|
 2015.11.06.
Mamahotel vagy papabank helyett
Egzisztenciát itthon
Ötmilliárd
forintos fejlesztési forrásból, 2020-ig szóló program keretében
segíti az Emberi Erőforrások Minisztériuma a fiatalok felkészülését
az életpályájuk elkezdésére, a munkába állásra és a családalapításra.
Schanda Tamás helyettes államtitkár: elsősorban a 12–25 éves
korosztályt szólítjuk meg, de az ennél idősebb fiatalokra is
odafigyelünk és eljuttatjuk hozzájuk az őket érintő
legfontosabb információkat.
Annyira rossz Magyarország gazdasági és demográfiai
helyzete, hogy olyan pályázatot kell kiírni, amely felkészíti
az ifjúságot a munkába állásra és a családalapításra?
– A gazdasági és demográfiai mutatók látványosan
javultak, de még van tennivalónk. Ez a fejlesztési projekt, a
Komplex ifjúsági fejlesztések – új nemzedék újratöltve
program, a korábban megvalósult Új Nemzedék Program folytatása.
Segítenünk kell a magyar fiatalokat, hogy egyénileg és közösségileg
is sikeresekké váljanak. Három területen látjuk, hogy szükséges
lépéseket tenni: a fiatalok foglalkoztatottságának növelése,
a családalapítás és gyermekvállalás támogatása és az ifjúsági
közösségek megerősítése. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy
olyan információkhoz jussanak, amelyek megkönnyítik továbbtanulásukat,
munkahelyi elhelyezkedésüket, vállalkozóvá válásukat, és
megismerjék a családalapításhoz és a gyermekvállaláshoz
kapcsolódó kedvezményeket. Ebben a siker egyik alapvető feltétele,
hogy a fiatalok mindennapi kommunikációjához,
a nemzedék „nyelvéhez igazodva” közöljük az információkat.
Tavaly azt nyilatkozta, hogy a 15–24 éves
korosztályba tartozó fiatalok közül sokan nem tanulnak, és
nem is dolgoznak. Hogyan lehet őket munkához segíteni?
– A pályakezdő fiatalok számára nagyon fontos, hogy
szakszerű segítség álljon rendelkezésre ahhoz, hogy felismerjék,
hogy miben tehetségesek és eldöntsék, hogy milyen területeken
szeretnének elhelyezkedni ahhoz, hogy kiteljesedett, boldog
emberként élhessenek. Ehhez nyújt segítséget az az életpálya-tervezési
szolgáltatás, melyet a program keretében megvalósítunk. A
legfiatalabb korosztálynál, a 12 éveseknél kezdjük el ezt a
segítő munkát. Már nekik is dönteniük kell, hogy merre
tanulnak tovább. De a programba beletartoznak a felsőoktatási
tanulmányok előtt állók is, akiknek abban segítünk, hogy a
számukra legmegfelelőbb felsőfokú képzésre jelentkezzenek. A
diplomázott, illetve szakmát szerzett fiataloknak pedig abban nyújtunk
támogatást, hogy milyen készségekkel, kompetenciákkal tudják
javítani az esélyüket az elhelyezkedésben, mi szükséges egy
állásinterjúhoz, hogyan tudnak beilleszkedni a munkahelyükön,
vagy éppen saját vállalkozást alapítani. Meg kell, hogy értsék
a fiatalok, hogy a munkaerőpiacokon már nem elegendő a magas
iskolai végzettség, a jól fizető munkakörök betöltéséhez
jóval több kompetencia és tudás szükséges.
Több szociológus szerint a 25 éves életkort kellene a
felnőttkor új határának tekinteni, mások pedig a „fiatal
felnőtt” csoportját vezetnék be. Pontosan kik tartoznak bele
az „ifjúság” fogalmába?
– Az „ifjúságnak” más-más a definíciója, mert a
különböző szociológiai iskolák eltérő életkori határokat
húztak meg. De az tény, hogy világunk megváltozott, így az a
lineáris életpálya is, amit még néhány évtizeddel ezelőtt
mindenki elképzelt saját magának. A rendszerváltást követően
megszűnt a lineáris életpályamodell, ciklikus életszakaszokról
beszélhetünk. Kitolódott a fiatalok munkába állásának, családalapításának
időpontja, s megnőtt a tanulással töltött életszakasz.
Sokszor halljuk a mamahotel, vagy a papabank kifejezést, ami azt
jelenti, hogy az ifjak egzisztenciális okokból szüleiknél
laknak, vagy ha nem, akkor felmenőik tartják el őket. Ezért is
nagyon nehéz meghatározni az „ifjúság” fogalmát életkor
alapján. A legtágabb kategória szerint a 12 és 35 év köztiek
tartoznak bele. Programunk elsődleges célcsoportja a 12-25 éves
korosztály, melynek tagjai leginkább igénylik azokat a szolgáltatásokat,
melyeket a projektben meg akarunk valósítani.
No de egy 12 éves gyerek miként tud a programba való
bekerüléshez pályázatot készíteni?
– Az öt évre szóló kiemelt fejlesztési programot a
kormány döntése értelmében az Új Nemzedék Központ valósítja
meg ötmilliárd forintos támogatásból. Tehát a program végrehajtásáért
ez az állami nonprofit gazdasági társaság felel, mely a saját
eszközein keresztül éri el a fiatalokat.
Melyek ezek az eszközök?
– A legfiatalabb generáció alapvetően az online-térben
elérhető nemzedék. Éppen ezért lényeges, hogy online felületen
biztosítsuk a fiatalok számára szükséges információkat,
szolgáltatásokat. A közösségi tereken is meg tudjuk szólítani
az ifjakat, ezért húsz közösségi teret hozunk létre a korábban
kialakított kontaktpontok bázisán. A közösségi terek azért
is lényegesek, mert ott jöhetnek létre a kortárs csoportok.
Ezenfelül működtetjük az ujnemzedek.hu generációs portált,
ahová a fiatalok számára könnyen érthető médiatartalmakat
helyezünk el. A nyári fesztiválok és táborok is remek lehetőséget
kínálnak az információátadásra.
A Gyermekbarát település-díjas községek, városok
is segíthetik az EMMI-nek ezt a célkitűzését?
– Természetesen, mivel a fiatalokat az online-téren kívül
leginkább a helyi közösségeken keresztül lehet elérni. Az Új
Nemzedék Újratöltve program jelentősen támogatja a helyi ifjúsággal
kapcsolatos feladatok elvégzésében a településeket. Olyan módszerekkel,
szakmai gyakorlatokkal ismertetjük meg egy-egy településen a
fiatalokkal foglalkozó szakembereket – akiket hálózatba
szeretnénk szervezni, hogy már meglévő tudásukat minél hatékonyabban
osszák meg egymással –, amit ők képesek helyben fölhasználni.
A program sikerével
elérhető, hogy kevesebb fiatal hagyja el az országot?
– A program öt évre szól, ezzel garantáljuk a
tervezhetőséget és a kiszámíthatóságot. A célok közül
kiemelendő a fiatalok identitásának megerősítése, hiszen ha
Magyarországon megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy
itthon egzisztenciát teremtsenek maguknak, rátaláljanak a közösségükre,
és családot alapítsanak, akkor biztosan kevesebben mennek ki külföldre
dolgozni.
Medveczky Attila
|
