2015.11.13.
Katonai Repülő
Intézet alakult
Célunk a katonai hivatástudat és az elkötelezettség elmélyítése
A Nemzeti Közszolgálati
Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának Katonai Repülő
Intézete október közepén jött létre. Az intézet keretein
belül felsőfokú tisztképzés, szakmai továbbképzés, illetve
az ezeket megalapozó hadtudományi- és katonai műszaki kutatás
folyik –tudtuk meg Dr. Palik Mátyás megbízott intézetigazgatótól.
Milyen múltra tekint vissza a szolnoki katonai repülőtisztképzés?
– 1949-ben alakult meg a Kilián György Repülőhajózó
Tiszti Iskola, ahol a repülőhajózó-tiszteket képezték. Ez az
intézmény volt a jogelődje az 1967-ben főiskolai rangot
szerzett Kilián György Repülő Műszaki Főiskolának. 1991-ben
a Honvédség felsőoktatási intézményeinek reformja kapcsán
Szolnoki Repülőtiszti Főiskola lett az intézmény neve. Egy
további integráció folytán a főiskolánk a Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Egyetem Szolnoki Repülőtiszti Főiskolai karaként,
majd 2001-ig annak Repülőtiszti Intézeteként működött.
2011-ig a Nemzetvédelmi Egyetem Repülőműszaki-, majd Repülő
és Légvédelmi Intézeteként hívták a szolnoki képzőhelyet.
Tanszékké 2011-ben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulásával
váltunk. 2015. október 10-én – egy célszerű intézményfejlesztési
koncepciót követően – Szenátusi döntés, majd a Fenntartói
Testület jóváhagyása után váltunk ismét
intézetté, amelyen belül a korábbi szakcsoportjaink ismét
tanszékekként működhetnek.
Mi a jelenlegi változás lényege?
– Kiváltunk a Katonai Üzemeltető Intézetből, és önálló
intézetként, három tanszékkel, egy oktatást támogató
csoporttal és egy csaknem százezer kötetes nyilvános könyvtárral
dolgozunk. Feladataink egyelőre változatlanok. Ami miatt intézetté
válhattunk, azt a vezetői döntés, s a később várható
szervezeti, oktatási változások indokolják, s valószínűleg
az is, amit ez a tanszék az elmúlt négy-öt évben tevékenységével
bizonyított.
Jár valami előnnyel ez a kiválás?
– Úgy gondolom, hogy egy felsőoktatási intézmény működését
meghatározzák a kondíciói. Ráadásul az új intézet a
Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyedüli olyan felsőoktatási létesítménye,
amely vidéken, a Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopter Bázisán
található. Intézetünket sokan a környéken még Kiliánként
emlegetik, és sokan főiskolaként gondolnak rá, hiszen ezer szállal
kapcsolódunk Szolnokhoz. Oktatunk a város különböző intézményeiben,
s jelen vagyunk a megyeszékhely tudományos, kulturális és
sportéletében. A szolnokiság mindig is meghatározó volt számunkra,
ezért sem mindegy a megítélésünk, elnevezésünk. Az intézeti
forma pedig jó alapot kínálhat a későbbiekben megjelenő
speciális repülőszakember-képzés kialakításának feltételeihez.
A kiválással maga az egyetem is megerősödött, mert már nem három,
hanem négy komoly intézete van: a Katonai Vezetőképző, a
Katonai Üzemeltető, a Katonai Logisztikai és immár a Katonai
Repülő Intézet.
Mit biztosít az intézet három újjáalakuló tanszéke?
– A Fedélzeti Rendszerek, a Repülésirányító és Repülő-hajózó,
valamint a Repülő Sárkány-hajtómű Tanszékek biztosítják a
megrendelő, vagyis a Magyar Honvédség számára a repülőszakember
utánpótlást. A tanszékek három olyan szakterületet jelölnek,
melyek lefedik a légierő repülőcsapatainak szaktisztképzését.
A Fedélzeti Rendszerek Tanszéken olyan képzési formákban
oktatnak, melyekkel elérhető, hogy az itt végzettek az előírt
szakmai gyakorlat megszerzése után, önállóan képesek
legyenek a korszerű repülőeszközök fedélzeti rendszerei üzemben
tartásának megszervezésére, irányítására. Végzettségük
folytán a tőlünk kikerülő tisztek a repülőgépek fedélzeti
rendszereivel foglalkoznak, ezen belül például az elektromos és
oxigénberendezésekkel, a különböző típusú repülőgépek
fegyver- és lokátorrendszereivel, rádióberendezéseivel. Ez
inkább a villamos szakterület a repülőműszaki képzésen belül.
