|
 2015.11.27.
Európa egy nagy
geopolitikai játszma áldozata
Fontosnak tartom a széles körű társadalmi felhatalmazást és
támogatást, mert ez erősíti meg magyar kormányt az európai
és a nagypolitikai porondon
Pósán László
nem tartja életszerűnek, hogy hirtelen többeknek Nigériában
az jut eszébe, hogy Svédországba vándoroljon. Bizonyára Európát
akarják ezzel a hatalmas menekültáradattal meggyengíteni.
Debrecen országgyűlési képviselőjét a kötelező kvóta veszélyeiről,
a kvóta megtámadásának lehetőségeiről, s a megyeszékhelyen
működő tábor bezárásának feltételeiről faggattuk.
Azzal, hogy Magyarországon, reményeink szerint, sokan
aláírják a petíciót, elérhető-e az, hogy megsemmisítsék a
brüsszeli bürokraták a letelepítésről szóló uniós jogszabályt?
– Nem is dönthettek volna Brüsszelben a kötelező kvótáról,
hiszen az Európai Unió létrejöttekor meghozott szabályokban,
a csatlakozó országok jogi feltételrendszerében nem szerepel
az a kitétel, hogy az unió valamely bürokratikus szerve eldöntheti,
hogy az egyes tagállamokban kik lakhatnak. A jogszabályok azt
mondják ki, hogy az EU polgárai szabadon mozoghatnak a tagállamok
között, s akár a lakhelyüket is megváltoztathatják. De ez,
hangsúlyozom, csak az uniós polgárokra vonatkozik, nem pedig a
tömegesen, és illegálisan Európába érkezett bevándorlókra.
Nem véletlen, hogy Magyarországon kívül Szlovákia is az Európai
Unió Bíróságához fordul, mert ez egy jogtalan helyzet. A
magyar országgyűlés erről már határozatot hozott, sőt a
Fidesz-frakció olyan törvénymódosítást nyújtott be, melyben
kifejezetten megtiltja a kormánynak, hogy a kötelező kvótát
elfogadja, mert az európai jog szelleméből kiindulva ezt nem
teheti meg sem Brüsszel, sem pedig egy nemzeti kormány. Amikor,
mi a kvótával kapcsolatban kikérjük az emberek véleményét,
akkor társadalmi megerősítést kérünk. Fontosnak tartom a széles
körű társadalmi felhatalmazást és támogatást, mert ez erősíti
meg magyar kormányt az európai és a nagypolitikai porondon. Ez
egy teljesen demokratikus hozzáállás. Ha Európa annyira büszke
a demokratikus alapjaira, akkor az a legkevesebb, hogy ilyen
horderejű kérdésekben megkérdezze a polgárait. Eddig
Magyarországon kívül ezt sehol sem tették meg. Készülnek
ugyan közvélemény-kutatások ebben a témában más tagállamokban
is, de azzal még az emberek nem tudják világosan kifejezni az
akaratukat. A kötelező kvóta ügyében lehet aláírást gyűjteni
vagy népszavazást elrendelni. Mi azt gondoltuk, hogy ebben az
esetben, mikor a jogszabályi feltételek egyértelműen
Magyarország álláspontját erősítik, akkor az emberek megkérdezésének
ez az egyszerűbb módszere, ráadásul ez az állami büdzsét
sem terheli meg. Amennyiben az EU más tagállamai büszkék a
demokratikus értékekre, akkor ők is kérdezzék meg az
embereket, hogy közvetlenül, direkt módon véleményt tudjanak
nyilvánítani, s ne a hatalmi elit piszkos játékává váljon
egy olyan horderejű kérdés, amely egész Európa sorsát hosszú
időre meghatározza.
Mégis mi állhat a háttérben? Mi készteti
arra a brüsszeli, vagy a vezető európai országok politikusait,
hogy a kötelező kvóta mellett kardoskodjanak?
– Erre a kérdésre nagyon sok lehetséges választ lehet
adni. Történészként megpróbálom a mozaikképeket összerakni,
s hogy abból a valós választ kapom-e meg, arra nem tudok
garanciát vállalni. Léteznek olyan felszínes magyarázatok,
hogy Európa egyes országai, főleg Németország munkaerőhiányban
szenved, s ezért kell befogadni a bevándorlókat. Ez egy álságos,
és hamis érv, már csak azért is, mert Németország gazdasági
szereplői közül többen is azt hangoztatják, hogy ilyen képzetlen,
németül nem beszélő, a német ipar számára használhatatlan
embertömeggel nem tudnak mit kezdeni. Sokkal inkább azt gyanítom,
hogy Európa egy nagy geopolitikai játszma áldozata. A történelemben
soha nem volt arra példa, hogy egyik pillanatról a másikra
ekkora tömegben induljanak el az emberek, otthagyva szülőföldjüket.
