|
 2015.12.02.
MEGJELENT a MAGYAR FÓRUM XXVII. évfolyamának
49.száma!
A tartalomból:
Csorja Gergely:
Klerikális szocializmus (címlapon)
A magyar kormány
és az Iráni Iszlám Köztársaság között a hét elején létrejött
megállapodások fontos lehetőséget nyithatnak meg Magyarországnak.
A megállapodás beleillik, sőt bizonyos tekintetben megelőzi
azt a folyamatot, mely az Egyesült Államok és Irán közeledéséből
adódik. A közeledés alapja, hogy Irán és az amerikaiak által
felállított iraki kormány is síita, valamint, hogy a szunnita
szervezetek elleni harcban – különös tekintettel az ISIS-re
– Irán és Amerika érdekei egybeesnek. Irán kikerülhetetlen
hatalma a térségnek, olyannyira, hogy ma már részben Irak is
ellenőrzése alatt van. Ráadásul az iráni vezetés egyetért
Putyinnal abban, hogy Aszadot hatalomban kell tartani Szíriában.
Az Irán elleni szankciók évtizedei alatt az iráni gazdaság
nem omlott össze, így a 80 milliós állam egészen életképes
gazdaságot hozott létre. Ma már az iráni állam bevételeinek
csak 20 százalékát adja az olaj. Igaz, a közel 20 milliós
Teherán épületein, az autóparkon, a magas munkanélküliségen
és sok mindenen látszik, hogy a szankciók, különös
tekintettel Irán kizárása nemzetközi pénzügyi rendszerből
és a tőkepiacból, megtették hatásukat. Persze, hogy ez a hatás
hosszútávon inkább előnyös vagy hátrányos, azt nehéz
megmondani. Gazdaságilag mindenképpen hátrányos, ezért az iráni
hatalom mindent megtesz, hogy a szankciók megszűnjenek.
Csurka István : A problémát számukra Orbán
Viktor „új többsége” okozza
(2.oldal)
Ez az a
pillanat, amikor ők behívják a szovjet csapatokat, ez az a
pillanat, amikor üzennek New Yorkba, hogy Pesten zsidókat
akasztanak, és ez az, amikor – mint 1989–90-ben –
felrajzolják az antiszemitizmus veszélyét, és segítségül hívják
Soros Györgyöt, a Világbankot meg a Nemzetközi Valutaalapot.
Az egész műsor unásig ismert. Kódolt nemzetellenesség.
Mikor kitelt az
idő, Gyurcsány Ferenc, Rózsadomb Géniusza az antiszemitizmus vádjával,
veszélyével állt elő, tanúsítva, igazolva, bizonyítva, hogy
rendszere összeomlás előtt áll. Ugyanígy járt el mindkét elődje,
a Rákosi–Gerő-rendszer 1956-ban, majd Kádár–Aczél–Grósz
Károly végromlásba jutott rendszere 1988–89-ben.
Ellenforradalmi, most szélsőségesnek mondott erőkkel szövetkezik,
a „csőcselékkel” barátkozik az, aki az ő hatalmukat veszélyezteti,
hangzott fel minden esetben, amikor a banda végveszélybe került.
Csak a nemzetet illető rágalom benyújtásának helye, fóruma változott.
Gyurcsány most a londoni The Timesnak adott többek szerint gyanús
szövegű interjút – itthon készült magyarul a szöveg és a
kissé hevenyészett fordítás –, amelyben az antiszemitizmus
feléledésének a képét festette fel, hétfőn pedig az Országgyűlésben,
a cikke nyomán kirobbant vitában a szélsőségesekkel, a radikális
jobboldallal való összeállás vádjával – mint minden magyar
bűnök legnagyobbikával – illette a Fideszt.
BOSSZÚSZOMJ (3.oldal)
Van az Európai
Bizottság, melynek elnöke a luxemburgi Juncker és van az Európai
Tanács, melynek elnöke jelenleg a lengyel Tusk. És vannak az
elaggott ’68-asok, a katedrákra sz@rók és az EU liberálbolsijai,
akik üldöznek minden nemzetállami szándékot. Támaszuk, a
Soros által rángatott Európai Humanista Föderáció valójában
eurokommunista, keresztényellenes bábszervezet, melynek elnöke
Pierre Galand, a belga Szocialista Párt tagja és tanácsadója.
Ők igazából a múlt. Az Európát óvni akaróknak, az élhetőbb,
jobb jövőben érdekelteknek meg akarják kötni a kezét, a
jelen emiatt zűrzavaros. Az EU elvileg mind a 28 tagállam kormányfőjének
képviseletében él jogával, dönt közösen. Ha ez lenne a
gyakorlat, nem születhetne jogon kívüli döntés az unióban.
