|
 2015.11.27.
Vonzóvá tesszük
az agrárpályát
A piaci igényekhez igazítják a képzési palettát
Román István,
agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár megkeresésünkkor
kihangsúlyozta: saját intézményrendszerünk, illetve azok az
együttműködések, melyeket kialakítottunk egyházi fenntartókkal
és egyéb szervezetekkel, összességében képesek a magyarországi
szakember-utánpótlás biztosítására.
Mi a Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepció célja?
– 2014 végén fogadta el a kormány a Szakképzés a
gazdaság szolgálatában – a teljes szakképzés megújításáról
szóló – koncepciót. Miután ez a kormányzati döntés megszületett,
arra vállalkozott a Földművelésügyi Minisztérium, hogy az
agrárágazat, és az élelmiszer-gazdaság területén megvizsgálja,
hogy milyen speciális tennivalók szükségesek a kormányzati szándékok
maradéktalan megvalósításához. Azok az ötletek, elképzelések,
melyeket a tárcával együttműködő szakmai szervezetek,
kiemelten a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, s a velünk együtt
dolgozó szakemberek megfogalmaztak, bekerültek a Tessedik Sámuel
Agárszakképzési Koncepcióba, melyet idén áprilisban fogadott
el a kormány. A koncepció legfontosabb célja a duális képzés
megerősítése, és az agrárszakképzés színvonalának növelése.
Miért szükséges
a koncepció finomhangolása?
– Intézményeink, mindamellett, hogy a Földművelésügyi
Minisztérium fenntartásában működnek, részei egy helyi közösségnek,
az adott térség szakmai és társadalmi közegének. A
finomhangolás célja, hogy egy-egy intézményünk környezetében
lévő helyi szakmai szervezetekkel, a szakképző iskoláinkkal
együttműködő gazdálkodókkal, önkormányzatokkal, és más
intézményi fenntartókkal, például a Klikkel közösen konzultáljunk
arról, hogy az agrárszakképzés jobban igazodjék a magyar vidék
igényeihez, helyi specialitásaihoz. Tehát a helyben meglévő
tapasztalatokat a koncepció megvalósítása során szeretnénk
hasznosítani.
Mennyi iskolát tart fenn a minisztérium?
– Hatvannégy agrárszakképző iskola működik; mert a
korábbi 59 intézmény mellé, a nyáron újabb 5 iskolát vett
fenntartásába a Földművelésügyi Minisztérium. A szakképzési
megállapodások keretében együttműködünk egyházi fenntartókkal
is. A saját intézményrendszerünk, illetve azok az együttműködések,
melyeket kialakítottunk egyházi fenntartókkal és egyéb
szervezetekkel, összességében képesek a magyarországi
szakember-utánpótlás biztosítására.
Mennyire népszerűek ezek az intézmények?
– Egyes képzések nagyon népszerűek, s azokra nagyon
komoly a túljelentkezés, például az erdészeti ágazathoz
tartozókra. Viszont vannak olyan területek, ahová kevesebben
jelentkeznek, mint amennyi szakemberre a jövőben szükség
lenne, ilyenek a kertészethez kapcsolódó képzések. A gazdálkodók
gyermekei szívesebben választanak valamilyen agrárpályát, a városiak
körében pedig tetten érhető a „romantikus” érdeklődés a
mezőgazdasági szakmák iránt – főleg a kézműves élelmiszer
gyártására gondolok. A szakképzés megerősítése érdekében,
a jövő tanévtől megyénként tízről húszra emeli a kormányzat
a hiány-szakképesítések számát, s aki ezeket tanulja, tanulmányi
eredménytől függően tíz és harmincezer forint közötti összeget
kap ösztöndíjként. Mindez a teljes szakképzés rendszerére
vonatkozik. Mivel a mezőgazdaságnak komoly a nemzetgazdaságon
belüli súlya, ezért a megyénként megjelenített 20 szakképesítés
közül 4 az agrárium területét érinti.
Az nem okoz gondot, hogy elavult a meglévő tangazdaságok
eszközállománya?
– Természetesen ez problémát jelent, ezért a minisztérium
saját forrásból javított a gyakorlati képzések feltételein.
Ehhez a jövőben nyilvánvalóan pályázati forrásokat is igénybe
kell vennünk. Együttműködést alakítottunk ki hazai
gazdaszervezetekkel és így a lehető legmodernebb eszközöket
– melyek nem kerülhetnek a tangazdaság állományába – is
kipróbálhatják a fiatalok.
Azzal, hogy a jövőben ingyenes lesz egy második szakma
megszerzése, elérhető, hogy több képzett munkaerő dolgozzon
a mezőgazdaságban?
– Az egész gazdaság szegmensére igaz, hogy aki több
szakképesítést szerzett, nagyobb eséllyel talál magának munkát.
Bizonyára lesznek olyanok, akik egy szakképesítés megszerzése
után rögtön munkába állnak, akiknek ez nem sikerül, vagy
akik más területen is szeretnék képezni magukat, meglesz a
lehetőségük arra, hogy ne keljen nekik a második szakma elsajátításáért
fizetniük.
Többen hangoztatják, hogy elöregedett a gazdatársadalom.
Változtathat-e ezen a helyzeten az agrárszakképzés megújítása,
azon belül a duális képzés megerősítése?
– A duális képzés bevezetése azért óriási előrelépés
a korábbi elméleti jellegű oktatással szemben, mert jóval
gyakorlatiasabb, üzemi körülmények közt megszerzett tudás
birtokában kaphatnak bizonyítványt a fiatalok. Mindez nagy
jelentőségű szemléletváltás a 2010 előtti korszakhoz képest.
Az agrárpályákat vonzóvá kell tenni – erre szolgál az ösztöndíjrendszer
bevezetése is –, hiszen olyan munkákról is szó van, melyeket
naponta több mint 8 órában kell végezni, s néha hétvégén
is dolgozni kell. Reménykedhetünk a generációváltásban, mert
az agráriumban nőtt a foglalkoztatottság, egyre magasabb
iskolai végzettséggel dolgoznak a 40 év alatti korosztály
tagjai ebben az ágazatban.
Medveczky Attila
|
