|
 2015.10.16.
A német gazdasági szereplőket hidegen
hagyja Merkel bírálata
A külföldi vállalatok hazánkat ma már nem „összeszerelő
üzemnek” tekintik
Dr. Szabó László
miniszterhelyettes: a migránskérdésben elhangzó politikai
nyilatkozatok gazdasági kapcsolatokra gyakorolt hatása egyelőre
nem érzékelhető. Németország Magyarország legfontosabb
gazdasági partnere. A Magyarországon megtelepedett mintegy 6000
német érdekeltségű vállalat több mint 300 000 főt
foglalkoztat.
Miniszterhelyettes úr szeptember 16-án fogadta a német
szövetségi parlament Michael Stübgen (CDU–CSU) képviselő által
vezetett német–magyar baráti képviselőcsoportjának delegációját,
s a megbeszélés fő témája a magyar–német gazdasági
kapcsolatok áttekintése volt. Az, hogy Merkel bírálja Orbán
Viktor kormányfőt a migránskérdésben, kihat-e a két ország
közti gazdasági kapcsolatokra?
– Magyarország számára Németország mind politikai,
mind gazdasági vonatkozásban a legfontosabb partnerország. A
kormányzati politikai kapcsolattartás folyamatos, kiegyensúlyozott
és intenzív, emellett szoros és rendszeres a parlamentek közötti
kapcsolat is. A migránskérdésben elhangzó politikai
nyilatkozatok gazdasági kapcsolatokra gyakorolt hatása egyelőre
nem érzékelhető, az ilyen hatásokat csak hosszabb idő elteltével
érdemes elemezni. Jelzésértékű, hogy a német többpárti
delegáció fogadásakor a KKM-ben a német fél kérésére a
gazdasági kapcsolatokról tárgyaltunk, a migrációs kérdések
itt nem kerültek szóba. A német gazdasági szereplők egyébiránt
nem elsősorban annak alapján hozzák meg befektetési és
kereskedelmi vonatkozású döntéseiket, hogy a kancellár
asszony a szokásosnál éppen negatívabb vagy pozitívabb megítélést
fogalmaz meg országunk kormányfőjének egy speciális – ráadásul
nem elsősorban gazdasági vonatkozású – kérdésben kialakított
álláspontjáról.
Még mindig elmondható, mint 2012-ben, hogy Németország
több árut importál Magyarországról, mint az EU-n kívüli
országok összesen?
– Igen, a KSH adatbázisának adatai szerint 2012-ben,
2013-ban, 2014-ben és 2015 első hat hónapjában is meghaladta a
Németországba irányuló magyar export értéke az EU 28 államán
kívülre irányuló magyar export értékét.
Hazánk főleg milyen termékeket exportál Németországba,
s hozzánk milyen áruk érkeznek?
– 2015 első hat hónapjában a Németországba irányuló
áruexport legnagyobb hányadát a következő árufőcsoportok képviselik
a KSH adatbázisa alapján: gépek és szállítóeszközök,
feldolgozott termékek, közúti járművek, villamos gép, készülék
és műszer, energiafejlesztő gép és berendezés. A Magyarországra
irányuló német export legnagyobb értékben ugyanezekben az árufőcsoportokban
mérhető.
Mi jellemzi a német vállalatok szerepét a magyar
gazdaságban?
– Németország Magyarország legfontosabb gazdasági
partnere. A Magyarországon megtelepedett mintegy 6000 német érdekeltségű
vállalat több mint 300 000 főt foglalkoztat. Ezek a vállalatok
hazánkat ma már nem egyszerű „összeszerelő üzemnek”
tekintik, hanem fontos K+F+I tevékenységet telepítettek ide. Az
összes Magyarországra érkező külföldi beruházás közel
negyede – mintegy 20 milliárd euró értékben – Németországból
származik. Vitathatatlan a két ország érdekközössége, a
jelenlegi szoros gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok pozitív
jövőképet vetítenek előre.
Magyarország még mindig vonzó befektetési környezet?