Mikor jogon kívüli egy döntés? Amikor az Európai Unió saját
törvényeit megszegi. Ezt sajnos több mint gyakran lehet
tapasztalni.
Bizonyos üzleti körök (3.oldal)
Akár a zsidó
állam is állhat a párizsi merénylet mögött – mondja
Szentgotthárd polgármestere
Huszár Gábor,
Szentgotthárd polgármestere a november 16-i bizottsági ülésén
megosztotta véleményét a képviselő-testülettel. Az ülésről
készült hangfelvételt feltették az internetre.
Annyit tőlem
mindenki fogadjon el, hogy az, ami Párizsban történt, az egyértelmű
bizonyítéka annak, hogy bizonyos üzleti körök, és én itt
kimondom, aminek a hátterében nagy valószínűséggel akár a
zsidó állam is állhat, a keresztény Európát az iszlám ellen
akarja hangolni. Hol itt a probléma?
Ki tenné tűzbe a kezét azért, hogy nem ez az egyik lehetséges
ok. Ebben a pillanatban még túl közeli az esemény ahhoz, hogy
minden kiderüljön vele kapcsolatban. Ha lenne értelme, akár
tucatnyi esetet is felsorolhatnánk, amikor összeesküvés-elméletnek
minősítettek feltételezéseket s a valónál mind elámultunk
(copyright by Madách Imre – Az ember tragédiája: Egymást
szedtük rá azzal, hogy tudunk: Most a valónál mind elámulunk.).
Viviane Reding (3.oldal)
Vannak
a nemzetállamoknak ellenségei, a nemrég még omnipotens Viviane
Redingről is elmondhatjuk, nem csíp bennünket, mert tudja, hogy
szeretnénk magyarként megmaradni, és nem szeretnénk kulturálisan
feloldódni a népek nagy olvasztó tégelyében. Szóbeszéd tárgya
volt, akinek az Orbán-kormányhoz való közelségét sejteni
lehetett, nos az eláshatta magát az EU-ban mint tisztviselő. Ez
milyen demokratikus dolog. Nem? Talán két éve, egy erdélyi lap
írt egy dubrovniki vacsoráról, ahol Reding asszony társaságában
arról beszélgettek közelebbről meg nem nevezettek, hogy ki
kellene záratni a Fideszt a néppártból, és egyébként is keményebben
kellene fellépni Orbán Viktorral szemben. Néhányan cáfolták,
hogy ilyen történt volna, kivéve Reding asszonyt. Ő
hallgatott. Na most ő helyette lett Martin Selmayr. Juncker
kabinetfőnöke, véletlenül ugyanaz, aki korábban Viviane
Reding kabinetfőnöke is volt.
Jean-Claude Juncker (3.oldal)
Emlékeznek
még Juncker úr megválasztására? Nem? Hát ez nem is csoda,
mert nem történt meg. Akkor hogy lett a bizottság elnöke? Úgy,
hogy még a választások előtt a nagy pártok megállapodtak a
posztok elosztásáról, mert Angela Merkel azt mondta, hogy ő
Jean-Claude Junckert szeretné látni az Európai Bizottság elnöki
székében. Ez egyenes beszéd, csak talán túlzás
„demokratikus választójog érvényesüléseként” bemutatni
a kancellár kívánságát. A bizottság elnökének kinevezésére
a javaslattételi jogot az Európai Unió Tanácsa hatáskörébe
utalták, a parlamentnek ebben a kérdésben vétójogot adtak. Így
történhetett, hogy tulajdonképpen Jean-Claude Juncker neve
semmilyen szavazócédulán nem szerepelt, tehát nem is lehetett
szavazni rá. Juncker úr, mondják, akik ismerik, egy-két húzását
a nagyközönség is élvezhette, eredeti figura.
Mi a családi gazdálkodásokat támogatjuk
(5.oldal)
Ne vásároljunk
meghatározatlan eredetű importtermékeket
Viski
József helyettes államtitkárt a 2014–2020-as vidékfejlesztési
program elemeiről, a kis- és közepes gazdaságok támogatásáról,
valamint a termelői piacok számának növeléséről kérdeztük.
Közlekedés és közeledés
(6.oldal)
Látnoknak
kellene lennem ahhoz, hogy megjósoljam Szerbia EU-tagságának
pontos időpontját
Deli
Andor délvidéki származású EP-képviselő közösen
szervezett konferenciát a Szerb Gazdasági- és Iparkamarával az
Európai Parlamentben „A Nyugat-Balkán összekapcsolása az
EU-val – hogyan tovább?” címmel. Deli Andor úgy véli, hogy
csupán egy autópálya nem jelent megoldást minden problémára.
