállam hasznosíthatja. Az
Európai Űrügynökség meghatároz kötelező és önkéntes
programokat a tagállamok számára. Az alapkutatás a kötelező,
míg például a földmegfigyelés, a távközlés, a navigáció
az önkéntes programok csoportjába tartozik.
Hogyan értelmezzük, hogy az ESA következetesen működteti
a földrajzi visszatérítés elvét?
– Ez egy olyan kisebb területű országnak, mint amilyen
Magyarország, nagyon hasznos megoldás. Hiszen amennyi tagdíjat
hazánk befizet, azzal arányos részét pályázhatják vissza a
magyar szereplők. Ez a tagállamok számára részben korlátot,
másrészt biztosítékot jelent. Amennyiben Magyarország
befektet egy űrügynökséggel való együttműködésbe, az a
magyar piaci szerepelők számára jelent hasznot. Tehát az űrtevékenység
vívmányai során elért eredmények nemzetgazdaságunk egészében
hatékonyan hasznosulnak.
Mennyi űriparhoz köthető vállalkozás, egyetemi és
akadémiai kutatóintézet működik Magyarországon?
– Az ezzel kapcsolatos legutóbbi felmérést az Európai
Űrügynökség tavaly márciusban végezte el. Az derült ki,
hogy 41 magyar kutatóhely és vállalkozás létezik, ahol ténylegesen
az űriparhoz köthető munka zajlik. Biztos vagyok benne, hogy a
csatlakozással ez a szám jelentősen emelkedik.
A magyar tudósok és mérnökök régóta jelen vannak a
nemzetközi űrtevékenység élvonalában?
– Büszkék lehetünk a magyar űripar és űrtechnológia
fejlettségére. Tavaly ősszel volt a 40. évfordulója annak,
hogy az első magyar űreszköz – egy mikrometeorit-csapda –
kijutott a világűrbe. Azóta több mint 100 magyar műszer
jutott ki az űrbe, ami jól bizonyítja a magyar űripar fejlettségét,
főleg a környező országokhoz képest.
Az elmondottakból következik, hogy sokkal gazdagabb a
magyar űrkutatás tevékenysége, mint azt a közvélemény
sejti. Legtöbben, ha meghallják azt a szót, hogy űripar, akkor
űrhajózásra, a galaxis felfedezésére gondolnak. Miért nem
tudunk többet erről a területről?
– Valóban, az űrtevékenység hallatán sokan az űrhajókra
vagy a holdra szállásra gondolnak, és a magyarországi űrkutatásról
kevesebbet tudnak. Sajnos a jó hírek lassabban terjednek, mint a
problémásabb területek hírei, de dolgozunk azon, hogy az űrkutatás
iránt érdeklődők mindent megtudjanak a magyar űriparról. Talán
azért sem tudnak többet erről a területről, mert a magyar űripar
főleg külföldi bázisok beszállítója.
Milyen fejlődési lehetőséget és irányt lát a
magyar űripar előtt?
– Közép-Európában a magyar űripar már hosszú évek
óta piacvezető. Mind létszám, mind a szervezetek minőségének
tekintetében fejlődés várható. Nagyon sok cég érdeklődik
az űrkutatási tevékenység iránt, de tudniuk kell, hogy nem könnyű
belépni erre a speciális szakterületre, mert az űripari szabványok
szigorúbbak a hadiipariaknál is. Azok a piaci szereplők, akik
bizonyítani tudják egy adott programban való sikeres részvétellel,
hogy megfelelnek a szigorú követelményeknek, számos egyéb
megrendelésre is számíthatnak.
Végzettsége szerint űrjogász. Mivel foglalkozik az űrjog?
– A világűrjog a nemzetközi közjog egy jogterülete.
Az űrjog más jogterületekkel ellentétben nem a tevékenység
helye, hanem a tevékenység jellege alapján bír hatállyal. Tehát
minden űrtevékenységet ez a jogterület szabályoz emberes vagy
ember nélküli eszköz felbocsátásától pályára állásán
keresztül a visszatérésig.
Medveczky Attila
|
