2015.11.27.

Egy férfi és egy nő

A Magyar Női Unió Kecskeméten rendezte meg a „Gyümölcshozó nők – termékeny együttműködés” című nemzetközi konferenciát a Vidéki Nők Nemzetközi napján. A Magyar Női Unió célkitűzéseiről, a feminizmusról, s arról, hogy milyen családmodellt tart megfelelőnek, Batthyány-Schmidt Margit elnök asszonyt kérdeztük.

Mit takar a gyümölcshozó nők kifejezés?

– Az alkotni képes nők képesek „gyümölcsöt hozni”, ők azok, akik az asztalra helyezik az ételt és harmóniában élnek a természettel. A termékeny együttműködés pedig arra utal, hogy a Magyar Női Unió azt vallja, a nő és a férfi csak együttesen tud bármit is létrehozni. A konferenciát azért rendeztük meg, hogy felhívjuk a figyelmet a falusi, gazdálkodó élet kihívásaira és lehetőségeire, és a nők ezen belül betöltött meghatározó szerepére.

A kisebb településen élő nők nehezebb körülmények között élnek, mint a nagyvárosiak?

– Természetesen, hiszen a nagyvárosokban sokkal egyszerűbb mindent elintézni, míg a falvakban, ahol önellátásra rendezkedtek be a családok, jóval nehezebb. Ráadásul a közlekedési viszonyok is kritikusak egyes vidéki településeken, főleg a zsákfalvakban, ahol csak reggel és este áll meg a távolsági autóbusz. Viszont a kistelepüléseken békésebb az élet, más az életritmus, a stressz fogalma szinte ismeretlen.

A családi gazdaságokban milyen kiemelkedő szerepük van a magyar nőknek?

– Tavaly volt a családi gazdaságok nemzetközi éve, s már akkor sokat lobbiztam dr. Fazekas Sándornál, az agrártárca vezetőjénél, hogy legyen egy olyan munkacsoport, ami kifejezetten a nőkkel foglalkozik. Hiszen a családi gazdálkodásban a nők szerepe kiemelkedően fontos több területen is. Így a család megtartásában, az élelmiszer-biztonságban, a gyermeknevelésben, a közösségi élet alakításában.

Az 1945 utáni Magyarországon a korszak ideálja a traktorosnő, az élmunkás, később a sztahanovista volt. Ezt sok korabeli plakát, sőt az úgynevezett termelési operettek is bizonyítják. Most is azt várják el, hogy újra traktoron dolgozzanak a magyar asszonyok, vagy azt, hogy háztáji termékeket készítsenek?

– Az asszonyok főleg a könnyebb háztartási, háztáji feladatokkal, így a baromfi gondozásával, a biogazdasággal, lekvár- és tésztakészítéssel, kertészettel, és a kézimunkával foglalkoznak. A konferencia egyik témája a vendéglátás volt, ahol a nőknek sokkal fontosabb a szerepük a férfiakénál. De ismerek olyan asszonyt is, aki szarvasmarha-tenyésztő. Azt sem tartom ördögtől valónak, ha egy belevaló gazdasszony traktort vezet. Magam is elvégeztem egy olyan OKJ-s képzést, ahol traktort is kellett vezetnünk. Azt azért nem tartom jónak, ha egy hölgy arat, s ő ül a kombájnban.

Az álláslehetőség és a jövedelem képes-e vonzóvá tenni a vidéki életet a fiatalabb nők számára?

– Általában a tulajdonjogi viszony, nem csak nálunk, hanem az EU többi államában is egyforma. A tulajdon és az irányítás a legtöbb esetben a férfiak kezében van, s éppen ezért az asszony egy kisvállalkozásnál nincs bejelentve, így nem jár neki szociális biztosítás, járulék. A mezőgazdaságban a főállású foglalkoztatottak aránya: 75%-ban férfi, 25%-ban nő. S a nők 30%-a az EU-s országok kisebb településein fizetés nélkül dolgozik. Főleg 50 év fölöttiek élnek a falvakban, ezért lényeges lenne a generációváltás. Az elmúlt években a fiatal gazda támogatásoknak köszönhetően talán többen maradnak a kisebb településeken, s néhányan vissza is költöznek a nagyvárosokból a falvakba.

