vissza a főoldalra

 2015.11.06. 

Hogy Veszprém megye gazdagodjon

A foglalkoztatás és az életminőség javítása

A 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrásból több mint 45 milliárd jut Veszprém megyére, amivel a megyék rangsorában a középmezőnyben tudhatja magát – közölte szerkesztőségünkkel Polgárdy Imre, a közgyűlés elnöke, s hozzátette: akár a legkisebb megyebeli falu lakóiról beszélek, akár a megyeszékhely, Veszprém polgárait említem, elmondható, hogy barátságos, vendégszerető, dolgos, a természetet és kultúrát kedvelők vesznek körül.

 A megyei önkormányzat, vagy a települések döntenek arról, hogy mire költik a 45,1 milliárd forintot?

 – A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) által meghatározott hét prioritás közül öt esetben dönt a megyei önkormányzat összességében az említett összeg sorsáról. Kiemelendő, hogy a 2014–2020-as Európai Uniós költségvetési időszak hazánk számára rendelkezésre álló európai uniós forrásainak felhasználása a kormány által elkészített és az Európai Bizottság által elfogadott operatív programokon keresztül történik. Ezen operatív programok közül a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program az, ahol a források a területi szereplőknek dedikált, decentralizált módon kerültek elosztásra. Veszprém megye forráskerete a 2014–2020 közötti tervezési időszakra a TOP keretéből 45,165 milliárd forint, melynek ütemezett felhasználásáról a megyei közgyűlés által a Nemzetgazdasági Minisztérium útmutatása szerint előkészített Veszprém megye Integrált Területi Programja (ITP) gondoskodik. Az ITP tehát az a dokumentum, amely a helyi igényekkel összhangban a rendelkezésre álló TOP forráskeretek felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a 2014–2020-as költségvetési időszakra vonatkozóan. A prioritások intézkedésekre bonthatók, az intézkedéseken belül pedig pályázati felhívások kerültek megnevezésre, ahogy az átfogó céloktól a konkrétabb, operatív célok felé haladunk.

 Akkor térjünk rá az elsőbbségekre…

 – A TOP 1. prioritása – sajnos ezzel a csúnya, idegen szóval kell élnem – A térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére. Ez alá négy intézkedés tartozik, melyeket 16,879 milliárd forintból szeretnénk megvalósítani. Az első intézkedés a Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése, melyre összesen 6,39 milliárdos forrás áll rendelkezésre, melyből 2016-ban 3,65 milliárd Ft lekötése tervezett. Az intézkedéshez rendelt felhívások: ipari parkok, iparterületek fejlesztése, inkubátorházak fejlesztése, valamint a helyi gazdaságfejlesztés. A második intézkedés a Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés, melyre a teljes keret 4,095 milliárd forint, ebből 2016-ban 2,9 milliárd lekötését tervezzük. A harmadik intézkedés A gazdaságfejlesztést és a munkaerő-mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés, mely az útfejlesztéseket takarja. Ehhez a megye 2,892 milliárdos forrással rendelkezik, és a 2016-os évben ennek jelentős részét, 2,4 milliárd forint lekötését irányoztuk elő. A negyedik intézkedés A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével nevet viseli, és az intézkedés keretében óvodai, illetve bölcsődei fejlesztésekre lesz lehetőség. A forráskeret 3,451 milliárd forint, 2016-ban 2,2 milliárd tervezett lekötésével. A TOP 2. prioritására 8,358 milliárd áll rendelkezésre. Ez a Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés, mely prioritáshoz mindössze egy intézkedés tartozik Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés címmel. Az intézkedés elemei: a barna mezős területek rehabilitációja, a zöld város kialakítása, valamint a települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések. A TOP 3. prioritása, az Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken két intézkedést foglal magában. Az első a Fenntartható települési közlekedésfejlesztés melyre 4,257 milliárd áll rendelkezésre, a második, az Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 7,11 milliárdos forrással rendelkezik. Az intézkedéshez két felhívás tartozik. Az önkormányzati tulajdonú épületek, intézmények, infrastruktúra energiahatékonyság-központú rehabilitációja, a megújuló energiaforrások fokozott használatának ösztönzése, valamint az önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása komplex fejlesztési programok keretében. A TOP 4. prioritása A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése három intézkedést tartalmaz. Az első intézkedés az Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése, mely 1,254 milliárd forint forrással tervez, az elfogadott ITP 2016-ban erre 1,104 milliárd forint lekötését határozza meg. A második intézkedés A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése melyhez 0,981 milliárd forintos forrást rendelt az ITP. A harmadik intézkedés a szociális városrehabilitáció infrastrukturális elemeit magában foglaló Leromlott városi területek rehabilitációja 1,31 milliárd forinttal tervezhető. A TOP 5. prioritása a Megyei és helyi emberi erőforrás-fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés három intézkedést foglal magában. Az első intézkedés a Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok), mely 3,748 milliárd forintnyi összeggel tervez. Az intézkedéshez tartozó két felhívás, a megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések, melynél egy megyei paktum, valamint a helyi foglalkoztatási együttműködések, melyeknél járási szintű paktumok megkötése a cél. A második intézkedés A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok dedikált forráskerete 0,488 milliárd. A harmadik, egyben utolsó intézkedés a „Helyi közösségi programok megvalósítása”, melyre 0,837 milliárd forint áll rendelkezésre megyei szinten.

 Mikortól lehet pályázniuk?

 – A kormány döntése szerint a pályázatokat 2017 nyaráig ki kell írni, ami azt jelenti, hogy versenyelőnybe kerülnek a magyar vállalkozások más országokéhoz képest, hiszen idejében megismerik, és le is hívhatják a rendelkezésre álló összegeket. Integrált Területi Programunk előkészítésénél az volt a tervezés filozófiája, hogy az első kiírások megjelenésekor már jelentős arányú forráslekötésre kerüljön sor. Az intézkedések és felhívások sokszínűsége, szerteágazó mivolta garantálja, hogy Veszprém megye számos hasznos fejlesztéssel gazdagodjon. Ez azért is lényeges számomra, mert akár a legkisebb megyebeli falu, a 26 lelket számláló Megyer lakóiról beszélek, akár a megyeszékhely, Veszprém polgárait említem elmondható, hogy barátságos, vendégszerető, dolgos, a természetet és kultúrát kedvelő emberek vesznek körül. A megyében élők elhivatottságának, szorgalmának és lokálpatriotizmusának köszönhetően a turizmus mellett biztatóan fejlődik Veszprém megye ipara és a mezőgazdasága is. S mindemellett a Bakony és a Balaton ölelésében gyönyörű tájakon barangolhatnak az idelátogatók. Megyénk természeti értékei mellett méltán lehetünk büszkék kulturális örökségünkre is. A több mint 1100 műemlék mellett négy történelmi borvidék is várja a vendégeket. A megye városaiban számos, nagy hagyományokkal rendelkező, patinás oktatási intézmény található, ahol a magyar történelem nagyjai „koptatták az iskolapadot.”