– A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK)
2015. április 14-én nyilvánosságra hozott legújabb konjunktúrajelentése
szerint a megkérdezett befektetők igen jónak ítélik meg
Magyarország és a saját vállalatuk gazdasági helyzetét, mint
az előző felmérésben. A feldolgozóiparban tevékenykedő
minden második vállalat bővíteni kívánja tevékenységét. A
megkérdezettek túlnyomó többsége (71%) ma ismét Magyarországra
vinné beruházását. A munkajogi reform kedvező hatásai, a
versenyképes bérköltségek, a dolgozók képzettsége, a termelékenység,
a hatékony közigazgatási és adóreformok, az infrastruktúra
magas színvonala, a hazai beszállítói háttér és a javuló
fizetési fegyelem nagyobb hatással bír az üzleti környezet
megítélésére és a beruházási hajlandóságra.
A német mintára bevezetett duális képzés is hozzájárult
a beruházók elégedettségéhez?
– Igen, a jól bevált német rendszert egyre több – és
nem csak német érdekeltségű – vállalat alkalmazza mind a
felsőoktatás (pl. mérnökképzés), mind a szakmunkásképzés
területén. A kormány által nyújtott képzési támogatásoknak
köszönhetően a duális képzés a kis- és közepes vállalkozások
körében is népszerű, a kormány ösztöndíjprogramja mintegy
7000 fő képzését finanszírozza.
A magyar–német kereskedelmi kapcsolatok támogatásában milyen
szerep jut a németországi magyar külképviseleteken működő külgazdasági
szakdiplomatáknak?
– A kormány új típusú külpolitikájának fókuszába
a külgazdasági érdekek érvényesítése került. A külgazdasági
célok elérését segíti a külgazdasági attasék hálózata
is: Németországban – a 2015-ben újranyitott düsseldorfi és
stuttgarti főkonzulátusokkal együtt – immáron négy állomáshelyen
7 külgazdasági attasé dolgozik azon, hogy a magyar export,
illetve a hazai német működőtőke-állomány növekedjen.
A német delegáció tagjai beszámolnak a találkozón
elhangzottakról a Bundestagban, vagy a DUIHK (a német
iparkamara) vezetősége előtt?
– Erre vonatkozóan pontos információ nem áll rendelkezésünkre,
de – parlamenti delegációról lévén szó – a találkozót
követően a delegációtagok minden bizonnyal beszámoltak
otthoni képviselőtársaiknak a megbeszélésen elhangzottakról.
A budapesti Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara nem
szerepelt a delegáció hivatalos programjában.
Szeptember 18-án pedig a magyar–fehérorosz gazdasági
kapcsolatokat értékelte a Magyar–Fehérorosz Gazdasági Együttműködési
Kormányközi Bizottság, melynek ön a társelnöke. A keleti
nyitás politikájának egyik alappillére a FÁK-országokkal való
együttműködés, ennek mennyire fontos eleme a Magyarország és
Fehéroroszország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése?
– A keleti nyitás stratégiájának célja a magyar
exportpiacok diverzifikálása, melynek fontos része a FÁK-országokkal
való együttműködés, gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink
szorosabbra fűzése. A Belarusz Köztársaság fontos gazdasági
partnerünk, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 4,6 millió dollárra
tehető a belorusz FDI állomány Magyarországon. 2015.
szeptember 17–18-án a Magyar-Belorusz Gazdasági Együttműködési
Kormányközi Bizottság (KKB) hatodik ülésszakára került sor,
amelyen áttekintettük a kétoldalú kapcsolatok alakulását, az
együttműködés főbb területeit és azok bővítésének lehetőségeit.
A Bizottság üléséhez kapcsolódóan a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara szervezésében megrendezésre került a
Magyar–Belorusz Üzleti Fórum – hat belorusz és több mint
40 magyar cég részvételével –, amely kiváló alkalmat
teremtett a két ország üzleti körei személyes kapcsolatainak
erősítésére.
Mennyire lehet dinamikusnak nevezni a két ország közti
áruforgalmat?