Tehát szervezett akciónak tűnik az illegális bevándorlók Európára
szabadítása. A történelemben, több mint ezer évvel ezelőtt
kezdődött el a népvándorlás kora. Ebben a korszakban elszórtan,
lassan, és relatíve kis csoportokban mozogtak az emberek. Ráadásul
jelentős részük üres területen telepedett meg. Most szó
sincs róla, hogy kisebb-nagyobb csoportok, akik egzisztenciális
problémákkal küzdenek, úgy érkeznek meg menekültként
valahová, hogy ott szeretnének tartósan megmaradni, és integrálódni,
dolgozni. A németországi Bild a migránsok közt végzett egy körkérdést,
és ők még véletlenül sem válaszoltak úgy, hogy azt nézik,
hogy találnak-e jó munkát, vagy hogy milyen munkakörben tudnának
elhelyezkedni. Hajlamos vagyok azt hinni, hogy valamelyik
nagyhatalom irányítja a bevándorlókat. Gondoljunk csak arra,
hogy Soros György elég egyértelműen állást foglalt, és támogatta
a migránsokat. Ebből arra következtethetünk, hogy az Egyesült
Államok áll a háttérben, mégpedig gazdasági ok miatt. Az
USA-dollár hosszú évtizedeken keresztül a világ egyetlen,
generális fizetőeszközének számított. Szinte minden ország
dollárban tartotta valutatartalékát. A dollár árfolyamának
stabilitása nem csak az amerikaiak, hanem majdnem az egész világ
érdeke volt. Tehát az USA gazdaságát árfolyammozgások nem
tudták meggyengíteni. Viszont az európai világ létrehozta az
eurót, ami nem egy esetben, jelentős mértékben a dollár mozgására
is kihatott. Az Európai Unió számos vonatkozásban önálló
utakat járt be. Voltak elhatározások önálló európai katonai
erő felállítására. Az unió vezető államai viszonylag jó
kapcsolatokat alakítottak ki az oroszokkal, s így épülhetett
meg az Északi Áramlat. A vezeték igazán Gerhard Schröder korábbi
német kancellár neve kapcsán került be először a köztudatba.
Schröder 2005 novemberében, mandátumának utolsó heteiben döntött
a terv mellett és aláírásával megerősítette azt. Európa
megerősödését látván az USA politikai és pénzügyi vezetői
attól tartottak, hogy az EU hatalmi erővé válhat. Ilyen
volumenű embertömegek migránsmozgása mögött ezért egy
nagyhatalom ténykedését feltételezem, s nem tartom életszerűnek,
hogy hirtelen többeknek, például Nigériában, az jut eszébe,
hogy Svédországba vándoroljon. Bizonyára Európát akarják
ezzel a hatalmas menekültáradattal meggyengíteni. S ha ez az
illegális bevándorlási hullám nem áll meg, akkor az az EU végét
jelenti.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója
szerint már csak Románia felől érkezhetnek illegális bevándorlók.
Ez mennyire érinti Debrecent?
– Érkezhetnek, és nem érkeznek, mert eddig 4-5 fő jött
csak át a határon. Ezért a kormány fokozott figyelmet fordít
arra, hogy a magyar–román határszakasz ne váljon a migránsok
új útvonalává.
A jövőben szükséges lesz a debreceni befogadó állomásra?
–1995-ben nyitották meg a szocialisták a debreceni tábort,
és most sikerült bezárnunk. A tábor teljes kiürítése 2015 végén
megtörténik. Ezért eszünk ágában sincs az újranyitásról
gondolkodnunk. A kötelező kvóta viszont arról szól, hogy
bizonyos számú bevándorlót be kell fogadnunk. Ha nincsen menekülttáborunk,
akkor az illegális bevándorlókat önkormányzati lakásokban
kell elhelyezni, ami jelentős konfliktusforrás. A magyar kormány
már korábban is azt hangsúlyozta, hogy megengedhetetlen, hogy
illegálisan, törvénysértő módon, az unió minden jogszabályát
semmibe véve ekkora tömeg érkezzen Európába. Ezért lezártuk
a zöldhatárokat, és csak a határátkelő állomásokon lehet
belépni az országba érvényes úti okmányok felmutatásával.
Számos európai ország vezetője pedig azt mondta, csak jöjjenek
nyugodtan a migránsok. Ez az ő felelősségük. De utána ne
akarják a saját ostobaságuk miatt kialakult állapotokat úgy
kezelni, hogy más országokra erőltetnek rá bevándorlókat. Mi
időben szóltunk, s nem kérünk az illegális migránsokból sem
úgy, hogy átlépik a zöld határt, sem úgy, hogy
visszatoloncolják őket.
Medveczky Attila
|