Ráadásul a vasúti hálózatot nagyon elhanyagolták.
Keresztény üzletemberek
(7.oldal)
Nem a profitot,
hanem az embert kell előtérbe helyezni, különben rabszolgákká
válunk
November
közepén a Müncheni Főkonzulátus védnöksége alatt első ízben
találkoztak a német Katolikus Vállalkozók Szövetsége, a BKU
(Bund Katolischer Unternehmer) és a magyar ÉrMe Üzleti Hálózat
képviselői Münchenben. Hogyan kapcsolódhat össze a profitra
való törekvés a kereszténységgel? A gazdasági válság felerősítette-e
az érdeklődést a keresztény hiten alapuló szolidárisabb
gazdasági elvek iránt? Aki válaszol: Tóth József, az Üzleti
ÉrtékMegőrző Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Sírás Simicskáért
(7.oldal)
A
kitalált, soha be nem bizonyított „hosszú bájtok éjszakája”
ügy, valamint egyéb, rágalmazás határát súroló sajtóvádak
és ellenzéki össztűz alá került Simicska 1999. augusztus 30-án
viharos körülmények között távozott az APEH elnöki posztjáról.
A Napi Magyarországban közzétett mondatai – „Megöltétek
az apámat, az apósomat, az Úristen irgalmazzon néktek!” –
megrendítőek voltak.
Több figyelem a mezőgazdasági idénymunkára
(8.oldal)
Az öntözés a
termésbiztonság szempontjából kardinális kérdés
Együttműködési
megállapodást írt alá Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Győrffy
Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével.
Szintén ilyen típusú megállapodás született a NAK és a Duális
Képzési Tanács (DKT) között. Győrffy Balázs elnököt arról
is faggattuk, hogy a felek miben erősítették meg vállalásaikat,
s hogy a NAK miként tud segítséget nyújtani a képzési tanácsnak.
Több pénz a bölcsődei diplomás nevelőknek (9.oldal)
Itthon hosszabb
ideig kapnak támogatást a gyermekes családok, mint Németországban
Együttműködési
lehetőségekről és a fiatalok aktivitását ösztönző kezdeményezésekről
tárgyalt Novák Katalin államtitkár aszszony Berlinben, majd részt
vett a Német–Magyar Ifjúságért Egyesület kuratóriumának
első, alakuló ülésén a Bundestagban. Mint elmondta: a
szervezet olyan programokat támogat, melyek fókuszában a magyar
és német fiatalok együttműködése, kapcsolatépítése áll.
Sóhajok lépcsőháza
(10.oldal)
Négy
évtizede tart Németh Alajos rockzenei pályája – kezdte a
Miniben, utána Dinamit és 1982 óta Bikini – így épp itt
volt az ideje, hogy szólólemezzel álljon elő, melynek címe a
Sóhajok lépcsőháza lett. Két évig dolgozott az albumon, a számok
zenéjét és szövegeit mind ő írta (egy dalban társszerző
Nagy Feró), valamint az ő basszusgitár és szintetizátor játékát
hallgathatjuk végig. A többi hangszeren a Bikini zenészeit
hallhatjuk, Lukács Petát (gitár), Mihalik Viktort (dob) és
Makovics Dénest (szaxofon). Négy dalt a marosvásárhelyi születésű
Keresztes Ildikó énekel, négyet Sipos Péter, egyet pedig közösen
a szintén erdélyi származású Nagy Feró, Huszti Béla,
valamint Pacziga Linda, a Bikini vokalistája.
A
régebbi tervek szerint nem véletlenül Szerelmem, Erdélyország
címmel jelent volna meg a lemez. „A Sóhajok lépcsőháza fő
témája régóta bennem bujkált. Székely lányt vettem feleségül,
a székelykeresztúri lakodalom olyan hatással volt rám, hogy úgy
éreztem, meg kell zenésítenem.
