|
 2015.10.16.
Kiállítás
nyílt a kárpátaljai magyarok 1944-es elhurcolásának emlékére
a Nyíregyházi Főiskolán.
Október 2-ától
látható a Nyíregyházi Főiskola „D” épületének kerengőjében
a Málenkij robot, a kárpátaljai magyarok 1944-es deportálásának
emlékére című kiállítás.
A megnyitón először
dr. Reszler Gábor, a Történettudományi Intézeti Tanszék
oktatója, majd Halkóné dr. Rudolf Éva központvezető üdvözölték
a jelenlévőket az eseménynek helyet adó házigazda nevében.
Eezt követően Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője
és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
elnöke nyitották meg a bemutatót. A kiállítás anyagát Molnár
D. Erzsébet, a Rákóczi-főiskola tanára mutatta be a jelenlévőknek
a Lehoczky Tivadar Intézet kutatójaként, melynek intézetvezetője,
dr. Csatáry György is jelen volt.
A málenkij robot
eseményeit bemutató kiállításon a kárpátaljai magyarok
1944-es deportálásának 70. évfordulójára készült molinókon
információkat és összefoglaló térképeket tekinthetünk meg
Kárpátalja szovjet megszállásáról, a deportált emberek összegyűjtésének
folyamatáról, az elhurcolások útvonaláról, a lágerben
tapasztalt életkörülményekről, illetve az elhurcoltak emlékére
állított kárpátaljai emlékhelyekről.
A
mai Magyarország
területéről mintegy 150-170 ezer polgári lakost hurcoltak el málenkij
robotra, míg a korabeli 172 000 km2-es 14,7 millió lakosú
Magyarországról 250-270 ezer civilt. A polgári elhurcoltak
nagyobb része hadifogoly-, míg kisebb részük internálótáborba
került. Utóbbiba német származás okán, illetve ürügyén
vitték el az embereket, akik között már nők és leányok is tömegesen
voltak. Az elhurcoltak többségét bányákban, fakitermeléseken,
építkezéseken, gyárakban, kisebb részüket kolhozokban és
szovhozokban dolgoztatták embertelen körülmények között.
Az éhezés, a nélkülözések,
az embertelen, higiéniátlan körülmények és a megerőltető kényszermunka
következtében a deportáltak 30-40 %-a meghalt, de voltak olyan
települések, ahol az elhurcoltaknak több mint 60%-a veszett
oda. Többségük a lágerek környékén, jeltelen tömeg-, ritkábban
egyszemélyes sírokban lett elföldelve, míg kisebb részük a
ki- vagy a hazafelé vezető vasútvonalak mentén lett
elhantolva. Elhalálozásukról a szovjet szervek hivatalos értesítést
nem adtak, jelentős részük földi útjának végéről még ma
sincs semmiféle információ.
A megnyitón
Bocskor Andrea képviselő asszony, a rendezvény kezdeményezője
kiemelte, hogy a vándorkiállítás anyaga a 70. évfordulóra,
2014 őszén került összeállításra, azonban aktualitása máig
vitathatatlan: egyrészt, mivel a magyar kormány a 2015-ös évet
a kommunizmus áldozatainak, avagy GULAG/GUPVI-emlékévnek nyilvánította,
másrészt, mivel a kiállítás tematikája az egyetemes magyar történelmi
narratíva és a magyar nemzet tragédiája, ezért minél több
magyarnak tudnia kell róla. A tárlatot az Európai Parlament brüsszeli
székházában mutatták be, s azóta több magyar településen,
intézményben is megtekinthető volt már.
Orosz Ildikó elnök
asszony az elhurcolások kárpátaljai magyar családokra és társadalomra
gyakorolt hatásáról beszélt, s kitért a szovjetrendszer
nemzetiségi politikájára. Az elnök asszony hangsúlyozta a
deportálások mai napig ható negatív következményeit a kárpátaljai
magyarság lélekszámára.
Molnár D. Erzsébet,
a Lehoczky Tivadar Intézet kutatója előadásában bemutatta a málenkij
robot kárpátaljai vonatkozásait, illetve a kiállítás létrejöttének
körülményeit.
A tragikus eseményt
bemutató kiállítás október 9-ig látogatható.
Bocskor Andrea
EP-képviselő sajtószolgálata
Kárpátalja.ma
|