Egy másik jól elhatárolható oktatási terület a repülőgépek
(helikopterek) gépészeti rendszereinek üzemben tartásával,
annak megszervezésével, irányításával kapcsolatos gépész
jellegű képzés, melyet a Repülő Sárkány-hajtómű Tanszék
oktat. A Repülésirányító és Repülő-hajózó Tanszék bár
két speciális szakterületet foglal magában, a tantárgyi átfedések,
hasonlóságok miatt működik egyben. Ezen a tanszéken a katonai
repülésirányítók, azaz a légiforgalmi és légvédelmi irányítók,
valamint a repülőgép-vezetők képzése, továbbképzése
folyik. A Szolnokon tanuló honvéd tisztjelöltek a katonai üzemeltetés
alapszakon és annak mesterszakán folytatnak képzést katonai
repülőműszaki és repülésirányító specializációkon. A
tisztjelöltek számára alapszakon a képzés nyolc szemeszteren
át tart, amelyből az utolsó négyet a szolnoki intézményben töltik.
A katonai repüléshez kötődő szakmai felkészítéseket, továbbképzéseket
azért is emelem ki, mert a légi közlekedés rendszere megköveteli,
hogy a benne dolgozók szakszolgálati engedéllyel
rendelkezzenek, amelyek kétévente speciális felkészítéshez,
vizsgáztatáshoz kötöttek. Ezért nálunk, a katonai repülésben,
a légi közlekedésben kijelenthető, hogy nemcsak szlogen, hanem
valóság az élethosszig tartó tanulás és annak a kiemelkedő
szerepe.
Évente mennyi tisztjelöltet iskoláznak be a képzésekre?
– Ez korábban is igen változó volt, s az látható az
előző évek felsőoktatási felvételi statisztikáiból, hogy a
katonai képzésekre beiskolázottak létszáma a honvédség humán
stratégiájának megfelelően csökkent. A beiskolázási létszámok
általában 100-150 főre tehetők. A légierő megrendelői igényének
megfelelően évente 10-15 honvédtisztjelöltet iskoláznak be az
intézetünkben folyó képzésekre. Emellett az intézet biztosítja
a repülőcsapatok speciális képzéseket igénylő
szakembereinek felkészítését is, tehát évente négy-ötszáz
tiszt és tiszthelyettes felkészítése is Szolnokon történik.
Mindez hatalmas leterhelést jelent az intézet oktatói számára.
Elegendő oktatóval rendelkeznek?
– A jelenlegi létszámmal biztosítottak a folyó képzések.
Amennyiben a légierőnek újabb megrendelései, képzési igényei
lennének, akkor az oktatóállomány létszámát bővíteni
kell. A felkészítést végző oktatói állományunk közel 80
százaléka tudományos fokozattal, magas publikációs mutatókkal
rendelkezik. A szolnoki oktatók az elmúlt években számos új képzési
program kidolgozói voltak. Kiemelkedik közülük az ERASMUS+
nemzetközi mobilitás program „Aviation” modulja, a Katonai Műszaki
Doktori Iskola új, Repüléstudományi Kutatási Területének
programja, valamint civil képzési igényeket is kiszolgáló,
hatósági akkreditációval rendelkező, pilóta nélküli légijármű-rendszerkezelő
(drónpilóta) tanfolyam. Ez utóbbinak a kidolgozása során
figyelembe vettük a nemzetközi és a hazai légi közlekedési
szervezetek ajánlásait és az intézet e területen végzett korábbi,
sikeres kutatási eredményeit. Oktatóink és kutatóink szakmai,
és emberi értékeket közvetítenek a hallgatóink felé, törekszenek
a katonai hivatástudat és az elkötelezettség elmélyítésére,
a honvédség hagyományainak ápolására.
Európai szinten hol áll a magyar katonai repülés
oktatása?
– Nem végeztem még ilyen összehasonlítást. Viszonylag
jól ismerem a cseh, a lengyel, a szlovák és a román légierő
képzéseit, s a szervezeti formát és a létszámarányokat
vizsgálva mi igen jó helyen állunk.
Medveczky Attila
|