Létezik-e az agráriumban tipikusan női vagy férfi munkakör?

– A kisvállalkozásokban a nők az irodai munkakört, azon belül, például a számlák kiállítását el tudják végezni. Ideális esetben a férfiakra hárul a nagyobb fizikai munkát igénylő feladat.

Mi az általános tapasztalat: egy vállalkozás, cég férfi vezetője a munkafelvételkor a kvalitást, a tudást veszi figyelembe, vagy a saját neméhez tartozókat favorizálja?

– Az okos férfi vezető igenis figyel arra, hogy bizonyos munkát nők, vagy a férfiak tudnak-e jobban elvégezni. Úgy veszem észre, a férfiak inkább egyetlenegy feladatra képesek koncentrálni, s azt a munkát százszázalékosan elvégzik. A nők viszont több dologra tudnak egyszerre figyelni. A klasszikus családmodell – ami sajnos kezd megszűnni – szerint az apa a kereső fél, ő védi a családot, az édesanya pedig szeretetben neveli a gyermekeket, gondoskodik róluk. Ma viszont nem elég egy kereset a család fenntartására, ezért a nő is munkát vállal, több szinten kell helytállnia.

Meglepett a válasszal, mert azt gondoltam, hogy a Magyar Női Unió elnöke azt hangoztatja, hogy a klasszikus családmodell elavult, s az első a karrierépítés.

– Mi hiszünk a nők és férfiak egységében, ezért elutasítjuk a feminista mozgalmak szélsőségeit. A két nem együttműködésének az eredményeként kiegyensúlyozottabb családok és munkahelyek jöhetnek létre. A vetélkedés helyett az összetartás költözhet az otthonokba és a munkahelyekre egyaránt. Valljuk, hogy a család nyugalma, békéje a társadalmi stabilitás alapja, a jövő sikerességének kulcsa. A hagyományos családi értékek, a tradíciók megőrzése, a jövő generációinak való átadásában meghatározó szerep jut a nőknek, úgyis mint családanyáknak. A korabeli feminista mozgalmak azt akarták elérni, hogy a nőknek is legyen szavazati joguk, és tanulhassanak az egyetemeken. Ez megvalósult. Ma a nagy nyugati államokban alig születnek gyermekek. Annyira figyelnek a karrierre, hogy elfelejtik azt, ami a legfontosabb: a gyermek. Az első gyermek születésének ideje kitolódott a munkába állás miatt. És sokszor azért is, mert attól félnek a nők, hogy a férfi elhagyja őket. Mi nők talán nem merjük kimondani azt, hogy számunkra a biztonság a legfontosabb.

A Magyar Női Unió a nők testi és lelki egészségével egyaránt foglalkozik. De mégis miként? Pszichológusokat vagy gyógytornászokat alkalmaznak?

– Nagyon sok a mentálisan sérült ember, bár ezt kevesen vallják be. Ezért fontos, ha odafigyelünk a másikra, s már az is nagy segítség, mikor meghallgatjuk mások problémáit. A Magyar Női Unió vezetősége bárhova is megy vidékre, találkozik a helyi lakosokkal, és beszélget velük. Szociológus és mentálhigiénés szakemberként minden követ megmozgatok annak érdekében, hogy segítsünk a lelkileg sérült nőkön, így pályázni próbálunk mentálhigiénés csoportok vagy találkozók működtetéséhez, megszervezéséhez. Ez nagyon lényeges, mert egy mentálisan beteg asszony nem tud egészséges gyermekeket nevelni. Világunkban egyre több nő magányosodik el, így az ő támogatásukat is kiemelten kezeljük. A Magyar Női Unió minden családokat és nőket érintő problémát közvetít a döntéshozók felé. Azokat a problémákat, melyeket helyben megtapasztalunk. Tehát a híd szerepét töltjük be. Fő célunk a párbeszéd elősegítése a jogalkotás, a kormányzati, a civil, az üzleti és a tudományos szféra között annak érdekében, hogy az élet minden területét érintő döntések a nők és a családok érdekeit szolgálják.

Medveczky Attila