Új Magyar Ház – magyar zászló nélkül…(10.oldal)
A sokszínű
magyar emigráció újabb érdekes esete
Torontóban
– ahol Kanada legnagyobb magyar közössége él – felavatták
az új Magyar Házat. Ennek létrejöttéhez a helyi magyar közösség
egyes tagjainak komoly áldozatvállalása mellett az Orbán-kormány
közel 130 millió forintos támogatása is kellett. Az önmagában
rendkívül örömteli eseményt különös dolog árnyékolta be:
az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulójára időzített
megnyitó-ünnepségen nem volt jelen a magyar nemzeti lobogó,
amely pedig a korábbi épületben az év 365 napján díszítette
a hátteret. Ráadásul nemcsak az épületen belülről hiányzott,
de kívül sem volt látható sehol sem. Hiányoztak egyebek is, például
a korábbi épülethez hozzá tartozó gyönyörű Szent Korona,
valamint az a hatalmas, nemzeti jelképeket tartalmazó faldísz
is, amely szintén szimbóluma volt a torontói Magyar Háznak.
Nem voltak jelen az avatáson az első torontói Magyar Házat létrehozó,
még elő ’56-os emigránsok sem, pedig ugyebár október 23-a
tiszteletére zajlott a megnyitó.
A szép paraszti élet emléke továbbra is bennem él (11.oldal)
Célunk az
egykori kisbirtokos parasztgazdaságok eszköztárának minél
teljesebb bemutatása
Új
épülettel gazdagodott a mezőkövesdi Hajdu Ráfis János Mezőgazdasági
Gépmúzeum. A múzeum küldetéséről, finanszírozásáról és
a látnivalókról az alapító Hajdu Ráfis János nyilatkozott,
aki elmondta, hogy kezdetben főleg a Bükk-hegység falvaiban talált
az államosítást többféle formában átvészelt öreg gépeket.
Ennek a gyűjtésnek az 1980-as években még sok ellenzője, kerékkötője
volt, mondván mi közük nekik ezekhez a „kulák” gépekhez.
Balaton-környéki fejlesztések (12.oldal)
A toszkánaihoz
hasonló minőségi turizmust teremtünk meg
Több
mint 300 milliárd forint jut a magyar tenger melletti települések
fejlesztésére. Manninger Jenőt a tervekről, a kül- és belföldi
turisták számára nyújtott programokról, turisztikai kínálatoktól
és a munkahelyteremtésről kérdeztük.
A diktatúra fogságában (13.oldal)
A RETÖRKI hármas
könyvbemutatója
November
26-án mutatták be a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet
és Archívum három új kötetét az intézet konferenciatermében.
Ez a három könyv összesen 25 szerző munkája – kezdte
megnyitó beszédét M. Kiss Sándor. A Jeles napok, jeltelen ünnepek
a diktatúrában című könyv, melyet Szekér Nóra és Nagymihály
Zoltán szerkesztett, három részből áll. Az első a diktatúra
és a hit, a második a diktatúra és a nemzet, a harmadik a
diktatúra és a külvilág. „Ez a könyv 12 szerző tanulmányait
gyűjti egy csokorba. Nem véletlenül, mert a RETÖRKI iskolában
gondolkodik, tehát nem csupán saját munkatársait
foglalkoztatja. Lehet-e egy társadalom, egy nemzet történetét
érték mentén felvázolni? Három alapérték ismérve egy
nemzet fejlődésének: a szabadság iránti vágy, a tulajdonhoz
és a hithez való viszony. A magyar történelemben a szabadság
iránti vágynak hihetetlenül fontos a szerepe. 1867-től alapvető
rendszerváltás történt, és ezzel együtt járt a szabadság
fogalmának megváltozása. A függetlenségnek sajátos formáját
értük el a Monarchiában. A korlátozott függetlenség állapotát,
és 1920-ra eljutottunk a nemzeti függetlenséghez. Amikor pedig
a szabadság megvalósul, akkor következik a tulajdonhoz és a
hithez való viszony kérdése” – mondta M. Kiss Sándor, majd
hozzátette: „izgalmas körüljárni azt a témát, hogy az elmúlt
száz évben miként változott meg az emberek gondolkodása a
hitről, hogyan rabolta meg a vallás tartalmát a bolsevizmus,
miként próbálta meg lehozni »az égi boldogságot a földre«.”
Kormányváltásra készülve
(14.oldal)
Jelentős méreteket
ölt a korrupció
A
Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsa elfogadta a párt
választási listáját és programját. Berényi József hangsúlyozta:
az asszimiláció megállítását, és a magyarok által lakott régió
felzárkóztatását akarjuk elérni. A parlamentbe jutásra nem célként,
hanem eszközként tekintünk. Eszközre, amely közösségünk
megmaradását és gyarapodását segítheti elő.
