|
 2015.10.23.
Új
turistacentrum a Mátrában
Akik nem tudják megfizetni a drága szállodákat, olcsóbb, barátságos
pihenőházainkat kereshetik föl
Az Országos Kékkörhöz
kapcsolódó kerékpáros pihenőhellyé és turistacentrummá
alakította a Mátrában fekvő Rudolf-tanyát az Egererdő Zrt.,
a 70 millió forintos beruházást a földművelésügyi miniszter
avatta fel október 2-án. Dr. Jung László, vezérigazgató arról
beszélt, hogy a korábban munkásszállásként szolgáló
Rudolf-tanya mára igazi pihenőhellyé, illetve turistacentrummá
vált.
Mit kell tudni a Rudolf-tanyáról, s mennyien látogatták
eddig nevezetességét, a fenyőarborétumot?
– A Rudolf-tanya korábban erdészkolónia volt. A régmúltban,
a Bükkben és a Mártában is kialakítottak ilyen kolóniákat,
szolgálati lakásokkal. Az volt az erdei munkások téli szálláshelye
– hiszen akkor még nem tudták a dolgozókat szállítani. Tehát
munkásszálló volt a Rudolf-tanya is; és a ’70-es években történt
az első változás, amikor már az ilyen létesítményekben
erdei munkások alig laktak. Így elhagyottak lettek az épületek,
majd az erdészetek a legkülönbözőbb színvonalú szálláshelyeket
alakították ki belőlük. A Rudolf-tanya területén a ’80-as
évek végén az istállót és a vályogból épült szolgálati
lakást földig leromboltuk, és az engedélyezett tervek után
ugyanazon a helyen apartmant alakítottunk ki. Megtörtént a most
átadásra került épület felújítása is a kornak megfelelő műszaki
paraméterekkel. Ezt az épületegyüttest már látogatott pihenőhelyként
ismerték a turisták. Valóban, a tanya mellett ott a fenyőarborétum,
de nem is annyira azt látogatják, mert nincs feltárva annyira,
hogy abban sétálni lehetne. Tervezzük egy tanösvény megépítését
is.
Akkor miért keresik föl a Rudolf-tanyát?
– Mert a közel 700 méterrel a tengerszint felett fekvő
csendes hely, s ezért alkalmas a pihenésre. Nagyon sokan vették
már korábban is igénybe, akár egy hetet is el lehetett itt tölteni,
miáltal a környék szépségeit lehetett megtekinteni. Így
sokan túráztak Kékestetőre vagy Galyatetőre, Parádsasvárra.
Az épület állaga időközben nagyon megromlott, ezért mindenképpen
fel kellett újítani. Az egyre erősödő mátrai turizmus is
szinte megkövetelte ezt. Mára a hazai turizmuson belül az erdők
látogatottsága egyre jobban növekszik; az Egererdő Zrt. a Bükkben
is kiterjedt területen gazdálkodik, ahol szintén ugrásszerűen
megnőtt a turisták száma. S érzékeltük, hogy mennyire
kellemetlen, hogy emellett hiányoznak a tájékoztató táblák,
az esőbeállók, a szalonnasütő helyek, mellékhelyiségek,
pihenésre alkalmas épületek. Ha nem teszünk semmit, akkor egy
idő után elmaradhatnak a látogatók, és joggal kritizálhatják
tevékenységünket. Ezért az Egererdő 2010 óta tervszerűen újítja
fel turistaházait. Tudjuk, hogy nagyon szép, színvonalas szállodák
épültek a Mártában és a Bükkben, de azok árfekvése nem
mindenki számára elérhető. Azt tapasztaltuk, hogy akik a nomád
életkörülményt kedvelik, és csak egy hétvégére jönnek föl,
szeretik a természet közelségét, a minimális komfortfokozatú
szálláshelyeket keresik. Ezért a Mátrában három objektumot
is felújítottunk. Először Szalajka-völgyi házunkat alakítottuk
át, amelyben 22 fő tud kényelmesen megszállni. Pótágyakkal
és sátorozással ez a szám növelhető. Ezt az objektumot –
ahová fel lehet utazni kisvasúttal is – nyáron szinte
teljesen megtöltötték a turisták. Fenyvespusztán 32 főnek
hoztunk létre szállást. Ezek az épületek nincsenek konyhával
ellátva, hanem „csak” melegítő eszközökkel, ami az árat
is mérsékeli; 4000-4500 forintba kerül személyenként egy éjszaka,
s mellé tiszta ágyneműt, hideg-meleg vízszolgáltatást biztosítunk.
