vissza a főoldalra

 

 

 2015.11.20. 

Együttműködésre hangolva

Leader akciócsoportok találkozója Székelyföldért

Kis Miklós Zsolt államtitkár szerint a Leaderek keretében kialakított nemzetközi partnerségek esetében előnyt élveznek a magyarországi és a székelyföldi csoportok, hiszen a közös nyelv, kultúra miatt könnyebb a közös tervezés.

 Csíkszeredán tartották az „Épülő Székelyföld Leader-partnerséggel” című konferenciát. A Leader szó hallatán sokan még mindig a szocialista kormányok alatti botrányokra gondolnak. Akkor a magyarországi Leader program minden lépésében tetten érhető volt a baloldal befolyása. Sikerült-e hazánkban a ’90-es évek óta Európában egyre nagyobb teret nyerő Leadert 2010-től botránymentessé tenni?

 – Az elmúlt évek pályázatai, támogatási rendszere bizonyítja, hogy sikerült rendet tennünk a Leaderek esetében is. Minden helyi akciócsoport most már valóban úgy működik, ahogy azt az Európai Unió minden tagállamtól, így Magyarországtól is elvárja. Nyilván nem titok, hogy mikor uniós forrásokról van szó – s most nem csak a Leaderekről beszélek – mindig vannak és lesznek is olyanok, akik megpróbálják azokat öncélúan felhasználni, és csalárd módon pályáznak. A mi feladatunk, hogy ezt megakadályozzuk, és teljes mértékben kiszűrjük a jogosulatlanul pályázókat. A döntéshozatalokat pedig transzparensebbé tettük, és a következő vidékfejlesztési program is tartalmaz olyan elemeket, amelyek – az új eljárásrendnek is köszönhetően – még átláthatóbbá és egyértelműbbé tették, hogy ezeket a pénzeket, főleg a Leaderek esetében a helyi közösségekre, s a helyi gazdaságfejlesztésre akarjuk fordítani.

 Kérem, ismertesse a 2014–2020 közötti uniós fejlesztési időszak magyarországi Leader-támogatásainak irányait.

 – A Leader-források a következő években is alapvetően a helyi közösségek – civil szervezetek, gazdasági társaságok, önkormányzatok – által kitalált fejlesztési elképzeléseket finanszírozzák. Ezeket az elképzeléseket, a helyi szükségletekre választ adó fejlesztési stratégiában kell megfogalmazni. Korábban már meghatározták a szerveződés szabályait, ennek megfelelően előzetes nyilvántartásvételbe kerültek azok a helyi akciócsoportok, amelyek ezen szabályoknak megfelelnek és a jogszabálynak megfelelően működnek. Ezek az akciócsoportok felelősek azért, hogy a saját térségükben kidolgozzák a helyi fejlesztési stratégiát, amelyben minden szereplő megfogalmazhatja elképzeléseit. Ezután a rendelkezésre álló vidékfejlesztési forrásokat helyben, helyi pályáztatás útján osztják szét olyan projektekre, amelyek ezen – helyben kialakított – stratégiával összhangban állnak.

 Ez tehát a belföldi irány. Magyarország a Leader-programokkal miben tud segíteni Székelyföld gazdaságának megerősítésében?

 – A program megteremti annak a lehetőségét, hogy más EU-s tagállamokkal és EU-n kívüli országokkal együttműködve szakmai elképzelésekben, helyi gazdaságfejlesztési, akár piacra jutási, vagy képzési projektekben közösen gondolkodjunk. Erről a programról nemrég Székelyföldről szóltam, de akár az egész Kárpát-medencére ki lehetne terjeszteni. Körülbelül 2 milliárd forint áll rendelkezésre arra, hogy úgynevezett határon átnyúló, nemzetközi partnerségi megállapodás keretén belül lehessen ilyen projekteket támogatni. A nemzetközi Leader-együttműködés egyik kiemelt célja a határon túli magyarlakta vidéki térségek és a magyarországi térségek közötti intenzív szakmai rendezvények megtartása. Emellett részben nem EU-s tagállamokat is be lehet vonni ezekbe a projektekbe, melyek alapjai a partnerségen alapuló elképzelések. Senki se gondoljon nagy volumenű beruházásokra. Más tagállamokon belüli fejlesztéseket nem áll módunkban finanszírozni. Viszont a szakmai csereprogramokat, konferenciákat, egyes képzéseket már az említett elkülönített alapból támogatnánk.

 Mit kértek a konferencia székelyföldi képviselői a magyar kormánytól?

 – A konferencián elsősorban szakmai szervezetek, valamint Hargita és Kovászna megye tanácsa és a marosszéki önkormányzatok képviselői vettek részt. A kapcsolattartás volt a leglényegesebb kérésük. A Leaderrel kapcsolatban vannak pozitív és negatív tapasztalatink, és ha az utóbbiról is beszámolunk, akkor az ilyen jellegű problémák Székelyföldön megelőzhetők. De ennél is lényegesebb, hogy ez a konferencia nem valaminek a végét, hanem az elejét jelenti. Tehát rendszeresek lesznek ezek a szakmai találkozások akár a helyi akciócsoportok vezetőivel is.

 Ha az autonómia megteremtéséről beszélünk, akkor a helyi székelyföldi Leader akciócsoportoknak mekkora szerepük lehet ebben?

 – Az autonómia politikai kérdés, amiről a mindenkori romániai vezetés dönt. Ettől függetlenül nemzetstratégiailag lényeges, hogy ezeket az autonómiatörekvéseket érzelmileg támogassuk. S a székelyföldi akciócsoportok is képesek a maguk módján az autonómiatörekvéseket befolyásolni. Emellett, ha létrejönne az autonómia, akkor azon Leader-megközelítésekből – mint területalapú fejlesztés, alulról építkező megközelítés, háromoldalú partnerség – kiindulva ezen szervezetek jó példával járhatnak elöl a helyi fejlesztések együttműködésen alapuló megvalósításában.

 A Leader-programokkal elérhető, hogy kevesebben vándoroljanak el Székelyföldről?

 – Természetesen, mert minden egyes Leader-fejlesztés célja a helyi identitás erősítése és a helyi vállalkozások támogatása. Lehetőleg azon projekteket érdemes támogatni, melyek segítik az önfoglalkoztatás megteremtését, illetve azokat a vállalkozásokat kell fejleszteni, melyek minél több munkahelyet képesek létrehozni. A vállalkozások továbbfejlesztésének módjait pedig megkönnyíti a nemzetközi tapasztalatok megismerése. Így képesek fejlődni a helyi gazdaságok, s akkor már az adott településen élő fiatalok perspektívát látnak a mezőgazdaságban, a vállalkozásokban, vagy a szolgáltatói szektorban, ezáltal egyre kevesebben gondolnak arra, hogy külföldön találják meg számításaikat.

 

Medveczky Attila