vissza a főoldalra

 2015.10.23. 

Nyersanyag helyett késztermék

Külgazdasági attasék segítik a magyar vállalkozókat

Szeptember végén az olaszországi magyar nagykövetség, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével Rómában megrendezték a magyar élelmiszer-gazdaságot bemutató HU-FOOD Day c. konferenciát. Magyarország a mezőgazdaságban használt technológiák magas színvonalának köszönhetően az agrárium területén a világ élmezőnyéhez tartozik. Továbbá fontos tény, hogy a hazai termelés GMO-mentes, lényeges számunkra a természetbarát művelési mód – közölte megkeresésünkre Dr. Pana Petra helyettes államtitkár, s hozzátette: az olaszok főleg a magyar szalámi, a pálinka, a méz és a mirelit termékek iránt érdeklődnek.

 Milyen céllal rendezték meg a római konferenciát?

 – A magyar élelmiszeripar a nemzetgazdaság egyik húzóágazata. A kormányzati intézkedések is bizonyítják, hogy a kabinet számára az élelmiszer-gazdaság fejlesztése nemzetstratégiai kérdés. Ezért római nagykövetségünk kezdeményezésére, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével rendeztük meg ezt a konferenciát, melynek célja termékbemutatóval egybekötött szakmai találkozó létrehozása és a kiváló minőségű magyar élelmiszerek, illetve agrártermékek népszerűsítése volt. Tehát cégekkel mentünk ki Rómába, melyek az előadásokat követően, termékeiket be is mutatták az olasz érdeklődőknek.

 Nagy cégeknek, vagy kis- és közepes vállalkozásoknak biztosítottak bemutatkozási lehetőséget?

 – Elsődlegesen kistermelők prémiumtermékeivel mentünk ki. Tehát nem a mennyiséget céloztuk meg – ez nem is lehet törekvésünk az olasz piacon –, hanem a minőségi termékek kivitelét. A rendezvényen főleg húsipari, méztermelő, pálinkatermelő cégek mutatkoztak be.

 Miért szükséges a magyar élelmiszerek újrapozicionálása az olasz piacon? Talán stagnálás tapasztalható a kivitelben?

 – Semmiképpen sem beszélhetünk stagnálásról, a kereskedelmi forgalomban folyamatos a bővülés, és nálunk aktívum, többlet tapasztalható, ha a külkereskedelmet, s azon belül az agrártermékek exportját vizsgáljuk. Az újrapozicionálás lényege, hogy mindeddig főleg nyersanyagokkal voltunk jelen, mert az olaszok ebben érdekeltek. Megveszik a magyar nyersanyagot, azt feldolgozzák, ami ezután olasz termékként kerül a polcokra. Eddig sertéshús, tej, gabona került feldolgozatlanul az olaszokhoz. Mi viszont magasabb hozzáadott értékű késztermékeket szeretnénk kivinni Olaszországba; prémium- és kiemelt minőségi termékekkel kívánunk megjelenni az olasz piacon.

 Mi ennek a piacnak a jellemzője?

 – A nagyfokú protekcionizmus. Nagyon ügyelnek arra, hogy olasz termékeket vásároljanak, tehát náluk tudatos fogyasztói magatartás figyelhető meg.

 Védik a saját érdekeiket.

– Mi is annak örülnénk, ha magyar termékeket vásárolnának fogyasztóink. Ehhez megfelelő minőséget kell előállítani. A konferencia és a konzultációk után elhatároztuk, hogy a termékkört specializálni kell, a választékot bővíteni szükséges, és csak kiváló minőséggel lehet megjelenni az olasz piacon. Azt is tudjuk, hogy a nagyobb itáliai élelmiszerláncok – melyek központjai túlnyomórészt Észak-Olaszországban vannak – polcain nem valószínű, hogy helyet kapnak a magyar termékek. Kisebb forgalmazók, kisebb kereskedelmi láncok által tudunk inkább betörni késztermékekkel az olasz élelmiszerpiacra. Mindezt hosszú, és sok munkát igénylő bevezetési szakasz előzi meg, melyet már elkezdtünk október 1-jén.

 Milyen témák, és élelmiszerek érdekelték az olasz partnereket?

 – Előadásainkban kiemeltük, hogy Magyarország a mezőgazdaságban használt technológiák magas színvonalának köszönhetően az agrárium területén a világ élmezőnyéhez tartozik. Továbbá fontos tény, hogy a hazai termelés GMO-mentes, lényeges számunkra a természetbarát művelési mód. Rátérve a konkrét termékekre: érdeklődnek például a magyar szalámi iránt. Igaz, ők is előállítanak szalámit, de az beltartalmában, ízvilágában más karakterrel rendelkezik, mint a miénk. A magyar mézzel is helyet tudnánk találni a piacon magunknak, mert az olaszoknál kevert, vegyes mézek kaphatók. S érdeklődést mutatnak – számunkra meglepő módon – mirelit termékeink iránt is.

 Élelmiszerexportunkban a bor és a pálinka az erős nemzetközi versenyben is megállja helyét. De kell-e éppen az olaszoknak magyar bor?

 – Magyar pálinka biztos, mert az olaszok főleg törkölypálinkákat, grappákat állítanak elő. Mi viszont gyümölcsből készítjük a pálinkákat, s ezek számukra érdekesek. A bor tekintetében nem konkurálhatunk az olaszokkal, viszont a magyar borok választékát szeretnénk szélesíteni a piacukon, hogy ne csak a rendkívül kedvelt tokajit ismerjék.

 A magyar mezőgazdaság mekkora értékben exportált eddig Olaszországba, s miként lehet ezt az összeget növelni?

 – A 2014-es összesített adatok alapján a magyar mezőgazdaság 700 millió euró értékben exportált Olaszországba, mellyel Olaszország hazánk Németország, Szlovákia, Ausztria után a negyedik legfontosabb partnere a mezőgazdasági eredetű export tekintetében. Agrárexportunk növelése fokozott jelenléttel és promócióval érhető el.

 Az olaszok főleg milyen termékeket hoznak be hazánkba?

 – Húsokat, húskészítményeket, zöldséget, fűszereket, gyümölcsöt és borokat.

 Ha már a borokról esett szó, többek szerint éppen az import olasz borok veszélyeztetik a magyar borászok megélhetését. Mi erről a véleménye?

 – Azok a pincészetek, melyek több generáció óta működnek, és kellő szaktudással irányítottak, nem mennek tönkre attól, ha olasz borok is kaphatók boltjainkban. Emellett Magyarország klimatikus, vízrajzi és talajtani adottságai is lehetővé teszik azt, hogy kiváló minőségű borokat állítsunk elő.

 Mennyi kereskedőház működik Olaszországban, s azok miben segíthetnek a magyar vállalkozóknak?

 – Az EU-n belül nem rendelkezünk kereskedőházakkal. Az unión kívül viszont több mint 30 kereskedőház működik. Az európai országokban arra törekszünk, hogy valamennyi nagykövetségünkön, konzulátusunkon dolgozzon külgazdasági ügyekkel foglalkozó szakember. Rómában kettő, Milánóban egy kollégánk segít külgazdasági kérdésékben a hozzájuk forduló cégeknek. Az országspecifikus információk, illetve a háttérintézményeinkre vonatkozó tudnivalók megtalálhatók a júliusban elindított businesshungary.gov.hu honlapon. Ezt ajánljuk a magyar vállalkozások figyelmébe, s ezután, ha már konkrét terveket dolgoztak ki, a külgazdasági attasék a magyar cégeket üzleti információkkal látják el, és a partnerkapcsolatok közvetítésében segítenek.

Medveczky Attila