vissza a főoldalra

 2015.10.09. 

Az emigráció szellemi öröksége

A magyarországiakat tájékoztassuk a száműzetés mindennapjairól!

Potápi Árpád János: kutatói tevékenységgel bővül a diaszpóra magyarsága könyvtári emlékeinek, hagyatékainak összegyűjtését célzó Mikes Kelemen-program. A kutatók feladata a magyar szervezetek és jeles személyek körében „oral history” (életútinterjú) készítése is.

 Mikor és milyen céllal vezette be a kormány a Mikes Kelemen-programot?

 – A program előzményeként az a diaszpóra által felvetett probléma szolgált, miszerint az elöregedő magyarság, örökös nélküli magyarok könyvtári és levéltári hagyatékát a megsemmisülés fenyegeti. Szervezetek, magánemberek életéről, munkásságáról szóló értékes anyagok vesznek el, hiszen a leszármazottak sokszor nem beszélnek magyarul. Ezt felkarolva dolgozta ki a nemzetpolitikai államtitkárság a Mikes Kelemen-programot, amelyet a Magyar Diaszpóra Tanács a 2013. évi ülésén elfogadott. A program alapvető célja, hogy ezeket a hagyatékokat rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsa, és elhelyezze a magyarországi és határon túli közgyűjteményekben, iskolákban.

 Miért éppen Mikest választották „névadónak”?

 – Amennyiben a világ összmagyarsága által jól ismert Mikes Kelemenre és munkásságára gondolunk, a program célkitűzésével összecsengő szavak, kifejezések jutnak eszünkbe. Emigráció, Hűség, Irodalom, valamint az a gondolat, ha úgy tetszik szellemi igény, hogy a magyarországiakat tájékoztassuk a száműzetés mindennapjairól.

 A diaszpórában felhalmozódott magyar vonatkozású tárgyi hagyatékok az Országos Széchenyi Könyvárba kerülnek?

 – A Magyarországra szállított dokumentumok először az Országos Széchényi Könyvtárba érkeznek. A könyvtár, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai vizsgálják át, leltározzák a tételeket. Amelyből az Országos Széchényi Könyvtár nem rendelkezik példánnyal, természetesen állományába veszi, a fennmaradó részt pedig magyarországi és határon túli könyvtárak, iskolák számára kiajánlja.

 Eddig mennyi tárgy érkezett az emigrációból?

 – A Mikes Kelemen-program feladata elsődlegesen a hungarika dokumentumok gyűjtése, amelyek magyar nyelvű vagy magyar szerzővel rendelkező vagy magyar vonatkozású témát feldolgozó vagy Magyarországon kiadott művek lehetnek. Megjelenésüket tekintve: könyvek, újságok, apró nyomtatványok, kéziratok, fotók, kép- és hangrögzítések. 2014-ben 100 m3 , mintegy 100 000 kötetnek megfelelő hagyatékot gyűjtöttünk össze és szállítottunk haza.

 A külföldön élő magyarok nem ódzkodnak megválni személyes tárgyaiktól? Vagy elég, ha másolatokat küldenek?

 – Felajánljuk a Magyarországra szállítás lehetőségét. A cél, hogy ne legyenek kidobva a dokumentumok, gyűjtemények. Amennyiben biztonságban vannak, s a tulajdonos nem szeretne lemondani róluk, viszont tudományos, illetve forrásértékük kiemelkedő, biztosítjuk, hogy digitalizálva eljuthasson a közgyűjteményekbe.

 Széles körben értesült a diaszpóra magyarsága a kezdeményezésről, a külképviseleteken, tiszteletbeli konzulokon és magyar szervezeteken keresztül?

 – A program tervezésekor egy kérdőív segítségével felmértük a Magyar Diaszpóra Tanács tagszervezeteinek és az érintett országok külképviseleteinek segítségével, hogy melyek azok a csomópontok, ahol érdemes gyűjtőpontot kialakítani. A diaszpóra magyarságának tájékoztatása folyamatos, az érdeklődés is emelkedő tendenciát mutat.

 Idén milyen módon bővül a Mikes Kelemen-program?

 – 2014 legfontosabb tapasztalata, hogy egy gyűjtőpont működtetése teljes embert követelő feladat. Ezért úgy döntöttünk, hogy a program keretében ne csak a gyűjtőpontokat üzemeltessük, hanem kutatókat is küldjünk ki, akiknek feladatai között szerepel magyar szervezetek és jeles személyek körében „oral history” (életútinterjú) készítése is, valamint az ő feladatuk lenne a gyűjtemények szakszerű digitalizálása is.

 Melyek lesznek a legfontosabb gyűjtőpontok?  

– A diaszpórában a szervezetek segítségét igénybe véve jelöltük ki a gyűjtőpontokat a világ szinte minden táján. Kanadában Vancouver, Torontó és Montreal, az Egyesült Államokban, Los Angeles, Cleveland, New York, New Brunswick, Dél-Amerikában Buenos Aires, Montevideo, Sao Paulo, Caracas, Ausztráliában pedig Sydney és Melbourne. Mindegyik város jelentős magyar diaszpórával rendelkezik, ezért joggal bízhatunk abban, hogy a kutatók és a kinti szervezetek segítségével megőrizhetjük a jövő magyarságának nyugati magyarság által a felhalmozott tudást.

 Hogyan választották ki a kutatókat, és mi lesz a feladatuk?

 – A jelentkezők kiválasztásánál a nyelvtudás, kutatói tapasztalat, kommunikációs készség, valamint a célország ismerete voltak a legfontosabb szempontok. Minden kutató – szakmailag egyeztetve az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársaival – egy egyéni, az adott város magyarságára specializált kutatási tervet készített. A kutatási terv mentén végzik feladataikat.

 Ők fizetést is kapnak a munkájukért?

 – Igen, kutatási tervük végrehajtásáért kutatói díjazásban részesülnek.

 Mennyi ideig tart a kutatás?

 – A 2015. október 15. és 2016. március 15. közötti öt hónapban végzik munkájukat. Kutatásukról egy nagyobb terjedelmű, összefoglaló jellegű tudományos munkát kell leadniuk, valamint terveinkben szerepel egy konferencia, ahol minden kutató beszámolhat eredményeiről.

 Mivel mérhető le a program és bővítésének sikere?

 – A program tavalyi munkája a beérkezett tételek száma és a hungarika dokumentumok gyűjtése szempontjából is kiemelkedő volt. A 2015-ös év szakmai előkészítettsége és a dokumentumok, források begyűjtésének új lehetőségei („oral history”, digitalizálás”) a program fejlődése felé mutatnak. Talán a legfontosabb visszajelzést mégis a tengerentúli magyar közösségektől várjuk, hiszen a cél a magyarság minél több szálon történő érintkezése, a nemzetrészek közötti párbeszéd felerősítése.