|
 2015.11.20.
Együttműködésre
hangolva
Leader akciócsoportok találkozója Székelyföldért
Kis Miklós Zsolt
államtitkár szerint a Leaderek keretében kialakított nemzetközi
partnerségek esetében előnyt élveznek a magyarországi és a
székelyföldi csoportok, hiszen a közös nyelv, kultúra miatt könnyebb
a közös tervezés.
Csíkszeredán tartották az „Épülő Székelyföld
Leader-partnerséggel” című konferenciát. A Leader szó
hallatán sokan még mindig a szocialista kormányok alatti botrányokra
gondolnak. Akkor a magyarországi Leader program minden lépésében
tetten érhető volt a baloldal befolyása. Sikerült-e hazánkban
a ’90-es évek óta Európában egyre nagyobb teret nyerő
Leadert 2010-től botránymentessé tenni?
– Az elmúlt évek pályázatai, támogatási rendszere
bizonyítja, hogy sikerült rendet tennünk a Leaderek esetében
is. Minden helyi akciócsoport most már valóban úgy működik,
ahogy azt az Európai Unió minden tagállamtól, így Magyarországtól
is elvárja. Nyilván nem titok, hogy mikor uniós forrásokról
van szó – s most nem csak a Leaderekről beszélek – mindig
vannak és lesznek is olyanok, akik megpróbálják azokat öncélúan
felhasználni, és csalárd módon pályáznak. A mi feladatunk,
hogy ezt megakadályozzuk, és teljes mértékben kiszűrjük a
jogosulatlanul pályázókat. A döntéshozatalokat pedig
transzparensebbé tettük, és a következő vidékfejlesztési
program is tartalmaz olyan elemeket, amelyek – az új eljárásrendnek
is köszönhetően – még átláthatóbbá és egyértelműbbé
tették, hogy ezeket a pénzeket, főleg a Leaderek
esetében a helyi közösségekre, s a helyi gazdaságfejlesztésre
akarjuk fordítani.
Kérem, ismertesse a 2014–2020 közötti
uniós fejlesztési időszak magyarországi Leader-támogatásainak
irányait.
– A Leader-források a következő években is alapvetően
a helyi közösségek – civil szervezetek, gazdasági társaságok,
önkormányzatok – által kitalált fejlesztési elképzeléseket
finanszírozzák. Ezeket az elképzeléseket, a helyi szükségletekre
választ adó fejlesztési stratégiában kell megfogalmazni. Korábban
már meghatározták a szerveződés szabályait, ennek megfelelően
előzetes nyilvántartásvételbe kerültek azok a helyi akciócsoportok,
amelyek ezen szabályoknak megfelelnek és a jogszabálynak
megfelelően működnek. Ezek az akciócsoportok felelősek azért,
hogy a saját térségükben kidolgozzák a helyi fejlesztési
stratégiát, amelyben minden szereplő megfogalmazhatja elképzeléseit.
Ezután a rendelkezésre álló vidékfejlesztési forrásokat
helyben, helyi pályáztatás útján osztják szét olyan
projektekre, amelyek ezen – helyben kialakított – stratégiával
összhangban állnak.
Ez tehát a belföldi irány. Magyarország a
Leader-programokkal miben tud segíteni Székelyföld gazdaságának
megerősítésében?
– A program megteremti annak a lehetőségét, hogy más
EU-s tagállamokkal és EU-n kívüli országokkal együttműködve
szakmai elképzelésekben, helyi gazdaságfejlesztési, akár
piacra jutási, vagy képzési projektekben közösen
gondolkodjunk. Erről a programról nemrég Székelyföldről szóltam,
de akár az egész Kárpát-medencére ki lehetne terjeszteni. Körülbelül
2 milliárd forint áll rendelkezésre arra, hogy úgynevezett határon
átnyúló, nemzetközi partnerségi megállapodás keretén belül
lehessen ilyen projekteket támogatni. A nemzetközi Leader-együttműködés
egyik kiemelt célja a határon túli magyarlakta vidéki térségek
és a magyarországi térségek közötti intenzív szakmai
rendezvények megtartása. Emellett részben nem EU-s tagállamokat
is be lehet vonni ezekbe a projektekbe, melyek alapjai a partnerségen
alapuló elképzelések. Senki se gondoljon nagy volumenű beruházásokra.
Más tagállamokon belüli fejlesztéseket nem áll módunkban
finanszírozni. Viszont a szakmai csereprogramokat, konferenciákat,
egyes képzéseket már az említett elkülönített alapból támogatnánk.
Mit kértek a konferencia székelyföldi képviselői a
magyar kormánytól?
– A konferencián elsősorban szakmai szervezetek,
valamint Hargita és Kovászna megye tanácsa és a marosszéki önkormányzatok
képviselői vettek részt. A kapcsolattartás volt a leglényegesebb
kérésük. A Leaderrel kapcsolatban vannak pozitív és negatív
tapasztalatink, és ha az utóbbiról is beszámolunk, akkor az
ilyen jellegű problémák Székelyföldön megelőzhetők. De ennél
is lényegesebb, hogy ez a konferencia nem valaminek a végét,
hanem az elejét jelenti. Tehát rendszeresek lesznek ezek a
szakmai találkozások akár a helyi akciócsoportok vezetőivel
is.
Ha az autonómia megteremtéséről beszélünk, akkor a
helyi székelyföldi Leader akciócsoportoknak mekkora szerepük
lehet ebben?
– Az autonómia politikai kérdés, amiről a mindenkori
romániai vezetés dönt. Ettől függetlenül nemzetstratégiailag
lényeges, hogy ezeket az autonómiatörekvéseket érzelmileg támogassuk.
S a székelyföldi akciócsoportok is képesek a maguk módján az
autonómiatörekvéseket befolyásolni. Emellett, ha létrejönne
az autonómia, akkor azon Leader-megközelítésekből – mint
területalapú fejlesztés, alulról építkező megközelítés,
háromoldalú partnerség – kiindulva ezen szervezetek jó példával
járhatnak elöl a helyi fejlesztések együttműködésen alapuló
megvalósításában.
A Leader-programokkal elérhető, hogy kevesebben vándoroljanak
el Székelyföldről?
– Természetesen, mert minden egyes Leader-fejlesztés célja
a helyi identitás erősítése és a helyi vállalkozások támogatása.
Lehetőleg azon projekteket érdemes támogatni, melyek segítik
az önfoglalkoztatás megteremtését, illetve azokat a vállalkozásokat
kell fejleszteni, melyek minél több munkahelyet képesek létrehozni.
A vállalkozások továbbfejlesztésének módjait pedig megkönnyíti
a nemzetközi tapasztalatok megismerése. Így képesek fejlődni
a helyi gazdaságok, s akkor már az adott településen élő
fiatalok perspektívát látnak a mezőgazdaságban, a vállalkozásokban,
vagy a szolgáltatói szektorban, ezáltal egyre kevesebben
gondolnak arra, hogy külföldön találják meg számításaikat.
Medveczky Attila
|
