|
 2015.10.16.
Magyarveszélyt vizionál a román hírszerzés
Romániában a
globális szinttel arányosan, tehát nem jelentősen növekedett
a terrorfenyegetettség, a magyar önrendelkezési törekvéseket
pedig a szélsőséges megnyilvánulásokkal foglalkozó kategóriába
sorolják – derül ki a Román Hírszerző Szolgálat (SRI)
2014-es tevékenységéről szóló jelentésből, amely a
napokban került fel a képviselőház honlapjára – adja hírül
Balogh Levente a kronika.ro-n.
A jelentésben –
anélkül, hogy konkrétan megneveznék Magyarországot vagy a romániai
magyar közösséget – az országban zajló külföldi hírszerzési
tevékenységi területek között megemlítik, hogy ezeknek részét
képezi egy másik ország részéről „az ország területén
élő nemzettársak közössége és ezek fő szervezetei fölötti
ellenőrzés megerősítése.”
A továbbiakban – egyéb területek mellett – sor kerül
az „etnikai szélsőségesség” megtárgyalására is, ebben a
kategóriában pedig gyakorlatilag kizárólag magyar vonatkozású
témákat tárgyal. A jelentés megállapítja: az autonómiapárti
diskurzus megerősödött és nyíltan követeli ezen óhaj megvalósulását.
Emellett, miközben külföldön Bukarest magyarellenes politikájára
igyekeznek felhívni a hangsúlyt, belföldön a „székely”
etnokulturális identitás „agresszív kihangsúlyozása”
zajlik. A dokumentum emellett kiér arra is, hogy a román állami
intézmények fellépése nyomán csökkent a hungarista szellemiségű
csoportok tevékenysége.
„Egyes szomszédos államokbeli hivatalosságok/diplomaták
folytatódó erőfeszítései, hogy bevonják nemzettársaik közösségét
az anyaország érdekeinek támogatásába, továbbra is befolyásolja
a nemzeti kisebbség helyzetét, a releváns eredmények hiányát
ugyanakkor a régió román közössége nemzeti önazonosságának
megőrzése is jelzi.”
A jelentés többek között arra is kitér, hogy „a
regionális és globális geopolitikai fejlemények" nyomán
intenzívebbé vált a külföldi titkosszolgálatok tevékenysége
Románia területén, és ezek célja egyebek mellett negatívan
befolyásolni a döntéshozatalt, „az alkotmányos értékeket
és a nemzetiségek együttélésének légkörét".
A jelentés egyébként megállapítja: Romániában nem növekedett
a globális átlag mértékénél jobban a terrorfenyegetettség
szintje, ezért nem indokolt a készültség növelése. Az
iszlamista fundamentalizmus kapcsán megjegyzi: az kevésbé érinti
a társadalomba integrálódott, őshonos romániai iszlám közösséget,
a frissen áttértek, valamint az országban ideiglenesen – például
diákként – tartózkodó muzulmánok körében viszont nagyobb
népszerűséget aratnak az iszlamista eszmék.
A dokumentum azt is megjegyzi, hogy a közigazgatásban továbbra
sem alkalmaznak hatékony informatikai programokat, mivel általában
egyes, a számítástechnika területén működő magánvállalkozásokat
részesítenek előnyben, amelyek – gyakran más cégekkel
kartellezve – nem megfelelően működő szolgáltatásokat nyújtanak.
A jelentés továbbra is az ország érdekeit sértő jellemzi a
korrupciót.
A jelentésből az
is kiderül, hogy 2014-ben 15 százalékkal nőtt a bíróságok
által engedélyezett lehallgatások száma, így tavaly összesen
44 759 esetben alkalmazták ezt a gyakorlatot. Ebből 2 762
esetben nemzetbiztonságot érintő ügyben történt a lehallgatás,
a többi korrupciós esetekhez kapcsolódott – írja a
kronika.ro.
(erdely.ma)
|