A sztálini haláltábor épp olyan volt, mint az auschwitzi
(18.oldal)
A Gulag és a
malenkij robot magyar áldozataira emlékezünk
Hivatalosan
éppen három évtizedig, valójában azonban tíz évvel hosszabb
ideig működött az egykori Szovjetunióban a Javító- és
Munkatáborok Főigazgatósága, azaz a Gulag. A négy évtized
leforgása alatt a legóvatosabb becslések szerint is legalább
10 millió embert tartottak fogva a Gulag-táborokban, de egyes számítások
ennél jóval nagyobb létszámról is említést tesznek. A
foglyok közül több mint félmillióan honfitársaink közül
kerültek ki. Rájuk, valamint a malenkij robotra elhurcoltakra
emlékeztek szerte a Kárpát-medencében november 25-én.
HATÁRVÉDELEM (19.oldal)
Mára
világossá vált, hogy az Európai Unió lényegében csak gazdasági
együttműködésként tud működni. Legfeljebb a tagországok
egzecíroztatását említhetnénk még meg, amiben jók a brüsszeli
bürokraták. Az őshonos kisebbségeken sosem segítettek és az
EU a közös európai külpolitikának is csak a kerékkötője bír
lenni. Ezzel szemben egyértelmű a nemzeti megoldások sikere;
amelyik ország nem akar a bevándorlás áldozatává válni, az
szétválogatja a migránsokat és/vagy kerítést emel határaira.
Keresse a heti
Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál. Előfizetéssel
kapcsolatos információ: info@magyarforum.hu;
+36-1-781-3236. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.
A Magyar Fórum
korábbi cikkei elolvashatók a Facebook oldalon – amennyiben
elnyeri a tetszését az oldal, kérjük „tetszikelje”.
/https://www.facebook.com/magyarforumonline?fref=ts/
A CSURKA ISTVÁN
EMLÉKBIZOTTSÁG FELHÍVÁSA
Kedves Honfitársam!
Bizalommal teli szívvel és abban a reményben keresem fel,
hogy sorskérdéseinkben egyetértünk. Végzetes volna tovább
halogatni, ezért ki kell mondanunk: tartozunk megőrizni annak az
embernek az emlékét, akinek ma ilyen nagy hitele van a magyarság
legjobbjai között. A dolog szellemi voltából következik, hogy
az őrzés megszervezése egy értelmiségi csoport feladata. Erre
vállalkozott a Csurka István Emlékbizottság, amely elnökévé
választott.
Négy-öt magyar összehajol – Csurka István emlékére,
ez a jelmondatunk. A mintegy 4000 honfitársunktól kapott támogatásának
köszönhetően, ígéretünknek megfelelően, 2012. Karácsonyra
kiadtuk a Csurka István Emlékkönyvet. 2013 nyarán pedig
felavattuk síremlékét, melyen valóságos láng lobog, soha ki
nem alvó. Jelképezve őt, a lámpást, aki világított szerte
Magyarországon. Csurka István 80. születésnapján bemutattuk
Pató Róza Csurka Istvánt ábrázoló bronzplakettjét, valamint
Boros Péter szobortervét.
Szeretnénk felhívni figyelmüket, következő nagy célunkra:
a Csurka István tiszteletére emelendő köztéri szoborra.
Mindamellett országjáró körutat szervezünk, hogy Csurka István
a nemzeti emlékezetben is méltó helyre kerüljön. A fiatalságot
is bevonnánk a programokba: a középiskolások számára
novellapályázatot hirdetünk. Bár elég erőt érzünk
magunkban, a feladat azonban olyan nagy és jelentős pénzeszközöket
igényel, hogy saját erőből nem győzzük.
Mint karmesternek engedjék meg, hogy Liszt Ferenc Les
preludes című művének mondanivalójával búcsúzzam: az ember
élete nem egyéb, mint egy csodálatos előjáték a halhatatlansághoz.
Budapesten, 2015. novembere
Barátsággal: Medveczky Ádám a Magyar Állami Operaház
Kossuth-díjas karmestere
Szíves adományaikat várjuk A Művelt, Tájékozott Emberért
Alapítvány számlaszámára:11712004-20341426
Kérjük, a megjegyzés rovatban tüntessék fel, hogy
„Csurka István Emlékére”.
A Csurka István Emlékbizottság adománygyűjtése A Művelt,
Tájékozott Emberért Alapítvány céljaival összhangban történik.
Az alapítvány adatai: Nyilvántartási szám: 1026; Székhely:
2081 Klotildliget, Vörösmarty u. 16.; Célja: A hazai népi-nemzeti,
konzervatív irányultságú kultúra és sajtó támogatása. Az
Alapítvány képviselőjének neve, elérhetősége: Medveczky
Attila; 1092. Budapest, Ráday u. 32.
|
