vissza a főoldalra

 

 

 2015.11.27. 

Vonzóvá tesszük az agrárpályát

A piaci igényekhez igazítják a képzési palettát

Román István, agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár megkeresésünkkor kihangsúlyozta: saját intézményrendszerünk, illetve azok az együttműködések, melyeket kialakítottunk egyházi fenntartókkal és egyéb szervezetekkel, összességében képesek a magyarországi szakember-utánpótlás biztosítására.

 Mi a Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepció célja?

 – 2014 végén fogadta el a kormány a Szakképzés a gazdaság szolgálatában – a teljes szakképzés megújításáról szóló – koncepciót. Miután ez a kormányzati döntés megszületett, arra vállalkozott a Földművelésügyi Minisztérium, hogy az agrárágazat, és az élelmiszer-gazdaság területén megvizsgálja, hogy milyen speciális tennivalók szükségesek a kormányzati szándékok maradéktalan megvalósításához. Azok az ötletek, elképzelések, melyeket a tárcával együttműködő szakmai szervezetek, kiemelten a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, s a velünk együtt dolgozó szakemberek megfogalmaztak, bekerültek a Tessedik Sámuel Agárszakképzési Koncepcióba, melyet idén áprilisban fogadott el a kormány. A koncepció legfontosabb célja a duális képzés megerősítése, és az agrárszakképzés színvonalának növelése.

 Miért szükséges a koncepció finomhangolása?

 – Intézményeink, mindamellett, hogy a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működnek, részei egy helyi közösségnek, az adott térség szakmai és társadalmi közegének. A finomhangolás célja, hogy egy-egy intézményünk környezetében lévő helyi szakmai szervezetekkel, a szakképző iskoláinkkal együttműködő gazdálkodókkal, önkormányzatokkal, és más intézményi fenntartókkal, például a Klikkel közösen konzultáljunk arról, hogy az agrárszakképzés jobban igazodjék a magyar vidék igényeihez, helyi specialitásaihoz. Tehát a helyben meglévő tapasztalatokat a koncepció megvalósítása során szeretnénk hasznosítani.

 Mennyi iskolát tart fenn a minisztérium?

 – Hatvannégy agrárszakképző iskola működik; mert a korábbi 59 intézmény mellé, a nyáron újabb 5 iskolát vett fenntartásába a Földművelésügyi Minisztérium. A szakképzési megállapodások keretében együttműködünk egyházi fenntartókkal is. A saját intézményrendszerünk, illetve azok az együttműködések, melyeket kialakítottunk egyházi fenntartókkal és egyéb szervezetekkel, összességében képesek a magyarországi szakember-utánpótlás biztosítására.

 Mennyire népszerűek ezek az intézmények?

 – Egyes képzések nagyon népszerűek, s azokra nagyon komoly a túljelentkezés, például az erdészeti ágazathoz tartozókra. Viszont vannak olyan területek, ahová kevesebben jelentkeznek, mint amennyi szakemberre a jövőben szükség lenne, ilyenek a kertészethez kapcsolódó képzések. A gazdálkodók gyermekei szívesebben választanak valamilyen agrárpályát, a városiak körében pedig tetten érhető a „romantikus” érdeklődés a mezőgazdasági szakmák iránt – főleg a kézműves élelmiszer gyártására gondolok. A szakképzés megerősítése érdekében, a jövő tanévtől megyénként tízről húszra emeli a kormányzat a hiány-szakképesítések számát, s aki ezeket tanulja, tanulmányi eredménytől függően tíz és harmincezer forint közötti összeget kap ösztöndíjként. Mindez a teljes szakképzés rendszerére vonatkozik. Mivel a mezőgazdaságnak komoly a nemzetgazdaságon belüli súlya, ezért a megyénként megjelenített 20 szakképesítés közül 4 az agrárium területét érinti.

 Az nem okoz gondot, hogy elavult a meglévő tangazdaságok eszközállománya?

 – Természetesen ez problémát jelent, ezért a minisztérium saját forrásból javított a gyakorlati képzések feltételein. Ehhez a jövőben nyilvánvalóan pályázati forrásokat is igénybe kell vennünk. Együttműködést alakítottunk ki hazai gazdaszervezetekkel és így a lehető legmodernebb eszközöket – melyek nem kerülhetnek a tangazdaság állományába – is kipróbálhatják a fiatalok.

 Azzal, hogy a jövőben ingyenes lesz egy második szakma megszerzése, elérhető, hogy több képzett munkaerő dolgozzon a mezőgazdaságban?

 – Az egész gazdaság szegmensére igaz, hogy aki több szakképesítést szerzett, nagyobb eséllyel talál magának munkát. Bizonyára lesznek olyanok, akik egy szakképesítés megszerzése után rögtön munkába állnak, akiknek ez nem sikerül, vagy akik más területen is szeretnék képezni magukat, meglesz a lehetőségük arra, hogy ne keljen nekik a második szakma elsajátításáért fizetniük.

 Többen hangoztatják, hogy elöregedett a gazdatársadalom. Változtathat-e ezen a helyzeten az agrárszakképzés megújítása, azon belül a duális képzés megerősítése?

 – A duális képzés bevezetése azért óriási előrelépés a korábbi elméleti jellegű oktatással szemben, mert jóval gyakorlatiasabb, üzemi körülmények közt megszerzett tudás birtokában kaphatnak bizonyítványt a fiatalok. Mindez nagy jelentőségű szemléletváltás a 2010 előtti korszakhoz képest. Az agrárpályákat vonzóvá kell tenni – erre szolgál az ösztöndíjrendszer bevezetése is –, hiszen olyan munkákról is szó van, melyeket naponta több mint 8 órában kell végezni, s néha hétvégén is dolgozni kell. Reménykedhetünk a generációváltásban, mert az agráriumban nőtt a foglalkoztatottság, egyre magasabb iskolai végzettséggel dolgoznak a 40 év alatti korosztály tagjai ebben az ágazatban.

 

Medveczky Attila