– A Belarusz Köztársaság a FÁK államait tekintve a 3.
legjelentősebb külgazdasági partnerünk volt 2014-ben. A gazdasági
válság hatására csökkenő kétoldalú forgalmunk 2013-tól
kezdődően növekedési pályára állt. 2014-ben folytatódtak a
kedvező tendenciák, a forgalom 12%-kal haladta meg az előző évi
szintet, értéke 280,4 millió dollár volt. Reményeink szerint
az idei év első félévében tapasztalható visszaesés ellenére
is megmarad a javuló tendencia, tekintve, hogy a belorusz piac jó
lehetőségeket kínál a magyar vállalatok számára földrajzi
elhelyezkedése, valamint az eurázsiai piacokba való beágyazottsága
miatt.
Mit adhatunk mi a beloruszoknak, s mit hozhatnak ők be
hazánkba?
– A Fehéroroszországba irányuló magyar export
szempontjából perspektivikus ágazatok az építőipar, az élelmiszeripar,
a gépgyártás és a gyógyszeripar. Több magyar építőipari cég
vesz részt állami projektekben, illetve a magyar gyógyszerexportőrök
(Richter Gedeon és az EGIS) számára is fontos célpiac Belarusz.
Importunk nagy részét speciális szakipari gépek teszik ki,
melyeket döntően a mezőgazdaságban használnak. A magyar vállalkozások
belorusz piacon történő érvényesülését a Magyar Nemzeti
Kereskedőház ez év júliusától saját képviselőjén keresztül
is támogatja. A két ország közötti oktatási megállapodás
lehetővé teszi magyar és belorusz hallgatók számára tanulmányaik
folytatását egymás felsőoktatási intézményeiben.
Az orosz–ukrán háborús helyzet és a szankciók
mennyire befolyásolják a két ország gazdasági együttműködését?
– Az orosz–ukrán
konfliktus és annak következményei az egész közép- és
kelet-európai térségben negatív gazdasági hatásokkal jártak.
Ez alól nem képeznek kivételt a magyar–belorusz gazdasági
kapcsolatok sem. Külkereskedelmi áruforgalmunk ez év első felében
az előző év azonos időszakához képest 26%-kal visszaesett,
remélhetőleg csak átmeneti jelleggel. Az export 70,5 millió
dollárt, az import 36,9 millió dollárt, az áruforgalom pedig
107,4 millió dollárt ért el. A negatív trendet némileg
relativizálja, hogy kétoldalú forgalmunk az Európai Unióval
realizált belorusz forgalomhoz képest kisebb mértékben csökkent.
A KKB hatodik ülésszakának egyik célja éppen az volt, hogy
megkeresse, megtalálja azokat a lehetőségeket, amelyekkel újra
növekedési pályára állíthatók a kétoldalú kereskedelmi
kapcsolatok.
Miben állapodtak meg Alena Kupcsina fehérorosz külügyminiszter-helyettessel;
mely területeken, ágazatokban lehetne tovább erősíteni a
kapcsolatokat?
– A bizottságon belül működő szakértői csoportok
javaslatainak figyelembe vételével sikerült meghatározni az
együttműködés részleteit. Ezek alapján a jövőben a kétoldalú
kapcsolatokban kiemelt szerepet tölthet be a tudomány és
technológia, emellett folytatni kívánjuk az eddig is intenzív
együttműködést a mezőgazdaság és az egészségipar területén,
valamint nyomon követjük a magyar cégek projektjeinek alakulását.
Reményeink szerint a Budapest és Minszk közötti közvetlen légi
összeköttetés pozitív hatással lesz a turizmusra. A két ország
rendelkezik a szükséges tapasztalatokkal és tudással ahhoz,
hogy a közeljövőben több kulcsfontosságú területen egymás
partnerévé váljon. Gazdasági kapcsolatainkban segíteni szükséges
a korszerű együttműködési formák kialakítását, a közös
vállalatok létrehozását, valamint a projektszerű kooperációt.
Medveczky Attila
|