Ebbe a sorba illeszkedik bele a Rudolf-tanya, ahol a szállásnak
létezik már hagyománya, viszont ott a pályázati lehetőségek
egyelőre csak turistacentrum és kerékpáros pihenőhely létrehozását
tették lehetővé. Távlati célunk a szállásbővítés 20 fő
számára. Azért nem tervezünk nagyobb szálláshelyeket, mert
azt tapasztaltuk, hogy főleg baráti társaságok, családok igénylik
ezeket a szolgáltatásokat. Ezek a házak nem csak kerékpárral,
hanem személygépkocsival is megközelíthetők.
Csak szálláshelyeket fejlesztettek?
– Nem, mert lényeges a látványosságok fejlesztése is.
Három kisvasútvonalunk nagyon népszerű, és sokan igénybe is
veszik ezt a szolgáltatást jó idő esetén. A korszerűtlen állomásokat
fejlesztenünk kellett. S azt is meg kellett oldalunk, hogy a
kerekesszékesek, a babakocsit toló kismamák is feljussanak a
vasúthoz, ezért lifteket építettünk Szilvásváradon. Az
utakat is azért építettük át, hogy ne gátoljanak senkit a kátyúk
a látványosságok megközelítésében. A kerékpárutakat is
fejlesztettük, sőt a meglévő Kéktúra útvonalat a Magyar
Természetjáró Szövetséggel közösen digitalizáltuk. Szintén
lényeges az utak karbantartása; szakaszonként kollégáink
ellenőrzik a tisztaságot, s hogy nem akadályozzák-e a haladást
a bedőlt fák. Kevésbé láthatók az infrastrukturális
fejlesztések, a szennyvíztározók, csatornák, mellékhelyiségek,
pelenkázók létrehozása. A Rudolf-tanyában átadott épület
azt a célt szolgálja, hogy a turisták megpihenjenek, és a kerékpárosok
karbantarthassák eszközeiket. További terveink: erdei iskolák
szervezése, bemutató termek létrehozása, időszaki, illetve állandó
kiállítások rendezése. Három részből álló fejlesztési
programunk még nem fejeződött be, és soha nem is fog, mert a
turizmus változó igényeivel folyamatosan lépést kell
tartanunk. Már most is olyan színvonalas szolgáltatásokat nyújtanak
az erdészeti részvénytársaságok, melyek vonzóbbá tehetik az
erők látogatását.
Pályáztak a mostani 70 millió forintos beruházásra?
– A fejlesztések jelentős részét pályázati forrásból,
plusz önerőből valósítjuk meg. A Rudolf-tanyára vonatkozó költségek
zömét, mintegy 50 millió forintot pályázaton nyerte el a zrt.
Kiemelendő, hogy gazdasági társaságként és nem költségvetési
szervként működünk. Bár 100%-ban állami tulajdonú a részvénytársaságunk,
az európai jogharmonizáció értelmében csak csekély összegű,
úgynevezett de minimis támogatást kaphat az államtól kizárólag
működésre. Ez azért lényeges, mert bármit is megépítünk,
felújítunk azt működtetni kell, ami tetemes költségekkel jár.
Az említett objektumok fenntartása veszteséges lenne, ha a törvény
adta lehetőségeket kihasználva az erdőgazdálkodásból származó
bevételek jelentős részével nem tudnánk kompenzálni a kieső
összeget.
Szükséges-e reklámozni a turisták számára az új
lehetőségeket?
– Természetesen. Az egyik ilyen reklámeszköz az
erdeiszallas.hu honlapunk, ahol le is lehet foglalni a szálláshelyeket.
Emellett együttműködési szerződést kötöttünk azokkal a szövetségekkel
– kiemelem a Magyar Természetjáró Szövetséget –, akik
jelentős információs bázissal, hálózattal rendelkeznek.
Medveczky Attila
|
